vissza a főoldalra

 

 

 2009.11.20. 

A németek az amerikai nukleáris politika újragondolását sürgetik

A NATO-n belül egyre többen szorgalmazzák, hogy távolítsák el az amerikai nukleáris fegyvereket Európából – adta hírül a német sajtó. Ezzel egyidejűleg sokan sürgetik Washingtont: gondolja újra atomfegyverekkel kapcsolatos politikáját. A kezdeményezés mögött állítólag a német kormány áll, ami persze némiképpen meglepőnek tűnhet, tekintve a Merkel-kormány lelkes Amerika-barátságát. Guido Westerwelle (képen) német külügyminiszter fel is vetette a kérdést a közelmúltban lezajlott washingtoni tárgyalásain. Korábban a német külügyek irányítója biztosította Anders Fogh Rasmussent, a NATO főtitkárát arról, hogy Berlin konzultálni kíván szövetségeseivel a kezdeményezésről. Katonai források szerint egyébként Németország területén kb. 20 nukleáris robbanófejjel ellátott rakéta található. Más NATO-államokban – Törökországban, Olaszországban, Belgiumban és Hollandiában – hozzávetőleg 200, jórészt taktikai atomfegyvert tárolnak. A Merkel-kormány javaslata mögött felsorakozott Belgium és Hollandia is. Hasonlóképpen az új norvég kormány is szeretné, ha a NATO-n belül vita bontakozna ki a szervezet atomfegyverekkel kapcsolatos doktrínájáról. Des Browne, Nagy-Britannia korábbi védelmi minisztere, aki az angol parlamentnek a nukleáris leszerelés ügyeivel foglalkozó bizottságát vezeti, kijelentette: „A német kezdeményezés egy olyan témát érint, amelyről eddig csak diplomaták és katonai szakértők vitatkoztak zárt ajtók mögött. Pedig igenis lehetséges nyilvánosan is megvitatni ezt a létfontosságú ügyet. Úgy hiszem, feltétlenül szükséges lenne, hogy a NATO kialakítsa új nukleáris stratégiáját” – fogalmazott a brit politikus. Az érvényben lévő NATO-doktrína, amely 1999-ben született, kimondja, hogy az Európában található amerikai nukleáris harci eszközök biztosítják a „politikai és katonai összeköttetést a szervezet észak-amerikai és európai tagállamai között”. A dokumentum továbbá állást foglal az atomerő fenntartása mellett. Amely természetesen indokoltnak tűnhetett a hidegháború idején. Kérdés azonban, szükséges-e nukleáris fegyvereket állomásoztatni Európában manapság? Nem is oly rég két egykori francia miniszterelnök, Alain Juppe és Michel Rocard, a Le Monde című napilapban nyílt levelet közölt, amelyben kiálltak a „nukleáris fegyverek fokozatos felszámolása” mellett. Álláspontjuk szerint Franciaországnak készen kellene állnia tárgyalásokba bocsátkozni saját „elrettentő erejét” illetően. Kérdés persze, a francia kormány valóban hajlandó-e bármiféle engedményt tenni az atomfegyvereivel kapcsolatban? Nikolas Sarkozy elnök eddigi megnyilatkozásai alapján úgy tűnik, Párizs nem fog lemondani nukleáris erejéről. Hasonlóképpen valószínűtlennek tűnik, hogy India, Kína, Oroszország, Pakisztán vagy épen Izrael lemondana erről a pusztító fegyverről, amelynek birtokában nagyobb biztonságban érzik magukat.

 

bzs