2009.10.02.
Csurka István: A felperzselt föld taktikája
A
felperzselt föld taktikáját a félig már megvert, visszavonuló
hadseregek alkalmazzák. Felégetnek maguk mögött mindent, a
benyomuló ellenség nem talál magának élelmet, fedelet a feje
fölé, a felrobbantott hidak helyett kénytelen pontonhidakat építeni
a folyókon. Lassabban és nehezebben jut előre, esetleg el is
megy a kedve az egésztől. Különösen kegyetlen eljárás ez,
amikor a vert sereg már a saját országa területén vonul
vissza és nem átallja a saját hazája földjét is felégetni.
Képünk ezt a pillanatot ábrázolja. Az önmaga által is
megvert, hazug, bérenc MSZP– SZDSZ, az ide helyezett
Moszad-tisztek által működtetett koalíció már csak azzal törődik,
hogy az utána következő kormányzat megoldhatatlan helyzet elé
kerüljön abban a pillanatban, amikor beiktatták a hatalomba. Kényszerüljön
a semmiből megtámogatni, feléleszteni a tönkretett egészségügyi
rendszert, működtetni az iskolákat és a gyermekintézményeket,
összetákolni a szétvert közigazgatást, aládúcolni a
megroggyant önkormányzatokat. Már nemcsak arról van szó, hogy
lopnak az elvtársak, ameddig lehet, hanem elsősorban arról,
hogy az utánuk jövő azonnal mondjon csődöt. A kormányzás átvétele,
akármilyen választási eredmény esetében is, hónapokat vesz
igénybe, az intézetek éléről nem lehet azonnal eltávolítani
a korrupt kommunista vagy liberális vezetőket, és különösen
azokat nem, akiket származásuk véd. Eltávolításuk mindjárt
antiszemitizmus lesz. Lesben készülődik a vád: az új kormány
és kapcsolt részei antiszemiták. A kormányzás átvételekor a
sajtó többsége még mindenképpen a vert sereg kezében lesz,
és ez azonnal rá tud zendíteni a másság internacionalista dalára.
A nagy tapasztalattal rendelkező ügyintézők tudják, hogy az
első idők fokozottan fontosak. Az első hetekben, hónapokban
szerzett benyomások végigkísérik útjukon a kormányokat és
az országgyűlési többségeket. Életérzés alakul ki, bizalom
vagy bizalmatlanság. A felperzselt földön éhező ember nem tud
mérlegelni, azonnal várja a betevő falatot, azonnal a kormány
nyakába varrja, ha nem kötözik be a sebét. A felperzselt föld
taktikáját kidolgozó Ron Werberek pontosan tudják, hogy az új
kormány hiába kezd el visszafele mutogatni, az éhezőknek kenyér
kell. Mindent azonnal az új kormányon fognak számon kérni. A
megélhetést, a jobblétet, a falat kenyeret. Tehát még most
akarják megfosztani a jövendőbelieket a falat kenyér odanyújtásának
lehetőségétől. Ördögi taktika ez. Ennek jegyében biztosította
a New Yorkba látogató Bajnai Gordon az amerikai bankárokat –
a gazdáit – afelől, hogy az utána következő kormánynak sem
lesz lehetősége kilépni az IMF megszabta keretek közül.
Bajnai, természetesen a fent említettek utasítására, beleválságkezeli
a magyar népet a változtathatatlan sorsba, a szegénységbe és
az elfogyásba. Itthon dűl-borul a költségvetés, a kórházszövetség
és a kórházak vezetői éhségsztrájkot helyeznek kilátásba,
de Bajnai Gordon kint grasszál New Yorkban és megnyugtatja a
belső Moszad-tisztek felső főnökeit. Ezért talán az volna a
helyes, ha az új kormány eskütétele után nyomban elrendelné
Bajnai, Gyurcsány és Szilvásy útlevelének bevonását, csak
amúgy jelzésszerűen. A felperzselés egyébként kisebb nagyobb
gazemberségekből, nyilvánvaló közönséghergelésekből,
bosszantásokból áll. Hunwald György terézvárosi polgármester
kapja 730 ezer forintos fizetését, noha több mint fél év óta
előzetes letartóztatásban van. Óriási panamák, százmilliók
bűnszövetkezetben való eltulajdonításának alapos gyanújával
ül, cibereleves se járna neki. De az MSZP-s önkormányzati többség
– ugyan minek nevezzük őkelméket? – folyósítani rendeli
neki ezt a pénzt. Miközben a kerületi lakosság egy része éppen
kilakoltatás közben szorong. Vagy ezt nem tudja fizetni, vagy
azt, és sokan éheznek. Ez azonban nemcsak Hunwald és családja
érdekében történik, ez szándékos dühítés. Felizgatás.
Olyan indulatokat akarnak kiváltani a társadalomból, amelyek
azonnali leszámolást, elszámoltatást követelnek, ezt az igazságtételt
azonban éppen a helyzet, a felperzselés, a borzalmas gondok és
hiányok fogják megakadályozni. Az már nem számít nekik, hogy
ez a módszer a visszatérésüket, az elfogadható választási
eredményüket akadályozza meg. Arról ők már letettek. Nekik
most a vak indulat kell, a felfordulás, a népharag és minél
nagyobb elégedetlenség, amely abban a pillanatban átterelhető
az új kormányra, amint ők eltűntek. Ők nem félnek a büntetéstől,
mert egyik részüket megvédi a származása, a másik része meg
átáll – és fejeket követel.
Hunwald
ellen jogerős ítélet a választások utáni egy-két hónapig
bizonyosan nem lesz, és a teljes sajtót sem lehet elvenni tőlük
addig. A Népszavának még Hunwald -Bajnai különszám kiadására
is lesz lehetősége. A tévé kettő majdnem-áldozatot tud csinálni
mindenkiből, akiből akar. Csak aki ismeri a talmudista gondolkodás
lényegét, az érti meg, hogy a most nyilvánosságra hozott
horribilis vezetői fizetések és prémiumok fölötti üres kéjelgés
majd akkor fog visszaütni, amikor az új kormánytól kérik számon,
hogy miért nem veszi el tőlük ezt a sok dohányt. De hát
hogyan, ha nincs rá törvény? Közben pedig az emberek sokasága
akkor is éhezni fog. A pofátlanul magas senkiházi-fizetések és
prémiumok ügyét két okból hozták hirtelen nyilvánosságra.
Magukat purifikátori színben akarják feltüntetni, ez a
kisebbik ok. A nyomósabb az, hogy elvegyék az ügyet a jövendő
kormánytól. Mert a dolog akkor csattant volna óriásit, ha
miniszterelnöki székfoglaló beszédben történik róla említés
és egyúttal a visszaszedésre való utalás is. Ez ígéretes
kezdés lehetett volna, de nekünk, magyar keresztényeknek meg
kell tanulnunk, hogy a talmudista mindig elébe megy a dolgoknak.
Most kineveztek egy minisztert egy másik helyett, akinek nincs
diplomája, de ezt nem vallotta be. Az államvizsgát az ipse nem
tudta letenni, mert elszólította a Párt és a foxi-maxi.
Esetleg a nők és az édes élet. A most esküt tett miniszter látta,
hogy az érvényesüléshez felesleges a diploma, a tanulás meg
egyenesen káros, mert az érvényesüléshez nem diploma kell,
hanem pofa. Nagy. Megbízhatóság. Valamint haverok. Ez az ügy
is a felperzselt föld taktikájának alkalmazási körébe
tartozik. Ez a kommunista kegyetlen miniszter lesz. Már most úgy
gyűlöli a diplomátlansága miatt háborgókat és a diplomásokat,
mint Bajnai Gordon az öngyilkos libatenyésztőket. Semmi jóra
nem számíthatunk tőle, mert ő megalázódva került a posztjára.
Rajta számon kérték a törvényt, tehát gyűlöli a törvényt.
Voltaképpen ez a bolsevizmus. Hétfőn bejelentették, hogy mivel
az infláció kisebb a vártnál, nem lesz nyugdíjkiegészítés
novemberben. Ha ez nem csak játék és egy szokásos csapda, árnyékra
vetődtetés, és adott időben Bajnai Gordon vagy Lendvai Ildikó
nem jelenti be, hogy mégis lesz, mert ők humanisták, akkor ez
is a felégetés taktikájának a körébe tartozik. Mert nem az
idei nyugdíjkiegészítésről van szó, hanem a jövő éviről,
amit majd az új kormánynak kell visszaadnia, vagy nem adnia.
Mert, ha már a most nélkülöző kisnyugdíjas, akinek minden
fillér számít, jövő novemberben nem kapja meg visszamenőleg
az új kormánytól az ideit is, a jövő évivel együtt, akkor
az új kormányra fog megharagudni. De Bajnai megnyugtatta New
Yorkot, hogy az új kormánynak nem lesz pénze jövőre. Hacsak
új rendszert nem teremt. Hacsak át nem ír minden rossz törvényt
egy pillanat alatt, ami lehetetlen. Hacsak nem rendel el pénzverést,
pénzkibocsátást, amihez borzasztó nagy bátorság és hatalmas
felhatalmazás kell, és aminek off-shoros MNB elnökünk természetesen
ellenáll. A Bankszövetséget sem lehet egy hét alatt szélnek
ereszteni és a Bankszövetség tudni fogja, hogyan használja ki
a felkorbácsolt elégedetlenséget. A felperzselt föld taktikájának
alkalmazásához bolsevista lélek és talmudista edzettség szükséges,
és olyan gyűlölni tudás, amelyről a múlt heti számunkban számoltunk
be, amikor Elie Wieselt idéztük: „a zsidó lélekben mindig
fenn kell tartani egy zugot a gyűlölet számára.” Németgyűlöletről
szólt a derék szerző, de mi most érezzük igazán, hogy ebben
a gyűlölet-sarokban jut egy kis hely nekünk, magyaroknak is,
mint egykori bűnös nemzetnek. Éppen a múlt héten támogattak
be egy kilencvenöt éves csendőrtisztet az ügyészségre a
kommandósok, egy kis gyűlölet- átvilágításra. Tehát nem játék
ez, nem a levegőbe beszélünk, hanem ezek tények. A kommunisták
és a kommunista talmudisták jól tudják, hogy egy ilyen súlyos
történelmi csalódásokon átesett társadalomban sok minden összefolyik,
és akiknek a sajtó a kezében van, azok sok mindennek a felelőseit
össze tudják keverni. A bűnt a Dohány utca követi el, de a
Bazilika és a Kálvin tér felel érte. A felperzselés az önkormányzatokat
is égeti. Sok testület már most működésképtelen és nyakig
el van adósodva. Az eladósítás évek óta folyamatos. A Világbankszövetség
alapeszköze ez. Az önkormányzatok úgy vannak útban, ahogy
vannak. Nemigen számít, hogy MSZP-s a többség vagy sem. MSZP-s
a polgármester vagy sem. A testület van útban a népi önrendelkezési
lehetősége. Magyar önkormányzat nem kell. A választások után
csak ősszel esedékes a következő önkormányzati választás,
de a megyéknek, a városoknak, a községeknek addig is működniök
kell és szeretnének is valamit majd felmutatni, különösen a
győztesekéhez hasonló összetételűek. De miből? Keseredjenek
meg, veszítsék el önbizalmukat az önkormányzatok, s a győztesek
ne tudjanak örülni a sikerüknek. Egyes országrészekben,
kisebb falvakban pedig könnyű lesz odavezényelni a
nyomortelepek lakóit a polgármesteri hivatal elé, és a
szabadon garázdálkodó idegen titkosszolgálatok annyi merényletet
szerveznek, amennyit nem szégyellnek. A felperzselt föld taktikájába
zavargások szervezése is beletartozik. Még a felületes szemlélő
előtt is nyilvánvaló ma már, hogy a cigányok elleni
sorozatgyilkosságokat titkosszolgálatok szervezték. Magyar és
idegen. Vegyes. A rendőrség, nyilván önvédelemből,
kibuktatta az egyik vélt elkövető izraeli másfél évét. Állítólag
egy kibucban dolgozott. Szeret kapálni. A dolog lényege, hogy a
merényleteknek nincs vége. Most csend van, de a felperzselt föld
izzik, sok más módszer is van a zavarkeltésre és ha készenlétben
áll egy gépezet, az nemcsak putrik ellen vethető be, hanem
minden ellen, amit kiszemelnek. Éberségre, odafigyelésre, összetartásra
van tehát szükség és a régi liberális megfogalmazások,
kirekesztési indoklások elvetésére. Nem szabad megengedni,
hogy a hátralévő időben ők irányítsák a közbeszédet.
Most telejajgatják a közéletet, a sajtót, a holokuasztjukkal
és a félelmükkel, ami teljesen alaptalan, amennyiben az életüket
és a nyugodt áléletüket féltik, és sajnos a rablott holmijuk
tekintetében is többé-kevésbé az. Talán nem is volna helyes
azonnal mindent visszavenni tőlük. Fejlesszék csak még egy
kicsit, vonjanak be izraeli tőkét. Építsék csak meg a kaszinóvárost
Sukorón, aztán majd mi egyetemet és teológiát alakítunk belőle.
Az új rendszerváltás nem lehet olyan elnéző, toleráns, hiszékeny,
mint az előző volt, az elfuserált. Az új, a harmadikutas
rendszerváltásnak igazságosnak, kiértnek és pontosnak kell
lennie. Mindenki kapja azt, amit megérdemel, amiért
megdolgozott. Az első törvényünk pedig legyen az, hogy a
felperzselésben való részvétel – háborús bűn. Ne szépítsük:
kommunista, talmudista háborús bűnösökkel állunk szemben. Rá
vagyunk kényszerítve az igazságtevésre.
(Megjelent
a Magyar Fórum 38. számában.)
|