vissza a főoldalra

 2010.04.02. 

Ünneprontás Kolozsvárott

„Szükségtelen és eltúlzott rendőri fellépés zavarta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) kezdeményezésére és társszervezésében zajló március 15-ei ünnepi rendezvénysorozatot: kora délután a kulturális rendezvénysorozat három szervezőjét az őrsre vitték.” – írta az erdely.com. Minderről Talpas Botondot, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökét kérdeztem.

– Tehát egy kulturális rendezvény szervezője volt a KMDSZ?

– Hagyományosan kilenc erdélyi magyar ifjúsági szervezet rendezésében zajlott ez az ünnepség. Ennek a programsorozatnak lett volna a része a Petőfi-emléktábla megkoszorúzása után a Főtéren lévő kulturális műsor. Ennek a műsornak lett volna a része egy élő szoborpark és forradalmi sétány. A forradalmi sétánynak lettek volna részei azok a pannók, melyek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit ábrázolták. Az egyik pannó közt volt egy történelmi térkép. Ez a térkép a forradalmi eseményeket próbálta szemléltetni.

– Ez a térkép a korabeli Magyarországot ábrázolta. Ez verte ki a románoknál a biztosítékot?

– Azt ki kell hangsúlyoznom, hogy eleinte a rendőrök nagyon segítőkészek voltak. A szervezők a rendőrök jelenlétében közel húsz percig készítették elő a kiállítást. Ezután kezdődtek a problémák. Bár az önkéntesek első felszólításra leemelték a korabeli térképet és együttműködtek a rendfenntartókkal, néhány perccel később váratlanul intézkedés alá vonták, és el is szállították őket. A szervező lányokat annak ellenére kísérték be a kolozsvári 1-es számú rendőrőrse, hogy a szervezetnek a Polgármesteri Hivatal által jegyzett engedélye volt. A kulturális rendezvény egyik szemléltető eleme lett volna egy, a Magyar Királyságot ábrázoló térkép is, mely a magyar vonatkozású eseményeket és személyiségeket ábrázolta. Tehát a KMDSZ gazdasági alelnökét, illetve a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesületének két önkéntesét a Főtéren ültették rendőrautóba. Bár néhány óra múlva kiengedték őket, az incidens megzavarta az ünnepség menetét, így elmaradt a Főtérre tervezett kulturális összeállítás, a forradalmi sétány.

– Ha egyszer az önkéntesek levették a pannókat, akkor miért szállították be őket a rendőrőrsre?

– A környéken megjelentek román újságírók is. Elképzelhető, hogy emiatt történt.

– Vagy egy másik dolog miatt. A KMDSZ nyilatkozatából idézek: „Sajnálattal tapasztaltuk azonban az ünnepet kisajátítani kívánó, és az önnön céljaikat előtérbe helyező mozgalmak megjelenését is.”

– Arról van szó, hogy bizonyos források párhuzamot véltek felfedezni az Új Magyar Gárda Mozgalom megjelent tagjai, valamint a KMDSZ önkéntesek ügye között. A KMDSZ kezdeményezésére zajló március 15-i ünnepségsorozat ugyanis kizárólag kilenc, kolozsvári székhelyű ifjúsági- és diákszervezet közreműködésével zajlott. A szervezők minden csatlakozót szívesen láttak, de azt nem szeretik, ha rátelepednek a rendezvényükre. A különböző szélsőséges elemek olyan táblákkal jelentek meg, melyekre válaszok voltak feltüntetve a román soviniszták aktuális követeléseire. Mi viszont nem politikai rendezvényt tartottunk. Felháborítónak tartjuk, hogy munkájukban akadályozzák a huszonéves fiatalokat, miközben azok szabadidejüket feláldozva közösségi tevékenységet vállalnak fel, és méltóképpen próbálják megszervezni a magyar forradalom kirobbanásának megünneplését.

– A kolozsvári rendőrség egyenként 200 lejre büntette azt a három diákot, egy pannó kihelyezése miatt kísértek be a helyi 1-es számú őrsre. Mit tudnak tenni jogi téren ebben az ügyben?

– Természetesen fellebbezni fogunk a döntés ellen. A rendőrség a döntést az 1991. évi 61-es számú törvénnyel, rendzavarás és csendháborítás vádjával indokolta. Az ügy mentén László Attila, Kolozsvár alpolgármestere a sajtónak is kijelentette, hogy jogi segítséget nyújtanak a bajba jutott KMDSZ-eseknek, hiszen bejelentett és a hatóságok által engedélyezett rendezvény volt, a főtéri szoborpark és az 1848-as forradalom és szabadságharc helyszíneinek, illetve a főszereplő személyiségek jelenlétének a térképi ábrázolása benne volt a hivatalos programban.

– Arról is olvastam, hogy összeállították a kolozsvári ifjúság 12 pontját.

– Pontosítanék: ezeket a pontokat kilenc ifjúsági szervezet állította össze. Ebben követeljük többek között Kolozsvár kétnyelvűségének megteremtését, önálló magyar egyetemet, a Főtér méltóságának visszaállítását, a magyarellenes megnyilvánulások megszüntetését, s fejlődő karrierlehetőséget, munkahelyteremtést és a lakásgondok megoldását. Mindezt azért is hangsúlyoztuk, mert Kolozsvár Erdély fővárosa, így különleges szerepe van az erdélyi magyar közösség alakításában, megmaradásában és fejlődésében.