|
 2009.10.09.
Szabó
Dezső zenei profiljáról
Négy arckép – zenekarra op. 56
1995-ben
Szkladányi Péter, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatója a
zenekar részére egy zenekari mű komponálására kért fel. A
felkérés alkalmat kínált régi tervem megvalósítására;
zenei portrét festeni kiemelkedő magyar alakokról. Példaképnek
Liszt Ferenc „Történelmi arcképek” c. zongoraciklusa kínálkozott,
ahol korának politikusai mellett Petőfi, Vörösmarty és Széchenyi
alakját is felidézte. A „Négy arckép”c. darabomhoz Kőrösi
Csoma Sándort, Sinka Istvánt, Szervánszky Endrét és Szabó
Dezsőt választottam. A négy választott géniusz szellemi nagyságukkal,
kivételes művészi minőségükkel, a magyarsághoz fűződő hűségükkel
kerültek közel hozzám. Nevüket beírták a hazai és egyetemes
kultúra aranykönyvébe. Szabó Dezső hatalmas alakját a
zenekari darabom fináléjában idézem meg. Ő a magyar sorskérdések
bátor, látnok filozófusa. Örök igazságkereső,
megvesztegethetetlen a magyarság igazi érdekeinek megmutatásában.
Szabó Dezső tárta fel, hogy mi történt velem, apámmal és
nagyapámmal, mi történt Magyarországgal. Szabó Dezső egyik
legfontosabb mondatát az „Oldott kéve”c. kórusművemben
felhasználtam. A trianoni diktátum sújtotta magyarsághoz szól
az általam írt szöveg:
Fogjuk
meg egymás kezét,
Halljuk
meg egymás szavát,
Nyissuk
meg szíveinket
s
ezt betetőzi és fejezi be Szabó Dezső közismert mondata, mert
„Minden magyar felelős minden magyarért”.
Szabó
Dezső zenei rajzát komolyság, lendület, a kevésbé jelentős
izgatott zenék fölé emelkedő, egyfajta nemes pátoszt hordozó
hangzások alkotják. A mű egy része megkísérli Őt, mint szónokot
elénk idézni, ahol háromszoros népmesei fokozásban hangja
egyre feljebb emelkedik, mintha érveit belső energiákkal töltené
fel, majd a folytatásban hangját egy erdélyi magyar népdal
melegíti át, jelezve, hogy Ő is Erdély szülötte.
Repülj
madár, repülj,
Menaságra
repülj,
Édes
galambomnak
Gyenge
vállára ülj.
A
zárórészben elkerültem a hatásos apoteózist. A mű bensőséges
hangvétellel zárul, megbékélést és elégtételt ígér a jövendőtől
a sokat bántott, igaztalanul támadott mesternek.
Balassa Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző
(Megjelent
a Havi Magyar Fórum 2009., szeptemberi számában.)
|
