vissza a főoldalra

 

 

 2009.09.18. 

Bösztörpusztáról

– Dr. Móri Antal, a MIÉP képviselője Báránd községben él, főállatorvos és Bösztörpusztáról beszélgetünk, jelesül arról, hogy a távoli, szép Biharba hazatérve, milyen élményeket összegzett magában?

– Rendkívül pozitív élményben volt részünk népes családommal. Két leányommal és négy unokámmal együtt vettünk részt a három napon. Mi Dömsöd közelében szálltunk meg egy fogadóban és onnan utaztunk ki minden reggel Bösztörpusztára. Én tavaly is ott voltam a Kurultájon. Sokan voltunk magyarok ezen az összejövetelen. Engem az fogott meg elsősorban, hogy rendkívül kultúrált volt a közönség, valamint a tisztaság. Nem láttunk fákat, bokrokat letörve. Ez lehet, hogy másnak nem olyan fontos, de ebben a szétroncsolt környezetben, ahol szemét, piszok borít mindent, és a földön fetrengő alkohol, vagy kábítószer hatása alatti embert, legfeljebb arrébb rúgják, szóval ahol a liberalizmus kártétele ekkora, igenis meg kell említeni, hogy Bösztörpusztán ez másképp volt. A család egybehangzóan úgy döntött, hogy jövőre is ellátogatunk Bugacra, mert ott lesz a Kurultáj 2010-ben. És volt még egy döntő érv az ujrázás mellett. Nagyon egyívású társaság volt jelen, az előadások színvonala is megfelelőnél jobbnak minősíthető.

 – Milyen előadásokat hallgatott meg?

 – A Szent Korona-tannal kapcsolatban hallgattam meg dr. Zétényi Zsoltot, aki összefoglalta előadásában röviden, amit erről tudnunk kellene. Ma ezt nem tanítják a középiskolákban sem. Nem tudom hány iskolás gyerek tudja, hogy ez az egyik legnagyobb ereklyénk, ami évezredeken át kísérte a magyarságot, egy kapocs a Teremtő felé – erről nem sokat tudunk, még mi felnőttek sem. De a Szent Koronától idegen erők által eldugott meghamisított dolgokat is az igazságnak megfelelően közkinccsé kellene tenni.

 – Azt mondja, hogy kapocs a Szent Korona a Teremtő és a magyarság között?

 – Így van, én ezt így tanultam és így érzem, így vallom. Voltak szent királyaink, akiknél ez a kapcsolat működött is.

 – Az Árpád-ház az egyetlen, amely 56 szentet adott.

 – Nagy kegy volt a magyarság részéről, ha egy magyar királylányt odaadtak az európai udvarokba.

 – Andrásfalvy professzor úr előadását meghallgatta?

 – Nem sajnos, de a Magyar Fórumban elolvastam.

 – Milyen templomot állítottak, mert azt láttam, hogy csak cipő nélkül lehetett bemenni.

 – Keresztény templom volt, a magyarság keresztény hitének a jelképeként jelent meg, érdekes volt a kiképezése: úgy alakították ki a sátrat, mert ugye sátorból volt a templom, mintha a hármashalom tetején állna a kettős kereszt, mintha a címerünket is jelképezte volna. Messziről látszott, az ember szemét szinte vonzotta a templom. A második napon elhelyezték a templomban a Szent Korona másolatát egy megható ünnepség keretében. Az eredeti Szent Korona-eszme működő dolog, személyiségnek tételeződik föl a régi jogunkban. Az emberek áhítattal tekintettek rá, ez maga a csoda. Ezek a régi dolgok az emberben, a génekben örökítve vannak, kiül az ember arcára, tekintetére.

 – Szépen beszél, de mondja, doktor úr, megvan még az a gyönyörű szürkemarhája?

 – Megvan, ott sétálgat a Hortobágy szélén, a Nagyalföldön, a Kaba és Báránd közötti háromszögben és teszi a dolgát, amit a Jóisten előírt neki. Szaporodik. Valamikor elhajtották a csordákat Nürnbergig, ott van ma is a vágóhíd a folyóparton, ahol ezeket a marhákat vágták, innen még Kölnig is eljutottak. Itt volt Európának az élelmiszerbázisa, ugyanakkor életet jelentett az Alföldön élő hajdúk részére. A mangalica és a szürkemarha, amik genetikailag nem manipulált jószágok. Nagyon régóta, több ezer éve tartják országunk területén. Aztán jöttek az új divatok, amikor is hibridsertéseket tenyésztettek ki azzal a céllal, hogy nagyobb legyen a hústömeg, kevesebb legyen a zsír, de kiderült, hogy a mangalica zsírja a legkönnyebben emészthető, koleszterinmentes, nagyon jó a tápértéke, ez elmondható a magyarszürke húsáról, a kendermagos tyúkról. Meg a kopasznyakúról. Ha már itt tartunk, a kutyák között is ott vannak a puli, a kuvasz, a komondor, amik az előbb említett állatokkal együtt élték az életüket, ők voltak az őrző-védő kft.-k. Ha már áttértünk a magyar fajtákra, megemlítem a lovakat is, megfigyelhető, ha az állat ideges és az ember nyugodtan közelít hozzá, az rá tud csatlakozni a hullámhosszára, és így az ember meg tudja nyugtatni az állatot, de ez fordítva is igaz.

 – Az unokái mit szóltak ehhez a találkozóhoz?

 – A legnagyobb unokám kicsit elfáradt, a kisebbik hat hónapos, neki elég meleg volt a 30 fok fölötti hőmérséklet, őt néha el kellett vinni a hűvösre, de a 6 éves fiú unokám és a 10 éves lány unokám nagyon élvezték mind a lovak műsorszámait, mind az íjászok vonulását. Úgy tapasztaltam, hogy ezeknek a régi dolgoknak a felelevenítése a fiatalok számára nagyon nagy jelentőséggel bír, de megfogta az idősebbeket is. Az én gyerekkoromban ezekről a nagyszülőktől hallottunk vagy könyvekben olvastunk, amit most élőben is megtapasztalhattunk. A szocializmusban ez a fajta tudásforma el volt hallgatva teljesen. Ezért a rendezvény végén Vukics úrnak gratuláltam az ötletért és annak megvalósításáért.

 

Győri