|
 2009.09.25.
Vissza a diktatúrába
Nem
jó a kisebbségi oktatás szempontjából a román kormány által
beterjesztett oktatási törvénycsomag, sőt, visszalépést
jelent az eddigi helyzethez képest — véli Lakatos
András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke,
aki a Magyar Fórum kérdésére elmondta, hogy rég nem szakmai,
hanem politikai presztízsvita zajlik a kormánypártok között,
s így a jogszabály-tervezet nem jó az oktatási rendszernek, és
nem szolgálja a reformot.
– Mi a fő jellemzője ennek a törvénytervezetnek?
–
A jogszabály-tervvel az a legnagyobb problémánk, hogy a régi,
centralizált, Bukarestből irányított metódust veszi alapul.
Ez a központosítás volt a jellemző a diktatúra éveiben is. A
jogszabály-tervezet nem enged teret a szubszidiaritás elve érvényesülésének.
Elfogadhatatlan, hogy egy 300 oldalas dokumentum mondja meg azt,
hogy egy nagyvárosi, ugyanakkor a legeldugottabb falusi iskolában
hogyan kell megszervezni az oktatást. A rendszer túlszabályozott,
a legnagyobb hibája pedig az, hogy mindenkire és minden
helyzetre érvényes akar lenni. Éppen ezért nem hiszem, hogy az
oktatási reformtörvény hosszú életű lesz: Semmiképpen sem
marad érvényben a tervezett 10-15 évig, valószínűleg már a
következő kormány hozzányúl. A valódi reformokat pedig feláldozták
a politika oltárán. A kormánypártok küzdelmének igazi
vesztese most az oktatásügy lett.
– Mely pontok jelentik a magyarok számára
a legnagyobb problémát?
– Egy régebbi jogszabály lehetővé tette volna a külön
módszertan szerinti románoktatást egészen az érettségiig, így
azonban csak a VIII. osztály végéig lesz erre mód. Tehát a líceumukban
– ez nálunk a gimnáziumoknak felel meg – nem lehet külön
metódus alapján tanulni a román nyelvet, ami nekünk nem
anyanyelvünk, így az érettséginél gondok lehetnek. El akartuk
érni, hogy Románia történelmét és földrajzát ne román
nyelven oktassák. Volt is erre törekvés az egyik kormánypárttól,
de végül is a másik oldal győzött. Már az is meghaladott,
hogy kimondottan egy ország földrajzát és történelmét tanítsák
az iskolákban, mivel ez ellenkezik az EU szellemiségével: számos
tagállamban már Európa földrajzát oktatják. Azért legyünk
igazságosak: vannak pozitívumok is a tervezetben. A vallásoktatás
mellett a zeneoktatás is a kisebbségek által összeállított
metódussal és könyvek szerint történhet.
– Tudtommal azzal sem értenek egyet,
hogy az igazgatókat nem a fenntartó önkormányzat nevezi ki,
hanem más grémium.
– Így van. Az önkormányzat csak rábólinthat arra,
amit a tanfelügyelőség elhatároz. Így a hatalomban lévő pártok
emberei kerülhetnek az igazgatói székbe. A tervezett jogszabály
így bebetonozza a tanfelügyelőségeket, az önkormányzatoknak
fenntartási kötelezettséget ad, de beleszólási jogot nem. Ma,
amikor egyre több téren választhatjuk meg vezetőinket, közösségeink
képviselőit, éppen gyerekeink tanítója személyét, avagy a
tananyagot illetően nem dönthetünk. Ugyanakkor a helyi
specifikumok szerint sem lehet összeállítani a tantárgylistát.
Ez a tanügyi reformtörvény nemhogy nem az, amire számítottunk,
hanem egyáltalán nem olyan, amilyennek lennie kellene.
– Módosító javaslatokkal éltek.
Mennyire optimista?
– Egyáltalán nem bízom benne, hogy az RMDSZ által benyújtott
javaslatokat a kormány belefoglalja a törvénybe. De élünk törvényes
jogainkkal. Meg kell próbálni legalább az eddig elért eredményeket
megvédeni.
– Lesz sztrájk?
– Erről a szakszervezetek döntenek. Köszönöm, hogy
megkerestek.
Medveczky Attila
|
