vissza a főoldalra

 2010.04.09. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 15. száma!

Csurka István: Ezek már esélyek (2.oldal)

Az ország 176 választókerületéből 119-ben nem lesz második forduló, mert első körben abszolút többséget szerzett a jelölt és a pártja. 119 Fidesz- jelölt első körben nyert, kizárva minden további alkudozást, mesét, minden balliberalizmust és magyarellenességet. A fennmaradó ötvenhétben pedig, egy kivételével, mindenütt a Fidesz áll az élen, sok helyen csupán egy-két százalékkal, néhány száz szavazattal elmaradva az ötven százaléktól. Ez az eredmény karnyújtásnyira van a történelmi jelentőségű kétharmados, alkotmánymódosító vagy új alkotmányt írni képes, rendszerváltoztató többségtől, aminek a fontosságát, szükségességét nálunk, érvekkel alátámasztottabban, senki nem képviselte. Mi egy új, a Szent Korona-tant is korszerűen magába foglaló alkotmány mellett tettük le a garast. A Fidesz pedig a választási stratégiáját a neoliberalizmust felőrlő időre építve hallgatott róla, de talán joggal feltételezzük, hogy látja az új alkotmány szükségességét. Amit természetesen nem szabad elkapkodni, aktuálpolitikai csatározások esetlegességeinek kitenni. Mi azonban konferenciát rendeztünk a Gellért Szállóban a Magyar Megmaradás Közösségével együtt, és ezen a saját választási eredményünknél is fontosabbnak nyilvánítottuk az alkotmányozáshoz szükséges, akadálymentes kétharmadot. Minden erőnkkel ennek az ügynek a szolgálatába álltunk és talán nem hiába. Nézzük mármost a feladatokat. A fennmaradt 57 – második fordulóban eldöntendő – körzetben egy helyen áll élen az MSZP. Budapest XIII. kerületében, az Új-Lipótvárost is magában foglaló Angyalföldön. Ez a gazdag antifasiszták, ellenállók, az apjuk hazudott partizán múltjából élők városrésze. (Nem mintha mi az „igazi” partizánokat becsülnénk valamire.) Itt vannak a legjobb, legnagyobb Dunára néző lakások, beljebb az új lakóparkok, ide érkezik a betelepülők krémje, itt van máris lakása annak, aki majd megunja Izraelt a maga Gáza övezetével és Hamaszával. A Síp utca Mazsihisz vezetői innen járnak dolgozni a még mindig egy kicsit gettószagú Hunvald telepre. Itt még erős Kádár–Aczél-szag terjeng. Persze itt sem biztos még „Szanyi és tsai” győzelme. A többi 56 helyen, egy-két kivételtől eltekintve a második és harmadik helyen álló MSZP-nek és a Jobbiknak, vagy Budapesten az LMP-nek együttesen sincs annyi szavazata, mint a Fidesznek. De más bajuk is van nekik. Az, hogy legtöbb helyen mindketten indulhatnak. És egymás ellen kell indulniuk. Különösen az MSZP nem mondhatja azt, az utóbbi hetek szélsőjobb veszélyének felrajzolása után, hogy mármost pedig a Jobbikot fogja támogatni a Fidesz ellenében. Az MSZP-nek most el kell felejtenie, hogy a Jobbikot az ő sajtója és az ő pénze hozta létre, némi nemzetközi átstartolással, mert ha ezt elismeri, még a szociáldemokrata internacionáléból is kizárják,

 A Jobbik nekrológja (3.oldal)

Még nem is képviselők, még frakció sincs, még azt sem lehet tudni hányan lesznek, még össze sem tudtak veszni, hogy melyikőjük szobája nézzen a Dunára, de nyugodtan megírhatjuk a prolipárt nekrológját. A Jobbiknak vége. Több okból. Egyrészt elképzelhető, sőt inkább valószínű, hogy a Fidesz megszerzi a parlamenti helyek kétharmadát és legalább olyan lényeges, hogy bekerült az LMP. Ebből következik, hogy a Jobbik áhított szerepét kiírták a darabból. Emlékszünk, Szegedi Csanád arról beszélt, hogy a Jobbik úgy fogja zsarolni a Fideszt, ahogy az SZDSZ zsarolta az MSZP-t. Csakhogy nem lesz itt a Jobbik semmiféle mérleg nyelve, sőt úgy tűnik, Szegedi nyelve illetheti a kormányzópárt alfelét. Ülésnapokon, akár többször is. Az LMP bejutása átírta a jól kitalált forgatókönyvet. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Szocialisták balról, a Jobbik pedig jobbról szorítja a Fideszt. Gyurcsány be is ígérte, hogy Ludas Matyiként nem háromszor, hanem huszonháromszor adják vissza a hiriget, a Jobbikot használva nádpálcának. Csakhogy Ludas Matyinak nem volt off-shore számlája Cipruson. Így aztán a Jobbik-pálca is marad a sarokban, a bejárati ajtó mellett, hogy legyen mivel kipiszkálni a Camel-bakancs recéiből a kutyaszart.

 A sötétség erői a kétharmad ellen (5.oldal)

Makovecz Imre: Úgy értékelem, hogy volt egy komoly kísérlet arra, hogy a rablókkal szembeni nemzeti egységet megbontsák a választások előtt, ezért kreálták ilyenre a Jobbikot. Sajnos ez a rossz kezekben lévő Jobbik nevű eszköz nagyon sok szavazatot kapott. Meg kell hogy mondjam, bizony jobb lett volna, hogy ha ez nem így történik, hanem úgy, hogy a Csurka Pista jelen van ebben a mezőnyben, mert én őt egy rendkívüli képességű és nagyszerű embernek tartom, és nagyon sajnálom, hogy a háttérhatalomnak sikerült – az évek óta tartó elhallgatással és egy álszervezet felpumpálásával – az ellene való akciója. Ez a dolog egyik fele. A másik fele az, hogy reménykedem abban, hogy a kétharmadot minden körülmények között megszerzi a Fidesz. És nem azért fontos ez számomra, hogy a Fidesz nyerjen, hanem azért, hogy ne folytatódhasson az, ami most már lassan húsz éve a parlamentben, hogy politikailag mellékes jelentőségű problémák körül csócsálják a hamisságot. A kétharmados többség arra kell, hogy radikálisan és gyorsan lehessen lépni jó néhány olyan alapvető dologban, amely a legsötétebb gyarmati helyzetet hozta létre Magyarországon. Sajnálom, hogy nem derült ki máris a kétharmad, mert ez a Makovecz nevű vénember türelmetlen már, mert szeretné látni Magyarországot felfelé vágtatni.

 Az első forduló után (5.oldal)

A szocialisták között állva maradt a küzdelemben Szanyi Tibor. Ő a következőket nyilatkozta: A közvélemény-kutatások szerint a jobbikosok másodlagosan az MSZP-t kedvelik, így elképzelhető, hogy a jobbikos jelölt kiesése az ő számára plusz szavazatokat hoz. Ebben bízik Szanyi Tibor. Mi meg csendesen hozzátesszük, hogy összenő, ami összetartozik. Az MSZP által gründolt ezen a választáson legalább 1 milliárd forintot elköltő új proletárpárt, a Jobbik majd kisegíti az MSZP-t és fordítva. Ezért kell odafigyelni az elkövetkezendő napokban a pártmozgolódásokra. Oda kell figyelni rájuk, mert tovább élnek a nagy átverési indulatok. A MIÉP megteszi a magáét, azt, amit tehet. Ismételten felhívja a választók figyelmét a bolsevikok alaptézisére: Mindent megváltoztatunk annak érdekében, hogy semmi se változzék.

 Isten szeret

„Ablak a végtelenre”-Böjte Csaba ferences testvérrel készült interjúkötetet Győri Béla ismerteti (7.oldal)

Gyakran hallani: ha Isten és az ő Fia maga a jóság, akkor miért tűri azt a töméntelen gonoszságot, ami a földet beborítja? A szerzetes pofonegyszerű választ ad, íme: „Ha valaki addig rángatja a szekrényt, míg magára borítja, ne az asztalost szidja, hanem saját magát. A mi rossz döntéseink, bűneink következményeit nem szabad Isten nyakába varrnunk.” Ez alighanem így van – állapíthatjuk meg magunkban.

„Az Isten által teremtett világ jó! Sajnos a gonosz lélek sokszor elemi részecskékre robbantja ezt a csodás mozaikot, világunkat. De ha alázattal, szelíd türelemmel elkezdjük a részeket egymás mellé rakosgatni, Isten élő arca válik láthatóvá.”

Egyébként írja a mi szerzetesünk:

„Ha születésünkkor egy listán felsorolva megkapnánk azokat a nehézségeket, amelyek érni fognak minket, biztosan összeomolnánk, és neki sem indulnánk az életnek. A szenvedés olyan ajtó, amelyen – akarva nem akarva – keresztül kell mennünk. A szenvedés szintén egy misztérium, mint a Szentháromság, csak nagy alázattal beszélhetünk róla. Krisztus szenvedésével nem szüntette meg az emberi fájdalmat, hanem annak értelmetlenségét vette el, általa tisztulhat, erősödhet emberségünk, szeretetünk, önfeláldozásunk. Kodály Zoltán valahogy így fogalmazott: „Életutunkon a keresztek olyanok, mint a kottában, felemelnek.”

 Felvidéki kórkép (10-11. oldal) (Medveczky Attila interjúi)

Embernevelés és értékteremtés címmel tartott közoktatási konferenciát a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Rozsnyón 2010. március 27-28-án a Szlovákiai Magyar Pedagógusok 16. országos találkozója keretén belül, mintegy kétszázötven szlovákiai magyar pedagógus részvételével. Erről és az oktatásügyi minisztérium vádaskodásairól Pék Lászlót, az SZMPSZ elnökét, az MKP képviselőjelöltjét kérdeztük.

–A politikai elvárásoknak valószínűleg nem tudunk megfelelni. Ha olyanok kérik tőlünk számon a szlovák nyelvtanítás eredményét, akik a módszerben nem segítenek, s csak vádolni képesek minket, sőt sokszor még gúnyt is űznek belőlünk, akkor mi nem is akarunk megfelelni az ilyen elvárásoknak. Ez nem jelenti azt, hogy nem akar a magyar közösség megtanulni szlovákul. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a szlovák nyelvoktatás színvonala emelkedjen, de Mikolajéknak nem akarunk a kedvükbe járni. Az állam és az oktatáspolitika részéről nem kaptunk segítséget a szlovák nyelv tanításához. Ezt bizonyítani is tudom: évtizedek óta nincs olyan szlovák nyelvtanárképzés, amely a nemzetiségi iskolákba készítene fel pedagógusokat. A központosított tankönyvkiadás is gátló tényező. Nem a kommunikáció kialakítását segítik elő a tankönyvek. Nyelvtani szabályokat, szlovák irodalmat tanítanak, s ez nem szolgálja a hétköznapi életben fontos verbális kommunikáció elsajátítását.

*

2010. június 12-én országgyűlési választásokat tartanak Szlovákiában. A Magyar Koalíció Pártjának külpolitikai prioritásairól Berényi József képviselő, az MKP elnökhelyettese nyilatkozott.

*

Tíz évvel ezelőtt alakult a Honismereti Mozgó Egyetem, melyet Köteles László, a Magyar Koalíció Pártja parlamenti képviselője alapított. Az intézmény munkájáról, céljairól és a felvidéki magyar műemlékek és síremlékek állapotáról Köteles Lászlót kérdeztük.

 Művészinterjú Siliga Miklós zeneszerzővel (12.oldal)

Mindig is az élő zene mellett voltam, s nem vagyok a playback híve. Az előadók kísérése nem egy könnyű szakma, hiszen próbákat és nagyfokú odafigyelést igényel. Ma azonban ritkán van csak ránk szükség, s az élő zenére. Ezt nem azért mondom, mert „savanyú a szőlő.” Korom miatt sem mondhatom azt. Ma sok esetben a zenész, az előadó nem más, mint egy CD, amit betesznek a lejátszóba, a számokat beprogramozzák, s kezdődik a koncert. Színészek, operaénekesek is tudják, hogy egy-egy fellépés, előadás megismételhetetlen. Egy előadás, egy élő koncert függ a fellépő lelkiállapotától, s természetesen a közönségtől is.

 Szőcs Zoltán: Költészetünk keserédes fátuma (15.oldal)

Azok a korábbi generációk költészeten szocializálódtak, a maiak tévén és interneten. Gyanítom tehát, hogy nem a költőkkel van a hiba, még csak nem is a versekkel, hanem az olvasási kultúrával, a befogadó közeggel, azzal a késlekedő „Fogadj Istennel!”, amelynek az „Adjon Istent!” kellene követnie. Ma nincs társadalmi igény a költészetre, és a magamfajta idealista csak reménykedni tud, hogy ez múló, átmeneti mellőzés csupán. Akárhogy legyen is, tény, hogy így van. Ezen állapot egyenes következménye, hogy jó és kiváló költő sok van ma Magyarországon, de jelentős egy sincs. Ez utóbbi kategória ugyanis nem a poétikai erő hozadéka, hanem kívülről, társadalmilag rakódik rá a költőre. Ha rárakódik.

 Elment a legendás, zöld-fehér nyolcas (18.oldal)

1997 nyarán alattomos módon kirúgták az Üllői útról. A legnépszerűbb magyar csapat, a Ferencváros máig tartó züllése akkor vette kezdetét! Varga Zoli, a látszólag legyőzött Varga Zoli azonban nem tört meg, sőt, újra és újra próbálkozott. Edzősködött a Honvédnál, Dunaújvárosban, Diósgyőrben, és Győrött is. Ezek közül kiemelkedik Dunaújváros. A másodosztályban vette át a piros-fehéreket, akik akkor már tíz éve az NB-II-ben sínylődtek, és azonnal feljutott velük az élvonalba. Ekkor több egykori Fradi- játékos – Igor Nicsenko, Dejan Milovanovics és a fiatalon elhunyt Zavadszky Gábor – követte Varga Zoltánt Újvárosba. Kiváló csapat formálódott így Varga keze alatt. Újonc létük ellenére egyik győzelmet a másik után aratták, az NB-I legstílusosabb csapata lett a Dunaferr. Varga Zoltán rakta le a később magyar bajnoki címet szerző, és a nemzetközi kupában is sikereket elérő dunaújvárosi csapat alapjait! (Kovács Attila nekrológja)

 Plágiumvád Esterházy ellen (18.oldal)

„Az USA-ban több amerikai író indított szerzői jogi pert a „Harmonia Caelestis” ellen – állítja Sigfrid Gauch, az egyik német érintett. Most Németországban is megmozdult valami. Gauch esetében Esterházy Péter egy teljes fejezetet emelt át az ő 1979-ben megjelent „Vaterspuren” c. (Apanyomok) regényéből. Néhány kifejezés, jelző megváltoztatásával hosszú oldalakon át olvashatta Sigfrid Gauch a saját szövegét a 2002-ben németre is lefordított Esterházy családregényben. Ráadásul a műfordító Mora Terézia – Gauch szerint – még azt a fáradságot sem vette, hogy visszafordítsa németre az Esterházy által magyarított fejezetet, hanem visszanyúlt az ő könyvéhez, és szinte szó szerint átemelte az inkriminált fejezetet. A német író rejtett vádját a műfordító ellen – hogy tudniillik a könnyebbik végét fogta meg a dolognak – öntudatos hazafiként vissza kell utasítanunk. Nyilvánvaló, hogy Mora Terézia jól ismeri Karinthy Frigyest. Márpedig aki olvasta a Műfordítás c. remeklését (Így írtok ti), könnyen belátja, mitől kívánt menekülni Terézia.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!