|
 2009.10.02.
40 éves jubileum – Medveczky Ádám
Október
4-én, vasárnap, 19 órakor, az Operaház Pillangókisasszonya előadása
keretén belül ünneplik Medveczky Ádám karmester, érdemes-,
Bartók-Pásztory- és Liszt-díjas művész 40. dalszínházi
tagságát. Puccini halhatatlan remekművét maga az ünnepelt
fogja vezényelni.
Medveczky Ádám 1941-ben született Budapesten. Édesapja
ügyvéd volt, s 1945-ben, „malenkij robotban” veszítette életét.
Azt gondolta, hogy a „kis munkáért” a „felszabadítók”
élelmiszerrel fizetnek. Pedig vitte volna azt haza, Boráros téri
lakásába feleségének, és három fiúgyermekének. Az anya, Érsek
Mária az Operaház híres karvezetője és korrepetítora volt.
Anyai ágon rokona volt Bartók Béla kedvenc énekese, Basilides
Mária is. Innen tehát a zenei indíttatás. Bátyja, András
nyugdíjazásáig az Operaház kürtművésze volt. Édesanyja második
házasságából – a társ, nevelőapa Katona Lajos, neves buffoénekes
volt - született lánytestvére pedig az Erkel Színház karvezetője
lett. 1947-48-ban, a háború után a Boráros téri lakásban sok
neves művész megfordult: Simándy, Udvardy, Fodor János, úgy jártak
fel hozzájuk három-négy naponta, mintha hazajöttek volna. Így
lett Medveczky számára a zene lételem, a nélkülözhetetlen
„oxigén”. 1956-ban pedig oly erős volt benne a nemzeti érzés,
a nemzet féltése, hogy kiment az utcára. Elindult a Körúton,
a Rákóczi úton, volt a Parlamentnél, a Bem szobornál és a Rádiónál.
S hogy nem maradt ott, annak az akkori „első az iskola” –kötelességtudata
az oka; eszébe jutott, hogy a fizika leckét nem készítette el.
A Madách Gimnázium második osztályába járt, s akkor még nem
tudta, hogy másnap nem lesz szükség a házi feladatra.
Medveczky Ádám előbb zongorázni tanult, majd a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakiskolán az ütőhangszer tanszakot végezte
el. Mint ütőhangszeres, 1960-tól 1969-ig a Magyar Állami
Hangversenyzenekar tagja volt. 1968-ban felvették a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolára karmesterképző tanszakára, ahol
tanára Kórodi András volt. 1971-ben a megszerzett diploma után
olaszországi kurzuson vett részt. 1969-ben bekerült a Magyar Állami
Operaházba. Jelenleg is fő munkahelye. Volt korrepetítor,
karmester, 1990-től 1993-ig pedig zeneigazgatója lett az Operaháznak.
Emellett 1974-től a Zeneművészeti Főiskolán tanított,
jelenleg docensi kinevezéssel az ének-opera tanszakon. 1987-től
1996-ig a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának (jelenleg MATÁV
szimfónikusok) zeneigazgatója volt. De innen is azért kellett
önként felállnia, mert nem volt hajlandó nevét adni ahhoz,
hogy tehetséges művészeket utcára tegyenek. 1997-től 2009-ig
a Győri Filharmónikus Zenekar művészeti vezetője volt. Lapunk
olvasói még emlékeznek rá, hogy milyen felháborodást váltott
ki, mikor a föléje helyeztek egy külhonból szalasztott klarinétost.
Ez a helyi klikkrendszer átka. Medveczky Ádám ettől függetlenül
az ország zenei életében vesz részt aktívan, mint karmester
és tanár. Európa szinte valamennyi országában szerepelt, két
alkalommal Amerikában is vezényelt. Medveczky Ádám, az Operaház
örökös tagja felháborítónak tartja, ami ma a médiában:
televízióban, rádióban, mozikban folyik; a fiatalok pedig
hamis bálványokat csodálnak. „Az értéktelent emelik fel. Az
lesz bálvány, aki gátlástalan és elvtelen. A művészetnek épp
ez ellen kell hatnia a maga erejével.”-mondta Medveczky Ádám,
aki hosszú éveken keresztül a Csurka István által alapított
Bocskai István Szabadegyetem előadója volt. Reméljük, hogy még
Isten kegyelméből sok –sok nívós és szép zenei élményben
lesz általa részünk. (Azt azért halkan jegyzem meg, hogy eddig
egyetlen egy kiadónak sem jutott eszébe vele egy beszélgetős könyvet
megjelentetni. Pedig ő nem most igazolt, tért át „ehhez az
oldalhoz”. Nem tartom jó politikának azt, hogy a másik oldalról
„helyhiány miatt eltanácsolt” embereket jobban futtatnak
azoknál, akik mindig is itt álltak.)
Szerk.
|
