vissza a főoldalra

 2010.04.07. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 14. száma!

Csurka István: A Jákobbal szembeni magyar kultúra (2.oldal)

A keresztényellenesség „palack tintája” tehát bele lett öntve a magyar ünnep „tányér levesébe”. A kétszer két idézőjelbe tett szó, a kép gróf Széchenyi Istváné. Az 1844-es rendi országgyűlés zsidó emancipációt tárgyaló vitájába dobta bele a legnagyobb magyar, attól óva nemzetét, hogy ezt az egyenlősítést, felszabadítást korlátlanul megadja a hazába akkor már veszélyesen nagy rajokban érkező zsidóknak, akik ezzel megerősödve meghódítják és leigázzák a még gyenge nemzeti öntudatú magyarságot. A nyugat-európai nagy lélekszámú, erős nemzetek, elsősorban a nagy angol nemzet,– amelynek életét Széchenyi a legjobban ismerte, és amelynek a viszonyait alaposan tanulmányozta, mielőtt nemzetváltoztató munkájába belefogott volna, – hatalmas nemzet-tavában semmi bajt nem okoz a palack tinta, ellenben a levest a magyar tányérban ehetetlenné teszi. A látnoki szavakat ma a középiskolákban nem tanítják, az egyetemeken elérhetők, a kutatók elől nincs elzárva, a történészek természetesen nem kerülhetik meg, ám ha idézik és magyarázzák, legalább egy gyanúsító vagy kicsinyítő jelző erejéig a kétely sárga tintájába kell mártaniuk a tollukat. Különben a sajtóirányítás, a cenzúra, a rektori hivatal, az IMF rosszallásával kell számolniuk, amelyeknek aztán egzisztenciális következményei szoktak lenni. Ez tény.

 A legkisebb településen is vannak MIÉP-szimpatizánsok (Kovács Attila interjúja)

Soltész Imre, a MIÉP Borsod megyei listavezetője (5.oldal)

A saját választási kampányomat már Karácsony előtt megkezdtem. Magam elé tettem a megyei telefonkönyvet és megkezdtem az ismerőseimmel való kapcsolatfelvételt. Elmondtam nekik, hogy a 2010-es országgyűlési választáson képviselőjelölt szeretnék lenni és ebben számíthatok- e a segítségükre? Ismerőseim, barátaim nagy része támogatásáról biztosított, így bizakodva kezdtem meg az ajánlószelvények gyűjtését. A kitartó, megfeszített munka sikerrel járt, mert sikerült minden gond nélkül összegyűjteni a jelöltséghez szükséges mennyiséget. Jelölt-társaim szintén keményen dolgoztak.

 Élethivatása: pedagógus

Lehoczky Tamásné, a MIÉP szerencsi képviselőjelöltje

Aki ezen a környéken él, büszke arra, hogy az ország egyik legszebb vidéke az otthona. Míg el nem tűntek a kisebb-nagyobb üzemek, gyárak, itt mindenki aránylag nagy biztonsággal tervezhette a jövőjét, hiszen a szőlő mindig nyújtott annyit, hogy a megélhetésen kívül gondolhatott nagyobb lakásra, nyaralásra, berendezési tárgyakra, autóra. A mezőgazdaság mindig nyújtott annyit, hogy a családok létét nem fenyegette sem eladósodás, sem kilakoltatás. A mezőgazdasági munkának vissza kellene adni a becsületét.

 Katona vagyok a nemzet oldalán

Pápai István, a MIÉP szegedi képviselőjelöltje

Az ország jelenlegi helyzetében nem a következményeken kell változtatni, hanem a negatívumokat okozó dolgokat kell egyszer és mindenkorra megszüntetni. A legnagyobb probléma, hogy a magyarságot – amely ősi birtokosa ennek a földdarabnak – ki akarják pusztítani a Kárpát-medencéből, és meg akarják szerezni a földünket! Minden történés ennek okán megy végbe ellenünk, a mi kárunkra. Ennek megakadályozása az egészségügy, a mezőgazdaság és az ipar, azon belül is különösképpen az élelmiszeripar rendbetételével, valamint a legfontosabb ágazatok magyar kézbe való visszavételével valósulhat meg első körben.

 Akié a föld, azé a haza!

Molnár Tivadar, a MIÉP csornai képviselőjelöltje (Kovács Attila interjúja)

Választókörzetemre nézve kiemelten fontosnak tartanám a csornai          kistérség fellendítésének előmozdítását, a helyi vállalkozások elindításának bátorítását, segítését, munkalehetőségek teremtését. Szintén a helyi példát látva minden eszközzel fellépnék az idegenek földszerzése ellen is. Környékünkön jelentős területek kerültek osztrák kézre az elmúlt egy-másfél évtizedben, ugyanakkor biztosra veszem, hogy ez nemcsak mifelénk jellemző, hanem sajnos az ország más vidékein is. Legfeljebb az új tulajdonosok nemzetisége más… Ezzel persze már át is tértem az országos jelentőségű témákra, hiszen a 2011-es határidő miatt úgy vélem, az új kormány legsürgetőbb feladata lesz annak elérése, hogy minél több évvel meghosszabbítsa a földvásárlási moratóriumot!

 Az elsüllyedt nemzedék

Csengey Dénes: ...és mi most itt vagyunk c. könyvét Győri Béla ismereti (7.oldal)

Csengey Dénes három nemzedék élettanát, életmódját írja le. A beat nemzedékét, a punkokat, és részletesen feltárja a Cseh Tamás– Bereményi Géza szerzőpáros különös világát, szöveg-, és dal-kultúráját. Csengey által megrajzolt kép valóságos és döbbenetes. Arról a nemzedékről beszél, amelyik a második világháború idején született, és ma már a hetven körül vagy azon túl jár. Ők a 30-asok nemzedéke. Mikor is voltak ők 30 évesek? Mikor voltunk 30 évesek? A beat-korszak kellős közepén. A beatvilág Liverpoolban született és meghódította a világot, de Magyarország más világ volt ebben az időszakban, Magyarország a diadalmas szocializmus territóriuma volt. Azt írja Csengey Dénes: „Arról a generációról, amelynek élete szinte teljesen egybeesik a XX. század (s talán az egész emberiség) legnagyobb történelmi átalakulásának korszakával. A szocializmus Európa-méretű áttörésével, magát újratermelni képes megszilárdulásával, és amely generáció ugyanakkor mégis azt vallja, hogy történelmi szélárnyékban nevelkedett, s él mindmáig, vagyis azt, hogy a történelem mércéjével mérve léte jelentéktelen, elhanyagolható, sőt kérdéses. A mai 30-asokkal valóban sajátosan bánt el az elmúlt korszak.” Milyen is volt a 40-es években születettek élete, élményvilága? Ütődött, hamis jelszavak, álpróféták által hirdetett szebb jövő ülte meg a lelkünket, és mondták, majd jön a boldog korszak, amikor mindenki igénye, mindenki szükséglete szerint részesedik a javakból. Hogy mikor lesz ez, azt nem mondták meg, mert az időben, ha nem is jegyre mérték a kenyeret, de szűkösen volt minden betevő falat. A lélekről nem beszéltek!

 Megosztottság, vagy együttélés? (9.oldal)

Húsz évvel ezelőtt, március 31-én alakult az Együttélés Politikai Mozgalom Pozsonyban, az évfordulóról Csehországban és Szlovákiában is megemlékeznek. Az Együttélés hajdani céljairól és az ünnepségről Pogány Erzsébetet, a mozgalom egykori sajtótitkárát, a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatóját kérdezte Medveczky Attila.

 Ortodox erőfitogtatás (9.oldal)

Egyre több erdélyi és kárpátaljai honlapon lehet olvasni az ortodox egyház hagymakupolás honfoglalásáról. A legutóbbi hír, hogy a román ortodox egyház templomot akar építeni a Maros megyei Nyárádszeredában. A görög- keletiek ezen törekvése felborzolta a kedélyeket abban a városban, ahol Bocskai Istvánt 1605-ben fejedelmükké választották a székelyek. Minderről Bíró József Attilát, a Magyar Polgári Párt városi tanácsosát kérdezte Medveczky Attila.

 A fővárosi vezetés képmutató akciója

Tarlós István a rossz döntésről (11.oldal)

Győri Béla: A fővárosi közgyűlés megszavazta Demszky Gábor előterjesztését, újabb pénzt kapnak a romokban heverő közlekedési nagyvállalat talpon tartásához, cserébe a kormány azt követelte, hogy ritkítsák a járatokat, és emeljék a tarifát.

–A közgyűlés valóban megszavazta ezt az alapjaiban hibás és képmutató döntést. A Fidesz–KDNP-frakció testületileg ellenállt ennek a döntésnek. A szavazógépezet lépett, és megszavazták. Miért képmutató ez az akció? Mert a jelenlegi vezetés Demszky Gábor, Horváth Csaba és Steiner Pál az elmúlt időszakban semmit nem tett annak érdekében, hogy javuljon a vállalat helyzete. Talicskával tolták ki a pénzeket magánembereknek. Azért is képmutató a fővárosi akció, mert a választások előtt öt perccel ilyen döntést hozni erkölcstelen. Nem oldottak meg semmit, nemes mozdulattal és egyszerűséggel a terheket átrakták a következő kormányra és a fővárosi vezetésre.

 Izmusok háborúja (12.oldal)

Párkányi Raab Péter szobrászművésszel Medveczky Attila beszélget

A régi tanárokat kirúgták, s jöttek az újak. Így Kiss István osztályát Jovánovics György kapta meg. Ismertem az ő munkáit is. A fiatalkori, figurális alkotásai álltak közel hozzám. Jovánovics azt mondta nekem: ő már nem tud nekem semmi újat tanítani, de barátilag szívesen elbeszélget velem a művészetekről. Próbált segíteni nekem, s megkereste az akkori hangadó, irányító művészettörténészeket. Neveket most nem mondok. Jovánovics közölte: az osztályában tanul egy fiatal szobrász, aki meg tudná újítani a figurális művészetet. Erre azt a választ kapta: Magyarországnak nincs szüksége figurális művészetre.

 Szőcs Zoltán: Vasárnap véget ér az éjszaka (15.oldal)

A 2002 tavaszán választási csalással legyőzött MIÉP szinte minden politikai alapvetése, Csurka István nemzeti publicisztikájának ezernyi észrevétele időközben visszaköszönt a Fidesz, sőt néha az MSZP retorikájában, újabban pedig – általában az ízléstelenségig töményen elfűszerezve – a Jobbik zengzeteiben. Ez utóbbira különösen jellemző, hogy önálló ideológiával sosem rendelkezett, innen-onnan, de legnagyobbrészt a MIÉP-től lopkodta össze mindazt, amit mond a politikában. Ennek a beteg helyzetnek – vagyis annak, hogy nem azért győzik le ellenfelüket, hogy aztán félreállítsák, elnémítsák, eltemessék, hanem azért, hogy gondolatait sajátjukként használják tovább – van egy rettentően káros következménye: hiteltelenné kezd válni a hiteles eszme is, ha hiteltelen ajkakról hallani. Ugyanis jellemzően és alapvetően más célból, más okból, másokért mondják ugyanazt, amit loptak, és bár szemérmetlen tolvajönérzettel akár szó szerint képesek idézni Csurka valamelyik írásából, mivel mások a motivációik, mint Csurkának voltak egykor, jól kihallani a falsságot.

 Hazánkban nagy változásra van szükség, és erre most lehetőségünk nyílik a választásokkal (18.oldal)

Bábel Balázs kalocsai érsek: Mi, keresztények azonban nem oszthatjuk ezt a reménytelenséget. Sorsközösségben vagyunk egész népünkkel. Ezért döbbentett meg Tölgyessy Péter, egykori országgyűlési képviselő, az SZDSZ alapítója majd elnöke, aki az egyházak felelősségét hangoztatta a liberális sajtó által reklámozott Jobbik működésével kapcsolatban. De hát mi közünk van nekünk, a katolikus egyháznak a Jobbikhoz? Mi kezdettől fogva fennen hirdetjük, a keresztény elvekkel szemben álló új pogány pártra vagy pártokra szavazni nem szabad. Azok a pártok, melyek a keresztény elveket sértik, nem nyerhetik el a keresztények szavazatát. S a Jobbik ilyen párt.

Csete György Kossuth-díjas építőművész: Nem ismertem a Jobbikot, igaz, nem is nagyon figyeltem rájuk. Aztán egyre többet foglalkozott velük a sajtó. Persze szokása szerint zavarosan. Lehetőleg úgy, hogy senki ne lásson tisztán a kérdésben. De mivel én a Magyar Fórumot is olvasom, engem személy szerint Csurka István írásai teljes mértékben meggyőztek. Lassan húsz éve minden megállapítása, kritikai megjegyzése, előrejelzése sajnos beigazolódik. Úgy gondolom, most is igaza van, ilyen szakképzetlen, züllött, romlott társaság nem kerülhet nemhogy az ország élére, de jószerivel a parlamentben sem lehetne helye.

 Dr. Bíró Zoltán egyetemi tanár:

Kezdetben azt hittem, hogy majd a fiatal és tisztességes gyerekek jó szellemű változást hozhatnak a magyar politikába. Tévedtem. Persze erről csak a kezdet kezdetén volt szó, Kovács Dávidék színrelépésekor. Ez már egy másik társaság, amely teljesen elvadult politikai, de ami még súlyosabb, erkölcsi tekintetben is. Képzeljük el, hogy hogyan létezhet egy párt Magyarországon, amelyik egyáltalán nincs kézben tartva, mert nincs, aki kézben tartsa. Amely alakulatról látszik, hogy nincs lényegi irányvonala.