vissza a főoldalra

 2009.10.23. 

Nem engedünk a nemzeti minimumból!

Nagy sikernek értékeli a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az augusztus 31-én elfogadott nemzeti tanácsokról szóló törvényt, hangzott el a párt szeptember 4-i sajtótájékoztatóján, amelyet Józsa László, a letelt mandátumú Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint Korhecz Tamás, tartományi jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségügyi tikár, valamint dr. Várady Tibor, a törvényjavaslatot kidolgozó szakcsoport tagjai tartottak Szabadkán. A jogszabállyal viszont elégedetlen Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke.

 -Nem csak én vagyok elégedetlen a törvénnyel, hanem sokan mások, akiknek szavát nem lehet hallani, mert a VMSZ kihasználja hatalmas médiafölényét. Az igazán független vajdasági magyar értelmiség és a pártokhoz nem kötődő civil szervezetek is a jogszabály ellen foglaltak állást.

 -Mi a fő kifogásuk?

 -Két pontban különösen veszélyes a frissen meghozott nemzeti tanácsokról szóló törvény. Az egyik a magyar választói névjegyzék összeállítása. A másik a nemzeti tanácsok nyakába ültetett, s a mindenkori szerb kormány által vezetett ún. kisebbségi tanács, amelyben eddig a szerb miniszterek voltak többségben. A törvény szerint ez a jövőben sem változni. Sőt a nemzeti tanácsok döntési jogosítványairól sem szól a jogszabály. Tehát mi azt javasoljuk, hogy módosítani kell a törvényt. Azt írja a törvény: „nemzeti tanács megválasztása közvetlenül, vagy elektori gyűlés útján történik. A nemzeti k kisebbségek önállóan döntenek arról, hogy a két módszer közül melyiket részesítik előnyben. A nemzeti tanácsot közvetlenül választják, ha a választás kiírásának napjáig a nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe a nemzeti kisebbséghez tartozók legutóbbi népszámlálás szerinti 20%-kal csökkentett összlétszámának több, mint az 50%-át felvették”. Ismeretes, hogy az elektori gyűlés szerepelt már a 2002-es kisebbségi törvényben is. Akkor is tudtuk, ma is tudjuk, hogy ez nem jó megoldás, mert nem biztosít legitimitást a közvetve megválasztott testületnek. S ez így nem autonómia. A törvény 29. szakaszának második bekezdése pedig diszkriminatív mindazokkal a magyarokkal szemben, akik valamilyen okból nem kívánják megvallani nemzetiségüket, s nem kívánnak nyilvánosan jelentkezni a magyar választók különnévjegyzékébe. S kimaradnak a „fele plusz egy” változatból. Velük mi lesz? Megmaradnak a szerb pártok rejtett szavazói tartalékának? Súlyos dilemma előtt áll most a vajdasági magyar közösség. Ha valaki feliratkozik a választói névjegyzékre, akkor elfogadja a törvény rendelkezéseit is, és egyúttal szűkíti a saját nemzeti önkormányzati jogait is. Ha viszont nem iratkozik fel a választói listára, akkor azok malmára hajtja a vizet, akiknek a törvény jelenlegi tartalma és a nemzeti tanács tagjainak elektori úton való választása is megfelel. Amennyiben ugyanis a vajdasági magyarság esetében nem gyűlne össze a szükséges 117.000 aláírás a választói névjegyzéke, akkor mégiscsak elektori választásokra kerül sor. Mindkét esetben csapdába essünk, a vesztes pedig közösségünk lesz. Ördögi kör ez, akárhogy is nézzük. Kinek jó ez? Mi tehát azt mondjuk, hogy a vajdasági magyaroknak ne kelljen nyilvánosan feljelentkezéssel megvallani nemzetiségüket, ugyanakkor, ha mégsem szeretnének rajta lenni a magyar választók névjegyzékén, akkor ezt is megtehessék. Mi ki is dolgoztunk erre nézve egy több pontból álló javaslatot. Ennek egyik része arról, hogy megtörténhet: az állampolgár nem kap értesítést arról, hogy rákerült a szerbiai magyarok illetékes hatóság által elkészített előzetes választói névjegyzékére. A félreértések elkerülése végett az illetékes hatóság nyilvános felhívást tesz közzé, melyben értesíti az állampolgárokat, hogy felállt az előzetes szerbiai magyar választói névjegyzék. Továbbá, hogy személyi számának alapján mindenki megállapíthatja, rajta van-e a névjegyzéken. Aki nincs rajta, de szeretne feliratkozni, azt az illetékes szerv – teljes diszkréciót biztosítva – megfelelő formában tett kijelentése alapján rávezeti a szerbiai magyarok választói névjegyzékére, aki viszont nem kíván rajta lenni, az megteszi az erre vonatkozó kijelentést és lekerül a névjegyzékről.

 -Volt nyilvános vita magáról a törvényről?  

-Amikor láttuk, hogy a parlament egyhónapos nyári szünetet tart a szavazás előtt, követeltük, hogy legyen nyilvános vita a törvényjavaslatról. Rossz jelnek tekintettem, hogy az illetékesek, köztük a magyar illetékesek sem éltek ezzel a lehetőséggel.

 -Elnök úr említette a 2002-es kisebbségi törvényt. Azt is az elektori –választás miatt ellenezte a VMDP?

 - Igen. A VMDP-ben még a 2002-es kisebbségi törvénybe foglaltakat is elleneztük, végig. Rossznak tartottuk azt a megoldást, hogy elektoriális úton választják meg a nemzeti tanács tagjait. A 2002-es modell szerint létrejött nemzeti tanácsok – magyar vonatkozásban mindenképpen – megbuktak. Nem jött létre a magyarok kis parlamentje, s az egypárti Magyar Nemzeti Tanács, legitimitás híján, pillanatok alatt a szerb kormány kisebbségi megbízottjainak, majd a szerb kormány mellett létrehozott miniszteri többségű kisebbségvédelmi tanácskozó testület befolyása, sőt irányítása alá került. Kiemelendő, hogy magyar részről ugyanazok vettek részt a 2002-es kisebbségi törvény előkészítésében, mint akik most is, a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetének a kidolgozásában.

 -Milyen autonómiakoncepciót támogatnak?

 -A VMDP 2002 óta változatlanul azt akarja, hogy a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályok tartalmazzák a politikai, nem területi, nemzeti alapú magyar autonómiát. Ez a követelés benne van a magyar pártok 2008-ban elfogadott közös autonómiakoncepciójában is, tehát ma is nemzeti minimumnak tekinthető. Ebben az autonómiadokumentumban szó sincs arról a szerb kormány által irányított kisebbségi tanácsról, amely eddig is csak arra volt jó, hogy a szerb hatalom biztosítsa a kisebbségi választott testületek kézi vezénylését. Ugyanakkor a VMSZ tárgyalói eltekintettek ettől a nemzeti minimumtól. Ezért a nemzeti tanácsokról szóló új törvényről nem mondhatjuk el, hogy az már autonómia. Mivel a nemzeti minimum azért minimum mert abból már nem lehet engedni, a politikai küzdelem a Vajdaságban is tovább folytatódik. Persze a kompromisszum továbbra is cél. Megegyezhetünk abban, hogy a továbbiakban hogyan tudjuk a nemzeti minimumot érvényesíteni. A VMDP ezért kezdeményezi, hogy a magyar pártok mielőbb dolgozzanak ki egy javaslatot a nemzeti tanácsokról szóló törvény számunkra diszkriminatív rendelkezéseinek módosítására.

 -Elnök úr! Él még a Magyar Koalíció?

 -A Magyar Koalíció nem halott. Községi szinten viszonylag jól működik. De a következő választásokon nem történhet meg, hogy a köztársasági parlamentbe csak a VMSZ ad majd képviselőket.

M.A.