2009.09.09.
Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 36. száma!
Csurka István: Meleg mérleg
(2.oldal)
Már régen nem a melegekről, a leszbikus nőkről a buzeráns férfiakról
van szó. A meleg ügy és a politikában és a médiumokban való
tálalása a magyar társadalom destabilizálásának a része. A
belső bizonytalanság felkeltése, az emberek egymásnak ugrasztása
a megbukott liberális hatalomnak, a pénzügyi világhatalomnak,
a Sukorón kaszinót építő zsidó megszállóknak az elsőrendű
érdeke. A meleg-ügynek semmi köze sincs a demokráciához, a
szabadsághoz, a jogállamhoz és az egyén szabad döntéséhez,
amellyel akármilyen életvitelt, nemi megnyilvánulást, betegességet
vagy természetességet választ magának, s még ahhoz sem, amire
rákényszerül. A meleg ügynek semmi köze nincs a szabadságjogokhoz.
A romboló és az építő
Móricz Zsigmond: Erdély I.
Tündérkert c. regényének bemutatása (Győri Béla) (7.oldal)
Móricz Zsigmond csak a Bethlen-i korszakkal 12 évig foglalkozott.
Az alföldi ember, Móricz, Erdélybe utazott,járta a levéltárakat,
Kolozsváron kereste Bethlen Gábor nyomait, miközben gyűjtötte
az adatokat, és tanulta a XVIII. századi erdélyi nyelvet,
megismerte a szászok világát, a székelyekét, az erdélyi
fejedelmek hajdúinak világát, meg a románokat, ahogy abban az
időben nevezték őket, az oláhokat. Bepillanthattunk a
Habsburg-ház cselszövéseibe és állhatatlanságaiba. A regényben
több mint 200 nemes ember neve, közvitéz neve, és néhány székely
közember neve található meg. Az irodalomtörténeti közlemény
egyik szerzője össze is számlálta az Erdély szereplőinek nevét.
Elképzelhetetlen, milyen aprólékos munkát végzett Móricz
Zsigmond. Majd látni fogjuk, hogy mennyire megismerte a népeket
és a tájakat.
A középszerűség kora
Dr. Bíró Zoltán irodalomtörténésszel
Medveczky Attila beszélget (9.oldal)
Lengyelországban erős cenzúra működött, s ki volt pontozva az
a rész egy adott írásban, amit a hatalom nem engedett közölni.
Így, aki ezt az írást olvasta, tudhatta, sejthette, hogy miről
van szó. Nálunk nem működött hivatalos cenzúra, ez rosszabb
volt, de így is ki lehetett ismerni. Az írók pedig megtanultak
olyan nyelven írni, amely a hatalom számára nem adta meg a
lehetőséget a támadáshoz, de az olvasóközönség számára
érthető volt. Jelenleg viszont nyíltabban történik a kiválasztás,
s még annyi kompromisszumkészség sincs a hatalom birtokosaiban,
ami Aczélban megvolt. Aczél okosabb volt a ma regnáló utódainál,
s tudta mi az igazi érték. Tudta: ha Örkénnyel, vagy Déry
Tiborral tárgyal, az egy rangos szint az urbánusok körében, s
ha Illyéssel, Németh Lászlóval beszélget, akkor jelentős, értékes
népi írók, költők társaságában van. Nem akarom Aczélt fehérre
mosni, mert ravasz volt és aljas is. Egy példa erre: miközben
felbuzdította Ungvári Tamást, hogy élesen bírálja Németh László
egyik könyvét, addig udvariassági látogatást tett a Németh-családnál.
Ennek a ravasz, de politikai intelligenciával rendelkező
embernek a helyére ma a nyílt lerohanás képviselői ülnek,
akik lerombolják a magyar oktatást és kultúrát.
A barantázó magyarul él,
gondolkodik (10.oldal)
A japán, koreai és egyéb távol-keleti harcművészetek után végre
hazánkban újra lehet művelni a magyart is, a barantát. Egyre több
településen jönnek létre a különböző magyar vezérek nevét
viselő baranta egyesületek, közösségek. Erről Szabó
Zsoltot, a MIÉP elnökségének tagját, önkormányzati képviselőt,
a tokodaltárói Tokod Vitéz Baranta Csapat alapítóját és edzőjét
kérdezte Medveczky Attila.
Beszélgetések Bösztörpusztáról
(10.oldal)
Dr. Móri Antal,
MIÉP képviselője, bárándi főállatorvos: A Szent
Korona-tannal kapcsolatban hallgattam meg dr. Zétényi Zsoltot,
aki összefoglalta előadásában röviden, amit erről tudnunk
kellene. Ma ezt nem tanítják a középiskolákban sem. Nem tudom
hány iskolás gyerek tudja, hogy ez az egyik legnagyobb ereklyénk,
ami évezredeken át kísérte a magyarságot, egy kapocs a Teremtő
felé – erről nem sokat tudunk, még mi felnőttek sem. De a
Szent Koronától idegen erők által eldugott meghamisított
dolgokat is az igazságnak megfelelően közkinccsé kellene
tenni.
Magyarország egy szír szemével
(12.oldal)
Bahget Iskander
fotóművésszel beszélget Medveczky Attila.
Hatalmas ambíció élt bennem, s úgy terveztem: Magyarországon
elvégzem az egyetemet, majd hazamegyek Szíriába, ahol segítek
a gazdasági életben. Olajmérnök akartam lenni. 1967 májusában
érkeztem Magyarországra, s rá egy hónapra kitört az
arab–izraeli háború. Nagy csönd vett körül minket. Egy utasítás
szerint: kohómérnöknek kell tanulnom, és nem egyetemen, hanem
a dunaújvárosi kihelyezett főiskolai részlegen. Tudtam: ez egy
óriási visszaesés. Egyetemre jártam Szíriában, s most csak főiskolás
lehetek. Végül is kényszerből elvégeztem a kohómérnöki
szakot. Sokat töprengtem azon, mit is fogok kezdeni ezzel a
diplomával. Ezért továbbtanultam, s így műszaki tanári
diplomát szereztem. De ez is kevés volt nekem. Minél több tudásra
szomjaztam. Tanulmányaim közben fotózással is foglalkoztam.
Szőcs Zoltán: Bajnai nem
gazember (15.oldal)
Gyakorta olvasni a nemzeti sajtó maradékában azt a megállapítást,
hogy csakis vegytiszta, tudatos hazaárulásként, sehogy másként
nem értelmezhető a hatalmi elit lépéseinek többsége. A
napokban például az, hogy Bajnai – ebben a magyarellenes hisztériakampányban
– elfogadta a szlovák nagykövet meghívását, és elment
parolázni, koccintani hozzá Szlovákia nemzeti ünnepe alkalmából.
(Éppen úgy, mint 2002- ben Medgyessy tette ezt román kollégájával
a budapesti Kempinski Hotelban, Erdély lenyúlásának évfordulóján!)
Száz évvel ezelőtt a diplomáciai kar tagjai tucatnyi elegáns
kifogást tudtak volna felsorolni annak kivédésére, hogy egy
nem kívánatos találkozást kulturáltan lemondjanak. A mai
szociálliberális hatalmi elit sem feltétlenül hülyébb, mint
ők voltak, csakhogy ez már nem ismer semmi egyéb szempontot,
csak az üzletit. Ezért elmegy és koccint: ugyanis nem lehet
holmi nemzeti duzzogások miatt veszélyeztetni gazdasági és pénzügyi
projektek kifutását! Hogy gazember az olyan ember, aki így
gondolkodik? Gazember akkor lenne, ha belülről maga is érezné,
hogy rossz úton jár, de a Gyurcsány/ Bajnai-félék ezt sohasem
érzik, még nyomokban sem: ők nem gazemberek, rosszabbak ennél:
amorális lények.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
|