2010.04.09.
Új lendület csak nemzeti tartásból születhet
Kachstädter Péter a MIÉP országgyűlési
képviselőjelöltje
Bács-Kiskun
megye 2-es számú, kecskeméti választókörzetében a megyei és
a kalocsai városi alapszervezet elnökét, Kachstädter Pétert
indítja a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Megmaradás
Közössége támogatásával. Kachstädter
Péter nevével időről-időre találkozhatnak lapunk olvasói,
hiszen rendszeresen közöljük neves külföldi folyóiratok, általa
fordított cikkeit.
- Bizonyos értelemben, mint kollégát,
üdvözölhetem. Kérném, hogy bemutatkozásként mondjon magáról
néhány mondatot.
-
Családommal 1981 óta Kalocsán élek, két felnőtt gyermekem
van. A Kalocsai Konfekcióipari Kft-nél dolgozom üzemelszámoló
munkakörben. A MIÉP-nek
1994 óta vagyok tagja, azon belül a kalocsai szervezetnek
1996, a
Bács Kiskun megyei szervezetnek pedig 2005 óta vagyok az elnöke.
Civil munkám és a pártszervezés mellett időnként elküldöm
a Magyar Fórumnak fordításaimat, melyek rendszerint német,
illetve amerikai újságok és magazinok bíráló, elemző,
oknyomozó cikkei.
- Miközben szemlézi, olvassa a különböző
külföldi folyóiratokat, mi alapján dönti el, hogy egy adott
cikket lefordít-e vagy sem?
-
Ezt elsősorban a szóban forgó írás témája, mondanivalója
határozza meg. Ha egy tényfeltáró cikk egybecseng a MIÉP
eszmevilágával és Csurka István gondolataival, akkor szükségét
érzem, hogy lefordítsam és a Magyar Fórum segítségével a közvélemény
elé tárjam. Számos írás ad bizonyságot arra, hogy a
globalizmus, a liberális gazdaságpolitika mostanra csődöt
mondott a világban. Ez a MIÉP – és annak elnöke, Csurka István
– valamennyi, eddig hangoztatott állítását és figyelmeztetését
igazolja! Kár, hogy idehaza a Magyar Fórumot leszámítva, még
manapság is alig olvasni ilyen tényfeltáró írásokat, elemzéseket.
- Beszélgessünk a legaktuálisabb témáról,
a közelgő országgyűlési választásokról. Sikeresen túl van
a kampány legnehezebb részén, az ajánlószelvény-gyűjtésen.
Milyenek az idei kampánytapasztalatai a korábbiakhoz képest?
-
A kampányt négy évvel ezelőtt – a Harmadik Út égisze alatt
– a Jobbik és Kisgazdák közreműködésével folytattuk. Már
akkoriban sem volt könnyű ez a munka, mert úgy hallgatott rólunk
a média, mintha nem is léteznénk. Az idei kampány azonban még
nehezebb volt számunkra, mert – miközben a Jobbik furcsa módon
egyre növekvő teret kapott a médiában – bennünket a korábbiaknál
is jobban elhallgattak.
- Ön szerint mi az oka ennek?
-
Ennek abban látom az okát, hogy a MIÉP nem „adta be a derekát”.
Semminemű rövid távú előnyért, látszólagos sikerért nem
engedett elveiből és felvilágosító küldetéséből. Miután
a MIÉP továbbra is hasonlóan fog politizálni, borítékolható,
hogy további elhallgattatás vár rá. Itt szeretném megköszönni
azoknak a MIÉP-es barátaimnak a kitartását, akik „hűek
maradtak a kevesen”. Köszönöm a sok biztatást, bátorítást,
amelyet személyesen vagy telefonon kaptam. Hálás köszönetemet
fejezem ki azoknak a honfitársainknak, akik nekünk adták a
kopogtatócédulákat, valamint azon aktivistáinknak és
szimpatizánsainknak, akik segítettek ezeket összegyűjteni. Elsősorban
az ő érdemük, hogy sikerült összegyűjteni a szükséges számú
ajánlószelvényt.
- Milyen konkrét programpontokat emelne
ki saját, személyes programjából?
-
A MIÉP-nek szerepet kellene kapnia az új országgyűlésben.
Ennek a rendszerváltásnak mondott, reményeim szerint átmeneti
állapotnak, vesztese a tisztességesen helytálló magyar
kisember, az idegen érdekeket kiszolgáló garnitúra pedig
nyertese. Ezt a garnitúrát félre kell állítani, és el kell
számoltatni. A bolsevik diktatúrák alatt a magyar nép sokat
veszített tartásából, társadalmi presztízséből, pozitív
erényeiből. Nincs szolidaritás a kisember iránt, mert nincs
valódi baloldal. Ha a dolgokat nem lehet néven nevezni, mert az
rögtön demagógia, populizmus és szélsőségesség lesz, akkor
nincs demokrácia sem. Vissza kell adni hitét, a munka becsületét.
Elő kell segíteni, hogy 33-45 éves, aktív korosztály
dolgozhasson. Ha ez a korosztály nem jut munkalehetőséghez
Magyarországon, akkor a Rákosi-rendszer, az ún. Ratkó-korszak
népesedéspolitikájának eredményeképpen született mai 55-60
évesek nyugdíjellátása veszélybe kerül, rajtuk csattan az
ostor. Ez egy komoly demográfiai probléma, amellyel az elkövetkezendő
kormányok szembesülni fognak. A gyermekvállalási hajlandóság
érdekében ösztönző, családtámogatási intézkedéseket kell
hozni. A nők társadalomban betöltött szerepe sajnos megváltozott,
ezért MIÉP programja kiemelten kezeli a főállású anyaság
intézményét, ami visszabillentheti őket a „karrierépítés”
és a „modern kori” kihívásoknak való megfelelésből egy
nemesebb szerepbe. Hogy nincs rá fedezet? Akart itt egyetlen kormány
is ebbe invesztálni, amikor annyi haszontalan beruházásra ömlött
a pénz? Ha az eltelt két kormányzati ciklus alatt nem herdáltak,
loptak volna el annyi közpénzt, bizony meg lehetett volna valósítani.
De gyanítom, szándék sem volt erre! Persze ezen nem kell meglepődnünk,
hiszen ugyanettől a szélsőségesen liberális társaságtól
korábban már elhangzott, hogy csak 6 millió embert képes
eltartani az ország… Amíg ezt az irányszámot követi egy
kormány, és minden intézkedését, lépését e szerint alakítja,
addig a legjobb indulattal sem nevezhető nemzetinek. A nyugdíjas
ember egy élet munkáját piheni ki. A nyugdíj mellett vállalt
munka legyen szigorúan adóköteles! Adják át a helyet az életerős
korosztálynak.
- Mit vár a választásoktól és az új
kormánytól?
- Új irányt kell venni! Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy mások
oldják meg a problémáinkat, gazdaságilag kisegítenek minket.
A konvergencia-kritériumok makacs direktívák. Új lendület
csak belső meggyőződésből, nemzeti tartásból születhet.
Nem hiszem, hogy ne lehetne tárgyalni az adósság elengedésének,
átütemezésének kérdésében. Az Európai Unióban a
protekcionizmus állítólag tiltott dolog. Ugyanakkor számos
helyen azt érzékeli a vállalkozó, a gazda, hogy az ő kárára
sok minden épp úgy irányítva van, mint a kommunista tervgazdaságban.
A pályázatok elbírálásánál domináljon a tehetségesebb, a
rátermettebb, ha pedig az éppen magyar, hát ő legyen az arra
érdemes. Fel kell számolni a kontraszelekciót, be kell indítani
a tehetségre és szorgalomra épülő magyar gazdaságot.
Kovács
Attila
|