vissza a főoldalra

 2009.11.18. 

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 46. száma!

Csurka István: Két program (2.oldal)

Az MSZP zavarkeltő, nemzetellenes programjának azonban van egy alrendszere és ez a Jobbik. Ez a média-létesítmény arra van beállítva, hogy azt a radikalizmust és álradikalizmust, amit az MSZP ki sem mondhat és el sem gondolhat, állandóan felmutassa. Valójában semmilyen programja nincs, különösen távlatos jövőképpel nem rendelkezik, ellenben ellensége és ellenségképe mindig van és mindig ordít. A Jobbik követeléseit, lózungjait az MSZP-ben, a nagy médiumok szerkesztőségeiben és a titkosszolgálatokban állították össze. Alaptétele ennek, hogy mindkét nagy párt, mindkét tábor vezérpártja, az ötszázalékos nómenklatúrásoké is és a nemzeti közép polgári-keresztény pártja is rossz.

 Itt van, lássátok, megtaláltam

Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? – Levelek egy parasztfiúhoz c. művének ismertetése (7.oldal)

(Győri Béla)

Veres Péterre a legtöbb tüzet 1945 után az általa használt faj, nemzet, paraszt és magyar szavak zúdították. Nem volt internacionalista Isten igazából, sőt, sehogy. Sustorogva mondták, hogy ez a Veres Péter paktált, hogy kikkel, azt soha nem mondták ki, bizony, bizony a nyilasokra gondoltak, de Veres Péter nem paktált, Veres Péter Veres Péter volt. Le is írja: „Így aztán lehetek én százszor nemzetközibb szocialista itt bárkinél, vannak, akik nem szeretnek és lehetnek akármilyen igaz és jellemes magyar, szintén vannak, akik ki nem állhatnak. S ha ez így van, ideje hogy kimondjuk, amiről különben egész könyvet írtam. (Szocializmus - nacionalizmus), hogy itt nemcsak egyszerű osztálykérdésről, hanem magyar kérdésről is szó van és nekünk, magyar dolgozóknak és magyar értelmiségieknek mind a két felszabadulásra múlhatatlanul szükségünk van. Hogy melyik jön, vagy melyik jöjjön előbb? Azt hiszem, hogy egymás nélkül nem jön, mert nem is jöhet.”

 Választási kérdőjelek (9.oldal)

Dr. Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ alelnökével Medveczky Attila beszélget.

Mi annak idején Juscsenkót támogattuk a második fordulóban, miután egy szerződést írtunk vele alá Orbán Viktor jelenlétében. Juscsenko a szerződésben azt ígérte, hogy kiáll a kárpátaljai magyarság fontos kérdései mellett. Ennek a komoly szerződésnek a pontjait viszont nem tartotta be. Így nyilvánvaló, hogy nem fogjuk őt támogatni. Akkor nem tudhattuk, mit hoz a jövő, hiszen egy ilyen szerződés felébresztette a reményünket, hogy bizonyos problémák minél hamarabb meg fognak oldódni. Az teljesen nyilvánvaló, hogy Janukovics és Timosenko párharc lesz a második fordulóban, de még egyszer megerősítem, még nem foglaltunk állást a támogatásról.

 Veszélyben az anyanyelvi misézés (10.oldal)

Idén októberben ünnepelte negyedik születésnapját a felvidéki Pázmáneum Társulás. Erről, a magyar hívek pasztorációjáról, s arról, hogy a nyelvtörvény mennyire befolyásolja a liturgia nyelvét, Karaffa Attilát, a Pázmáneum Társulás titkárát és a Felvidék Ma internetes lap szerkesztőjét kérdezte Medveczky Attila.

Több szlovák leköltözik a Csallóközbe Pozsonyból, vagy az ország északi területeiről, s követelőzni kezdenek. Egy-két család bemegy a templomba, s szlovák pasztorációt kér. Ez pedig pluszterhet ró a magyar plébánosra. Így is kevés a magyar pap, s ezért a lelkipásztorok több plébániát is ellátnak. Ha a magyar pap nem misézik szlovákul, akkor be is árulják őt az adott püspökségen a szlovák családok.

 Bomlasztják a szakrális művészeteket (12.oldal)

Negyvenéves a Térszínház. Az ünnepi alkalomból az intézmény alapítóját, igazgatóját, rendezőjét, Bucz Hunort kérdezte Medveczky Attila.

Akkor még két bokréta volt a rendszer kalapján: a demokrácia és a kultúra. Most már csak a demokrácia van ott. A kultúrára nincs szükség. Ismert a mondás: amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek. Nos, én voltam akkor az az „ökör”, aki tanárként nem vihette be az iskolába a Bibliát, és az általam rendezett előadásokat betiltották.

 Szőcs Zoltán: A gyűlölködő Nobel-díjas (15.oldal)

Kertész szememben roppant egyszerű képlet: egy izgága, helyét nem találó, Németországban élősködő magyar zsidó. Igaz, ő ezt kikéri magának: „Elég, hogy az ön honfitársai – oktatja ki a Die Welt riporterét – zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik.” Nos, ha ezt valóban így is érzi a nagy Nobel-díjas, elsőként szeretném bejelenteni a világnak, hogy ez csak egy esetben képzelhető el: akkor, ha az ünnepelt 80 éves korára angyallá változott. Azokra ugyanis valóban nem érvényesek a nemzeti és faji kategóriák, viszont az anyaszülte halandókra nagyon is. Figyelem! A magyar irodalomnak immár nemcsak Nobel-díjasa, de angyala is van – hála Kertész Imrének. Nem volt azért ő mindig angyal. 1951 és ’53 között például a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályán szorgoskodott a munkafrontján elért sztahanovista eredmények minél lelkesebb bemutatásán. Meglepő módon, erről nem tett említést Stockholmban, pedig szerintem jól érezte ott magát, hiszen két évet lehúzott a vele egyívású, hasonló sorsú, angyal- jelöltek között.

 Az erdélyi magyar párbeszédért (18.oldal)

Sándor Krisztinával, az EMNT alelnökével és a MIT elnökével Medveczky Attila beszélget.

Ha valakit igazán sok sérelem és vád ért az RMDSZ részéről, az maga Tőkés László volt. Ha ő belátta azt, hogy az erdélyi magyarság érdekében akkor lehet hatékonyan fellépni, ha együttműködik a két tábor, akkor nekünk – akiket jóval kevesebb sérelem ért – ezt el kell fogadni, mert még mindig Tőkés az a hiteles erdélyi politikai személyiség, akihez csatlakozni kell. Tőkés László igen felelős gondolkodásról tett tanúbizonyságot, amikor félretette ellenérzéseit és az itteni magyarság egészének érdekeit figyelembe véve belement az együttműködésbe.

 Mikor kerül pont a történet végére? (19.oldal)

Zárug Péter Farkas politológust Győri Béla kérdezi.

Politológus vagyok, és ha van is gyanúm, annál több rálátásom a pártpénzügyekre, mint amit a pártok megengednek látni, nekem sincs. Az azonban egyértelmű, hogy a Jobbik felmutatása azért fontos plakátolással is, mert az óriásplakátok a választókban azt az érzetet keltik, hogy most már akiknek erre is telik, azok nagyok, erősek, érdemes rájuk szavazni. Valakik erre nagy hangsúlyt fektettek. Valóban jó kérdés, hogy ennek a versenyképes költségeit egy hivatalos támogatás nélküli kis párt miből tudja fedezni. A Jobbik hivatalos válaszát ismerem én is, miszerint részben egy másik párt által az előző választásokon megszerzett állami támogatásból, részben pedig a vállalkozói szférából vannak a Jobbik mögött támogatók. Azonban a Jobbik hallgat arról, hogy kik ezek a vállalkozók, és miközben minden döglődik, honnan van, ha van erre egyeseknek, s milyen mértékű az összeg nagysága?

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy rendelje meg!

Információ: info@magyarforum.hu

A fenti e-mail címre várjuk az olvasói leveleket is.