|
 2009.10.23.
Az EMNT állásfoglalása az államelnök-választás tárgyában
Bár
a romániai rendszerváltozás 20. évfordulójáról készülünk
megemlékezni, az egységes nemzetállami dogmába belemerevedett
többségi társadalom még távol áll attól, hogy országos választás
során el tudjon vonatkoztatni egy jelölt nemzeti hovatartozásától
vagy származásától. Mindazonáltal az elnökválasztási kampány
és az azt megelőző közéleti-politikai történések jó
alkalmat kínálnak politikai érdekképviseletünk számára az
erdélyi magyarság fontosabb céljainak megismertetésére, az
ezekről szóló össztársadalmi vita kibontakoztatására, amely
előfeltétele a számbeli többség és a kisebbségek közötti
viszony normalizálásának. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó
jelölt tehát az esélytelenek nyugalmával és racionalitásával
jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a hazai politikai
elitet a „modellértékű” román kisebbségvédelmi rendszer
hamis meggyőződéséből.
Mindenki számára világos tehát, hogy a romániai elnökválasztási
folyamatban egy magyar jelölt személye és az általa képviselt
program nem csupán pártügy, hanem egész nemzeti közösségünk
közügye. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői ezért
nehezményezték azt a sietséget, amellyel az RMDSZ illetékes
testületei eljártak az államelnök-jelölés alkalmával. Nem a
jelölési jogot vitattuk, hiszen egy politikai párt – belső
szabályai szerint – azt jelöl, akit jónak lát, hanem az azt
megelőző egyeztetést hiányoltuk az erdélyi magyar közélet
fontosabb szereplőivel, amire immár megfelelő intézmény is létezik:
az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. Ennek keretében mind a személy,
mind pedig – és ez a fontosabb – az általa megjelenített
program a konszenzuskeresés tárgya lehetett volna.
Kész tények elé állítva, ilyenképpen csupán elvárásainkat
fogalmazhatjuk meg az RMDSZ államelnök-jelöltje által képviselt
programmal szemben. Az EMNT feltétlenül szükségesnek tartja,
hogy a magyar jelölt programjában a Románia általános problémáira
adandó sajátos megoldások mellett helyet kapjanak az erdélyi
magyar nemzeti közösség fontosabb stratégiai célkitűzései,
kiemelten a következők:
•
Átfogó alkotmányos reform, amely nem az egységes és homogén
nemzetállami szemléletre épül, hanem elismeri az ország
regionális különbözőségeit, a történelmi régiókat és az
őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét;
•
Széles körű személyi elvű autonómia, vagyis a kisebbségi közösségek
saját választott testületeik által dönthessenek identitásukat
közvetlenül érintő – oktatási, művelődési, hagyományőrző,
nyelvhasználati és egyéb – kérdésekben, de legfőképpen,
hogy egy kisebbség anyanyelve lehessen hivatalos nyelv azokban a
régiókban, ahol tagjai jelentős számban élnek;
•
Az alkotmányba foglalt felekezeti oktatás jogállásának törvény
általi rendezése;
•
Az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítása,
megelőlegezve az önálló magyar karok létrehozását a kolozsvári
Babeş–Bolyai Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi
Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretében, ezzel együtt
pedig a magánegyetemként kezelt közösségi felsőoktatási intézményeink,
a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi
Keresztény Egyetem magyarországi és romániai költségvetési
alapokból való finanszírozása, paritásos módon;
•
A székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozása;
olyan területi-közigazgatási reform, amelynek szerves része a
Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása, területi
autonómiája.
Ha mindezek kellő hangsúllyal megjelennek az RMDSZ jelöltjének
programjában és közéleti megszólalásai során meggyőzően képviseli,
akkor az EMNT tagjai és támogatói jó szívvel adhatják reá
szavazatukat a romániai elnökválasztás első fordulójában.
Nagyvárad, 2009. október 20.
Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács
Elnöki
Kabinet
|
