vissza a főoldalra

 2010.04.02. 

Szemben a Magyar Koalíció autonómiakoncepciójával

Az már sajnos nem új dolog, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselői a nemzeti tanácsokról szóló törvény esetében, a garantált parlamenti helyek ügyében, valamint a Vajdaság Statútumának megalkotásakor, szembe mentek a vajdasági magyar pártok közös autonómiakoncepciójával. S így a vajdasági magyarság alapérdekeivel is. Sajnos ugyanez történt március 23-án a tartományi Nemzeti Közösségek Tanácsának (NKT) megalakításakor is. Érthetetlen miért van arra szükség, a VMSZ érveljen a szerb nemzeti érdek érvényesítése mellett. Ez lenne a Tadić-Pásztor párbeszéd legújabb eredménye? Az már nem is elég, ha a magyar párt mellőzi az autonómiaköveteléseket? Most arra érez késztetést, hogy immár politikai közvetítőként is fellépjen? Minden esetre tény, hogy a VMSZ képviselői március 23-án a tartományi parlamentben vállalták a szerb nemzeti érdek magyarok felé történő közvetítését, sőt annak népszerűsítését is.

 Miről van szó?

 Március 23-án a különben béna kacsa tartományi képviselőház hozzálátott a tartomány Statútumában rögzített Nemzeti Közösségek Tanácsának létrehozatalához.

Ez az intézmény elvben nem új. Koštunica, a felvilágosult nacionalista szerb miniszterelnök annak idején maga ült be a köztársasági kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsának elnöki székébe. Az a testület nem ült gyakran össze, de amikor erre, például a magyarverések ügyében sor került, az a szerb nemzeti érdek érvényesítését célozta. Nevezetesen azt, hogy elkenje a magyarverések jelentőségét. Kell-e mondani, hogy e cél elérését nem akadályozta a Magyar Nemzeti Tanács elnökének Józsa Lászlónak a jelenléte?

De, térjünk vissza a Vajdaságba.

Milyen közjogi intézményről van szó tulajdonképpen?

A Vajdaság Statútuma szerint az NKT-nak harminc tagja van. Mindannyian a képviselők közül kerülnek ki. Tizenöt a szerbek közül, 15 pedig a nemzetiségek soraiból kerül ki. Úgy látszik, hogy a 15 nemzetiségi képviselő közül 4 lehet VMSZ-es.

Az NKT döntéseit szótöbbséggel hozza meg.

 Ütköző hatáskörök

 E testület kompetenciája kiterjed a nemzeti tanácsok minden fontos hatáskörére. S itt van az eb elhantolva. Az NKT ugyanis a gyakorlatban véleményt mondhat a nemzeti tanácsok minden döntéséről. Ha az NKT nem ért egyet a nemzeti tanács döntésével, nos, akkor szabad találgatni, vajon melyik vélemény lesz a mérvadó? Hát persze, a hatalom bizonyára a képviselőkből álló testület álláspontját teszi majd magáévá. Ez a dominancián alapuló politikai ellenőrzés lényege. A mindenkori szerb hatalom azt fogja elsősorban figyelembe venni, mit mondanak a képviselők, akiket az általános választói névjegyzéken szereplő polgárok választanak meg. Különben mi szükség lenne erre a testületre, az NKT-ra?

Ehhez asszisztál a VMSZ. A vajdasági magyarok vonatkozásban mindenképpen. Így néz ki a korszakváltás a Vajdaságban.

 Erősödik vagy sem?

 Szándékosan vagy sem Csíkos Zsuzsa a Duna TV vajdasági tudósítója, még népszerűsíti is az NKT-t. Azt állítja, hogy „az újabb intézménnyel a magyarság érdekérvényesítési lehetősége tovább erősödik”. És nem szakad rá a plafon.

Pásztor István a Magyar Szónak árnyaltabban fogalmazott. Elmondta, hogy „ez a mindenkori választási eredmények függvényében alakul majd. Azon önkormányzatokban, ahol a magyarság a lakosság legalább 30 százalékát teszi ki, az egyéni listán megválasztott magukat magyarnak valló képviselők automatikusan kerülnek be a tanácsba, a fennmaradt helyeket fogják majd a többiek feltölteni”. De meglehet, hogy ez a megfogalmazás nem árnyaltabb, csak egyszerűen érthetetlen.

Majd meglátjuk októberben, amikorra az új „kisebbségvédelmi testületnek” fel kell állnia.

Csak utóiratként: Pásztor Istvánt nem zavarja, hogy kisebbségiként csak a magukat „magyarnak valló” képviselők kerülhetnek be ebbe a fájintos testületbe? Az meg zavarta volna, ha a szerb hatalmi szervek maguk állítják össze a magyar választói névjegyzéket? Akkor is, ha a magyar polgár „szekálása” csak abban nyilvánulna meg, hogy jelezze, ha nem akar rajta lenni?

Ennyit a következetességről.

Ágoston András