vissza a főoldalra

 2009.10.02. 

A Rádió metamorfózisa

Három éve elnöke, vezetője dr. Such György a Magyar Rádiónak. Jogi helyzete három éve bizonytalan. „Megválasztása” után a Magyar Rádió Kuratóriumának egyik-másik tagja jogorvoslatért fordult az Ügyészséghez, a Cégbírósághoz és a Fővárosi Bírósághoz. A reménybeli felperesek megalapozatlannak tartották dr. Such György elnöki „kinevezését”. A Cégbíróság, illetve az Ügyészség – ugyancsak az illetékesség hiánya következtében – visszautasította a feljelentést, a Fővárosi Bíróság viszont foglalkozott az üggyel és megállapította, hogy a kuratórium tagjai nem perképesek, perbe csak a kuratórium elnöke vagy a felügyelő bizottság indíthat eljárást. Lényegében ez az ítélet született az elsőfokú majd a másodfokú tárgyaláson, majd három év után a Legfelsőbb Bíróság elé került a Magyar Rádió elnökének ügye. Hogy mikor lesz ebből tárgyalás és döntés, senki nem tudja, tehát dr.

Ennek ellenére Such György természetesen teljes jogkörű elnökként intézkedik, cselekszik és alakította és alakítja át a Magyar Rádiót. Ez év első negyedévének adatai szerint a Magyar Rádió átlagos statisztikai létszáma 2009. I. negyedévben 984 fő volt. Such elnöki ténykedése alatt 400 fővel csökkent a létszám. Volt, amikor létszámstopról beszéltek a Bródy Sándor utca környékén, ám rendre-sorra új és új hangok jelentkeztek a Magyar Rádióban. Itt van például a 180 perc műsorvezetője, ez az új típusú reggeli műsora a Magyar Rádiónak, ami a reggeli krónikákat és a Jó reggelt című műsort váltotta fel. Ennek a műsornak az egyik gazdája Rábai Balázs, aki korábban a Magyar Televízió Este című műsorának volt a moderátora. És most legújabban feltűnt a másik moderátor Baló György személyében. Az eset annál érdekesebb, mert a két intézmény – a Magyar Televízió és a Magyar Rádió – között volt egy megállapodás, hogy egymás embereit nem állítják csatasorba a politikai műsorok szerkesztésében és vezetésében. Az a televíziós, aki politikai műsort szerkesztett vagy vezetett, ő nem mehetett a Magyar Rádióba sem reggeli, sem déli, sem esti krónikát szerkeszteni, külpolitikai műsorokat szerkeszteni.

Baló György megtartotta a televízióbeli státuszát, úgy került át vendégként a Magyar Rádióba. Ezzel megtört egy eddig aggályosan betartott rendszabály. Van a dolognak egy másik bibije is. Baló György házastársa dr. Morvai Krisztinának, aki jelenleg képviselő, és egy politikai párt vezető személyisége. Így családi, illetve házassági kapcsolat révén a feleség pártjának befolyásoló ereje mind a rádióban, mind a televízióban megnőtt. Ezt természetesen tapasztalhatja a néző és hallhatja a hallgató. Nem múlik el nap vagy híradás, hogy Balóék pártja így vagy úgy ne szerepeljen a műsorokban. Legutóbb például a reggeli műsorban perceken keresztül azzal foglalkoztak, hogy hat gárdista miként szerepelt egy bírósági tárgyalás során a bíróság épületében. Megsértették- e vagy nem sértették meg a rendszabályokat. Joggal kérdezné a hallgató, hogy ez a kérdés kit érdekel, de a híradásokban a futtatott párt ismét szerepelt. Rábai Balázs munkakönyvestül ment át a televízióból a rádióba. Így rendben is lenne a dolog. Baló György mint vendég szerepel a Kossuth Rádióban. Mert nem tudjuk, nem firtathatjuk, vajon milyen honoráriumért dolgoznak ezek a kiemelt urak. Bruttóban hány millió körül mozoghatnak ezek a pénzek? De nézzük a Magyar Rádió személyi állományának helyzetét. Such György kb. 400 embert küldött el a rádióból. Ennek a végkielégítés okán iszonyatos nagy költségei voltak. Mondták azt, hogy nem kell bővíteni a rádió állományát, de újabb és újabb figurák és arcok tűntek fel a Bródy Sándor utcában és a Pollack Mihály téren, feltűntek a kreatív emberek, és feltűntek az új igazgatók. Vegyünk egy példát. Itt van például Cs. G., Such György üdvöskéje. Mindegy mivel foglalkozik, mert talán ő maga sem tudja. Havi névleges fizetése meghaladja az egymillió forintot, de a szerződésében ott a lábjegyzet, hogy ez a pénz kiegészítendő évenként az infláció mértékével. Azon kívül különböző juttatásokat is igénybe vesz a talentumos hölgy.

 Manapság legendaszámba megy, hogy racionalizálják a Magyar Rádiót. Elhangzott a szakértői kérdés: minek három próbaterem a Magyar Rádió énekkarának? Mondták az énekkarosok, hogy próbálni szólamonként kell, azért kell a három terem. Az új igazgatók mondták, hogy elég lesz egy terem is. Kifogásolták, hogy miért mennek egyszerre szabadságra ezek az énekművészek? Na, erre már választ sem adtak Such embereinek, csak röhögtek. Hasonló tortúrákon ment keresztül a Magyar Rádió szimfonikus zenekara is. Nem baj, megszüntették a Stúdió 11-et. Zsoldos meg a többiek foroghatnak a sírjukban, mi meg szegényebbek lettünk ezzel is. Tovább működött a fűnyíró elv a Magyar Rádióban. Úton és útfélen kaszáltak és kaszáltak. Such György állományi értekezleten – ők nevezték így, mint a hadseregnél – kijelentette, hogy a rádió egy jó brand. Mire az egyik résztvevő meg is jegyezte hangosan: rosszul mondod, elnök, az nem brand, hanem brandy, mert annak van értelme. De mivel hogy a rádió jó brand, megváltoztatták a nevét: Magyar Rádió, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió és Bartók Rádió helyett eluralkodott az MR1 és MR2. Aztán az ORTT javaslatára vissza kellett volna állítani a Magyar Rádió adóinak eredeti tisztességes nevét. Most ímmel-ámmal csinálják, bemondják, hogy MR1 Kossuth Rádió meg a többi. Majd lekoptatják ezt a Kossuthot meg Petőfit újra. Igen, ez a változás. A Magyar Rádió Kossuth adójáról kiirtották a zenét. A zene- próza aránynak igen nagy jelentősége és szerepe volt meg lenne is, e helyett egy szövegsivatag köszöntött a hallgatókra. A napindító műsor – új nevén a 180 perc – lélegzetvétel nélkül beszél és hadar. Az új technikai berendezések alkalmazásával elveszik a beszéd színét és hangsúlyait, csak hadarnak. Nem is zenélnek. Ezeknek a napindító műsoroknak lenne egy hivatásuk, mint amilyen korábban is volt, nevezetesen: reggel az ember munkába indulás előtt mire kíváncsi? Arra, hogy hány óra van, arra hogy milyen az időjárás, kell-e vinni esernyőt vagy nem kell vinni esernyőt, arra, hogy jár-e a kettes villamos és mi van a hármas metróval, meg arra, hogy mikor lehet átmenni a Margit hídon. Ehelyett erről egy szó nem esik, csak hallgatjuk fél órán keresztül Tölgyessy Pétert. Reggel, rohanás előtt és rohanás közben?

A Kossuth Rádióról száműzték a sportot. Pedig a sport nemcsak szórakozás, nemcsak kultúra, hanem politika is. Lehetne arról is szót ejteni, de a sportot száműzték a prózai Rádióból. Dokumentumműsort évek óta nem készítenek a rádióban, Such Györgyék ezt a műfajt száműzték. Miként lényegében nem készülnek hangjátékok, legfeljebb a 70-es évekből ismételnek egyet-kettőt, és száműzték a rádiószínház előadásait is. Mi van helyette? Három-négy „kreatív” ember unosuntalan önmagát ismétli. És a Petőfi Rádió? Zene, zene, nagyon zene. Kurátorok panaszkodnak, nem mondják meg Suchék, hogy az új rezsim alatt mennyivel csökkent a Petőfi hallgatottsága. Azt mondják, egy bizonyos korosztályban, a tizen-huszonévesek körében mennyivel nőtt. De itt sem mondanak abszolút számokat, csak mellébeszélnek. Pedig tudni lehet, riasztóan csökkent a Petőfi hallgatottsága. Elfeledkeztek az időskorú hallgatóságról, elfeledkeztek a közszolgálati kritériumok betartásáról. Mert Suchék, akik beleszerettek a nagyon zenébe, azt mondják, hogy a zene is közszolgálat. Az. Illetve annak egy részecskéje részecskéje. A Bartók Rádiót meg azért alakítják át, mert annak kicsiny a hallgatottsága. Vannak olyan műsorok, amelyek egy-két százaléknyi hallgatottsággal bírnak. A Magyar Rádió, és benne a Bartók Rádió volt az ország legnagyobb színház- és hangversenyterme. Ha egyszázalékos vagy kétszázalékos a hallgatottság, akkor az 100-200 ezer hallgatót jelent. Ez a Magyar Rádió mostani vezetésének nem közszolgálat. A Magyar Rádió átlényegítése három év alatt valójában megtörtént. Sokakban felmerül a kérdés, mindezt mennyiért csinálja meg, mennyiért vállalta fel dr. Such György. Mindenesetre többel indult fizetésben, mint elődje, Kondor Katalin. De eltelt néhány hónap, és itt vagyunk 2009-ben. Such György 250 millió prémiumot kér, mert ennyi van a manager-szerződésében. És Such György havi javadalmazása lényegesen magasabb, mint a sokszor emlegetett metróprojekt igazgatójának havi 8,5 milliója. Mit nekünk BKV-botrány? Arról beszélnek, de a Magyar Rádióról nem. Arról sem beszélnek, hogy mielőtt beindult volna a fűkasza a Magyar Rádióban, hatmilliárd forint volt a személyi jövedelem és járulékainak összege. 400 fős leépítés után meg hétmilliárd lett. Majd újra 6 milliárddá változott. Az emberek kirúgása által nem spórolt a rádió, hanem növelte kiadásait. Suchék azt ígérték, hogy a leépítés során rengeteg csontváz esik majd ki a szekrényekből. És a jelek meg azt mutatják, hogy egyetlenegyet sem tudtak felmutatni. A dolog másra ment ki. Kondor Katalin kétségkívül adósság- mentes mérleggel és tehermentes ingatlanállománnyal adta át utódjának az elnöklést. Közben zajlott a televízió költöztetése. Voltak olyan lázálmok, hogy összevonják a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót, és összeköltöztetik őket, valamint odarakják a Magyar Rádiót is. Közben zajlottak az elnökváltások itt is ott is, megváltozott az élet, az ingatlanárak összezsugorodtak. Nem lett volna jó üzlet most elkótyavetyélni azt a belvárosi épülettömböt, amiben a Magyar Rádió manapság is székel. A Magyar Rádió épületei és udvarai történelmi helyek. Korabeli szemtanúk igazolják: ezekre a helyekre és épületekbe még az 56-os ostrom után sem jutottak be a hatalom emberei, csak félholtan vagy holtan. De akkor bevitték őket menteni, mentették az ávós sorkatonákat, mentették, mert folyt a vérük. A nagy budapesti lángolásban ellenérdekeltségű emberek egymást mentették, a Magyar Rádió garázsainak udvarában. Dr. Such György elnöksége idején a Rebisz emberei, a rendőrök birtokba vették a teljes Magyar Rádiót. Ott kaszinóztak. Ide szállították be a tüntetőket és valamennyit fal mellé térdepeltették és ott fogva tartották hajnalig, órákon keresztül. Such úr végig a Magyar Rádió elnöki irodájában tartózkodott. Azt mondta, később azt állította, erről semmit nem tudott. Such úr akkor miért tartózkodott a közszolgálati Magyar Rádió elnökének irodájában? Such úr átadta a Magyar Rádiót a rendőröknek. Ilyenre a Magyar Rádió történetében nem volt példa. Ez a Magyar Rádió történetének örök szégyene. Folyik csendben az épületek átalakítása. A Magyar Rádió ún. kriptaépületéből kiköltöztették pld. a konyhát és az éttermet, azt szétverték, és ott alakítanák ki az MR1 hírközpontját meg szerkesztőségeit. Ez lenne az óriás news room. E fölött ott sorakoznak az adóstúdiók. Azok maradnának. A kriptaépület II. és III. emeletét most verik majd széjjel. Hogy mi célból, erről még a pletykák sem tudnak. De szétverik majd a Bródy Sándor utcai I. emeletet is, mert oda költözne át a Magyar Rádió elnöksége a Pollack Mihály térről. Nagy a forgalom most a Bródy Sándor utcában, a Pollack Mihály téren, a Szentkirályi utcai tömb meg úgy látszik, be van falazva. Át- és beláthatatlan helyzet alakult ki a Magyar Rádióban. És visszatérve a pénzekre, 1,5 milliárdos veszteséget terveztek az üzleti könyvekben, majd kihoztak egymilliárd nyereséget. Na, így most már lehet fizetni Suchnak is meg a kiválasztott kreatívoknak is bőséggel. A Magyar Rádió ez idő alatt egy tapodtat sem mozdult előre anyagilag fölfelé, csak lefelé. Közben hiteleket vettek fel, az ingatlanokat megterhelték, az ábra azt mutatja, hogy nagy hókuszpókusz folyik, nagy játék van a számokkal.