|
 2009.11.04.
Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 44. száma!
Csurka István: November 4-e
és a Magyar Megmaradás Közössége szándékai 2.oldal
A Magyar Megmaradás Közössége szigorúan törvényes úton
akarja felszámolni az 1956. november 4-e után kialakult és máig
fennálló, átbábozódott rendszert és törvényesen akarja félretolni
és becsületes, akár kétkezi munkára fogni az1956.november 4-e
kontraszelekciós folyamatai által magas polcra jutott gyarmatosító
réteget. A hazaárulókat hazaárulóknak, a bornírtakat bornírtaknak
és a bűnözőket bűnözőknek akarja nevezni. Ahhoz, hogy ez így
lehessen, rendszerváltó törvényeket kell alkotni. Ahhoz, hogy
jó, erős, tiszta és szankcióval is rendelkező törvényeket
hozhassunk, kétharmados többséget kell elérni.
A Budaházy-háló (címlapon)
De: a./ ki tudja, milyen kötelékbe tartozik Budaházy és
milyenbe Baló György felesége, Morvai Krisztina. b./ nem volt-e
szükséges Budaházy György hosszú futásának eltűrése és
az érte való kiállások megszervezése a harcos Jobbik-kép
kialakulásához? c./ Miért tarthatott lázító beszédeket a
rendőrség szeme láttára a körözés alatt álló Budaházy György
és d./ miért csak ez után a hosszú felfuttatás után kapták
el, mindjárt egy minden normális esetben minisztert buktató
hazugság lelepleződése közben, amelyet a más, nem jobbikos tévék
hoztak nyilvánosságra. e./ Ennyi idő után miért nincs még ítélet?
Netán, mert így terjed jobban a Jobbik tűz? f. / Miért nem áll
ki Budaházy most már valóban értelmetlen fogva tartása ellen
az Országgyűlés emberjogi bizottsága? Csak nem azért, mert a
szélsőséges elemekért való kiállást ráhagyják a Jobbikra?
Vagy az büdös? g. / Mert, ha van jogsérelem, túlkapás a Budaházy
ügyben, vagy van benne hatalmi hamisság, akkor a szélsőségesnek
mondott ember esetében is ez van benne. h. / Vagy ha az Országgyűlés
egy másik bizottsága érzékeli a titkosszolgálati összefüggéseket
a dologban, miért nem beszél róla, miért nem tájékoztatják
a közönséget és miért szövik maguk is hallgatásukkal a hálót
–maguk köré? j./ Nincs tehát semmilyen titkos együttműködés,
netán összeesküvés, hogy az emberjogi és nemzeti tartalmú kiállást
meghagyják a Jobbik csillag-asszonya kezében, mert az ő
gyermekei a Lauder Javne zsidó iskolába járnak?
Pozsgay Imre: A Jobbik nem őszinte
szervezet 5.oldal
(Győri Béla interjúja)
– Csurka István elemzésében
bebizonyította, hogy a Jobbik pont olyan, mint a Kun Bélaféle
proletárpárt, csak szélsőjobboldaliként adják el.
-Lehet, hiszen ilyennek a történelemben tanúi voltunk, hogy a
legvörösebb proletárnegyedek és övezetek szélsőjobboldali
szavazatokat adtak le. Én a népemet nem korholnám ezért, mert
egy félrevezetett társadalom, mely tájékozódási zavarokkal küzd,
nem maga felelős ezért az állapotért, hanem azok, akik vezették
és félrevezették évtizedeken keresztül. Az utóbbi húsz
esztendőben. Ez természetes véleményem szerint, nem magyarázható
egyedül a kárörömmel, hogy íme, a szinte abszolút győztesnek
feltüntetett politikai erőt is be lehet árnyékolni, hanem
ebben lehet politikai stratégia is az én meglátásom szerint,
azaz olyan publicitást, olyan nyilvánosságot teremteni egy egyébként
nem is tudom, milyen indítékból elindult szervezetnek, amely
valójában nem jutna neki, ha saját erőből kellene a közvéleményért
megküzdeni. Azaz kicsit megcsinálják.
Turul rádió (5.oldal)
De bizony, a Sláger rádió vastagon pártérdekeket szolgált.
Boros „polbeat” Lajos, a KISZ központi művészegyüttesének
egykori vezetője önmagában garantálta a pártrádióságot.
Ugyanez a jeles a személy egykoron a most ugyancsak végnapjait
élő Danubiusban okította a népet. Aztán a Bumeráng című
reggeli jajadeviccesekvagyunkmiígyhárman műsorban képviselte a
70-es, 80-as években szocializálódott prolik ízlését. Szigorúan
pártérdek mentén.
Isten, áldd meg a magyart
Kölcsey Ferencz munkái (7.oldal)
(Győri Béla könyvismertetője)
Kölcsey csodálja Goethét és a görögöket, de maga megvallja,
hogy belőlük ekkor még kevés szín jut költészetébe. A
jegyváltónak a génius-szálnak, de különösen az andalgásoknak
még egy-egy sorain is kimutathatjuk Matthisson hatását. Más
dalain Hölty Salis, Siller, Goethe, Rousseau gondolatait vagy
modorát követhetjük. Ezidőtájt kezd írni epigrammákat is,
de megintcsak annak a Matthisson hatása alatt, kinek sorai akkor
is „hévkönnyekre” fakasztják. Szóval az a helyzet, hogy számításba
kell vennünk: Kölcsey gyerekemberként, tizenévesként, majd
aztán huszonévesként írta verseit. Egészen a Himnusz születéséig,
1923 januárjáig.
Húsz évvel a „rendszerváltás”
után nehezebb kereszténynek
és magyarnak lenni, mint a
70-es, 80-as években
Interjú Lezsák Sándorral (9.oldal)
Abszurd helyzetek sorát éljük, a hipnotikus álomból nehezen ébred
az ország, és az ébredés rendkívül fájdalmas. Előbb a
lovak közé dobták a gyeplőt, egy idő óta meg a lovakat dobták
a gyeplő közé. Ennél nagyobb káosz már nem lehet. Azért
vagyok derűlátó, mert a keresztény és nemzeti értékek erőterében
növekedőben van az egészséges veszélytudat, a nemzeti összefogás
esélye, ami tartós változást hozhat, nemzeti reneszánszt, a Kárpát-
medencei sorsközösség újjászületését. Talán mégis csak
van értelme az elmúlt húsz esztendő gyötrelmeinek, szenvedésének.
Munkavállalók koldusboton (10.oldal)
A munkástanácsmozgalom a magyar munkások utolsó nagy lázadása
volt a kommunista uralom ellen. A szovjet hadsereg 1956. november
4-ei bevonulását követően sokáig a forradalom vívmányai
mellett kitartó munkástanácsok egyedül képeztek politikai
ellensúlyt a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt
Kormánnyal szemben. A munkástanácsok születésnapja alkalmából
Palkovics Imrével, a Munkástanácsok Országos Szövetsége
(MOSZ) elnökével beszélgetett Medveczky Attila.
Az elkótyavetyélt Postapalota, avagy mennyit ér egy kézbesítő
munkája? (11.oldal)
2009. október 10-én 10 órai kezdettel tüntettek a Miniszterelnöki
Hivatalnál és a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál a
postai dolgozók. A követelésekről, a postaliberalizációról
és a Postapalota körüli botrányról Tusz Ferenccel, a Kézbesítők
Szakszervezetének elnökével és Vörös Lajos alelnökkel beszélgetett
Medveczky Attila.
– Azt írják: „Korábbi ígéretek ellenére a postai fizetések
nem emelkedtek, nem rendeződtek a megfelelő módon.” Mikor és
kiktől hangzottak el ezek az ígéretek?
Túsz Ferenc: Medgyessy Pétertől, amikor még miniszterelnök
volt. Ő azt mondta, hogy 50%- kal fogják a postások bérét
felemelni. A postai béreket mindig is alacsony szinten tartották,
azért, mert azt mondták: neked még bejön a borravaló az ügyfelektől.
Azt viszont ne felejtsük el, hogy manapság már alig van
borravaló, s a bérek ugyanúgy alacsonyan vannak. Szűcs Ildikó
vezérigazgató alapbére bruttó 2 millió 800 ezer forint, míg
egy kézbesítő max. 80 ezret visz haza nettóban. S ő, a magát
felelősnek mondott vezető, azt nyilatkozta, hogy mi azért
kapunk annyi pénzt, mert a mi munkánk a piacon ennyit ér. Az övé
meg valóban annyit? Hogy jelenthet ki ilyet? Ez sértő a kézbesítők
és a postai dolgozók számára. Kiemelendő, hogy ha az összes
postai dolgozó és vezető bérét összeadjuk, akkor a kapott összeg
40%-át a vezetők viszik haza.
A cigányprímásnő (12.oldal)
Horváth Zsuzsa
cigányprímásnővel, a Rajkó Zenekar alapító tagjával
Medveczky Attila beszélget.
Az emberek általában csak akkor képesek a mélységből kikerülni,
ha valamilyen eszközzel meg lehet őket érinteni, vagyis a lelküket
nem csak a maguk baja foglalkoztatja, hanem azzal is törődnek,
hogy mi van a másik embertestvérükkel, akinek lehet, hogy
sokkal nagyobb a gondja, mint neki. Ösztönözni kéne az
embereket, hogy figyeljenek egymásra, gondolkodjanak azon, hogyan
lehet egymásnak segíteni, mivel lehet egymás életét szebbé
tenni, megkönnyebbíteni.
Álompáros (19.oldal)
Interjú Boros Imrével
– Miért is érdemes beszélni
az Antall-korszakról?
– Mert akkor volt egy időszak, amikor adósságelengedést
kaphatott volna az ország. Ez pedig a rendszerváltás után
’91-92-ben történt. Akkor indult egy ilyen kezdeményezés,
nem kisebb cég, mint az IMF maga kezdeményezte, a szavazói
csoport elnöke, bizonyos de Grot egy belga úr járt itt, tárgyalgatott
jobbra-balra, nagyon jó anyagokat készített, más országok is
érintve voltak, nemcsak Magyarország. Mire megvitatták az IMF
vezérigazgatója titkárságán is az ügyet, aminek az volt a lényege,
hogy Magyarországot egy adósságkönnyítési sémába részesítsék,
addigra éppen beütött egy rendkívül durva nemzeti banki vezetői
intervenció, ami úgy szólt, hogy mit képzelnek, hogy mi nem
fizetünk? Hogy mi akarnánk átütemezni? Kikérjük magunknak
– aprehendált a tisztelt úr, és erre leállt az egész
folyamat.
|
