|
 2009.09.25.
Mi Knut Vollebeak szerepe a szlovák-magyar ellentétek ügyében?
Megkérdezte
a sajtó Petőcz Kálmánt, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ügyvivőjét,
hogyan értékeli Knut Vollebeaknek, az EBESZ kisebbségi főbiztosának
megnyilvánulásait a budapesti és pozsonyi tárgyalásai után:
Petőcz
Kálmán véleménye: Először is tisztában kell lennünk a főbiztos
mandátumával. Az EBESZ-nek 55 tagállama van - az USA-tól
Tadzsikisztánig. A
kisebbségi főbiztos angol megnevezése High Commissioner on
National Minorities. Az "on" nagyon fontos, ugyanis a
mandátuma éppen arról szól, hogy nem "for", hanem
"on". Azaz nem a kisebbségekért, hanem a kisebbségekről.
A főbiztos feladata, hogy két vagy több EBESZ-állam közt fennálló
vitás kérdés, feszültség, potenciális konfliktus megelőzésénél,
kezelésénél, megoldásánál segítkezzen akkor, ha a
konfliktus a nemzeti kisebbségek helyzetével függ össze, mégpedig
csendes diplomácia bevetésével. Tehát nem közvetlenül a
nemzeti kisebbség "ügyvédjeként" lép fel, hanem inkább
közvetve, a két ország közti jószolgálati tevékenység
eredményeként.
Ehhez
a viszonylag kötött mandátumhoz képest szerintem Vollebaek és
csapata elég aktívan lép fel, habár meglehet, nem olyan
"offenzív" módon, mint annak idején Max van der Stoel.
Vollebaek
szavaiból a következő dolgokat kell kiemelni:
1. A
törvény úgy általában összhangban
van a nemzetközi normákkal, de nem jó. Ezt kimondta, egyértelműen:
a törvény nem jó.
2. A
kormány felkérte, hogy véleményezze
a törvénytervezetet, de nem várták meg a véleményét, és
elfogadták nélküle. Ez nincs összhangban az európai szokásokkal.
3. A
törvény esetleges negatív hatásait
így utólag csak úgy lehet egyensúlyozni, ha jogilag kötelező
érvényű végrehajtó rendelkezéseket fogadnak el hozzá, kormányszinten.
Tehát nem bármifelé módszertani útmutatót, kultuszminisztériumi
szinten, amely jogilag nem kikényszeríthető.
4. A
munkába - és egyébként minden
kisebbségeket érintő döntéshozatalba -be kell vonni a nemzeti
kisebbségeket (magyarokat), mégpedig mind politikai képviselőiket,
mind a civil szférát és a társadalmi szervezeteket. A kormány
nemzetiségi tanácsának hatékonyságát alaposan javítani
kell. Csak ezzel együtt értelmezhető az a Budapesten elmondott
tétel, hogy az "anyaország" a magyarságpolitikája
kivitelezésénél kerülje az "irredentizmus látszatát".
5.
Támogatja a kétnyelvűséget, de a kétnyelvűséget úgy értelmezi,
hogy az kölcsönös, és nem csak egyirányú.
6.
Sok építő jellegű bírálatot és javaslatot hallott a törvénnyel
kapcsolatban, de sok badarságot is. Hát ezt, sajnos, nem lehet
szemére vetni, hogy elmondta, mert igaz.
A találkozón átadtuk a szlovák kormány mellett működő
Nemzetiségi Tanács ülésére készített anyagot, mert a tanács
rendkívüli ülésén Hrubík Bélának nem volt alkalma
ismertetni, továbbá javasoltuk, hogy az EBESZ Szlovákiában
szervezzen egy konferenciát a nyelvi jogokról és a döntéshozatalban
való részvételről.
(Felvidék
Ma, pog)
|
