vissza a főoldalra

 2010.04.16. 

Változó lapjárás

Magyarország legnagyobb médiabirodalma jöhet létre a német Axel Springer és a svájci Ringier lapkiadók kelet-európai fúziójával. Az egyesülés idehaza is elindíthatja a nyomtatott sajtó átrendeződését, így eladósorba kerülhet a Népszabadság. De eljön-e a Kánaán a jobboldali médiatulajdonosok számára?

 Az Axel Springer (AS) napilapjai közé tartozik a Világgazdaság és kilenc megyei újság, de kínálatában szerepelnek még tévéújságok, női, ifjúsági, lakberendezési és autós magazinok, rejtvényújságok, romantikus sorozatok is. A Ringier valamivel kevesebb kiadványt mondhat a magáénak, de megtalálhatóak köztük a legnagyobb példányszámú fizetős napilapok, mint a Blikk vagy a Népszabadság.

 A két kiadó termékei javarészt kiegészítik egymást, de vannak átfedések, ezért a fúzió felkavarhatja az állóvizet. Nem valószínű, hogy egy-két év múlva ugyanannyi napilapot és női magazint láthatunk majd a polcokon, mint most.

 Törvényszerű takarékoskodás

 Az ilyen egyesülés hosszú folyamat - egy évig is eltarthat, mire az érintett országok vagy az unió versenyhatóságai jóváhagyják -, de a spekulációk már megindultak. A két multi vezetői szerint a kelet-európai térség az egyik legperspektivikusabb médiapiac, ezért indokolt a közös vállalat létrehozása. Fejlesztésről, a digitális tartalomszolgáltatás előtérbe helyezéséről, tőzsdére lépésről beszélnek, miközben kerülik a leépítés, átszervezés, kiadáscsökkentés kifejezéseket.

 Pedig a fúzió fő oka a takarékosabb működés - különösen hazánkban és Csehországban, ahol mindkét cég jelen van. Térségünkben ugyanis a nyomtatott sajtó még rémisztőbben haldoklik, mint Nyugat-Európában.

 Az internet nyomulása és a válság hatására számos fejlesztési terv ment füstbe, miközben a reklámköltések és a példányszámok zuhannak. Idehaza a magyar médiapiac reklámbevétele majd' 20 százalékkal (162 milliárd forintra) esett vissza, ezen belül a nyomtatott sajtóé 27,8 százalékkal (közel 50 milliárd forintra). Ugyanebben az időszakban az itthon értékesített példányok száma átlagosan 10-20 százalékkal csökkent.

 A szakmában mindenki tudja, hogy a szűkülő piac nem tud ennyi lapot eltartani, és hogy a szorult helyzetből csak egyes cégek egyesülése jelentheti a kiutat. A kiadók közösen nagyobb eséllyel tudnak ellenállni a televíziók által támasztott versenynek, és eredményesebben próbálkozhatnak az online világ meghódításával is. (Kérdés, hogy ez mennyire lehet sikeres egy olyan országban, ahol az emberek nem szívesen fizetnek internetes tartalmak olvasásáért.)

 Az új médiabirodalom azonban nagyobb szabású a vártnál: idehaza a nyomtatott sajtópiac hirdetési bevételeinek 35 százalékát teheti zsebre, miközben a példányszámot tekintve a napilapok piacán 48, a magazinpiacon 20 százalékos részesedést érne el. Így átrendezheti a lap- és médiapiacot, hacsak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bele nem köt a fúzióba. Mihálovits András, a GVH szóvivője lapunk érdeklődésére közölte: még nem kaptak bejelentést az összeolvadásról, így nem tudják, hogy az mely sajtótermékekre terjed ki. Még az is elképzelhető, hogy nem a nemzeti versenyhivatalokhoz fordulnak a jóváhagyást kérők: ha három tagállamnál több is érdekelt a fúzióban, általában Brüsszel dönt a kérdésben.

 Irány a bulvár?

 Az ügylet olyan kérdéseket is felvet, hogy mi lesz a kiadók marketingosztályaival, nyomdáival, terjesztési hálózataival, így a MédiaLOG Zrt.-vel, melyben a Ringier mellett a finn Sanoma is érdekelt. A csökkenő példányszámok és a takarékoskodás igényén túl törvényszerű lesz a terjesztői hálózatok együttműködése vagy összevonása, de hasonló fejlemények várhatók a nyomdaiparban is.

 Az anyacégek nyilvánosan nem számítanak nagy ellenállásra a szabályozó hatóságok részéről, de emlékezetes, hogy a GVH néhány éve komoly vállalásokra kötelezte a Ringier-t, amikor megvásárolta a Népszabadságot az RTL Klubot is birtokló Bertelsmann konszerntől. Most sem számítanak sima fúzióra a szakértők, hiszen az kezelhetetlen mértékben billentené el a piacot az új cég irányába. El tudnak képzelni olyan versenyhivatali kikötést, ami megkérdőjelezi a Blikk, a Népszabadság és a megyei napilapok egy kézben tartásának szükségességét. Miután az anyacégek vezetői kijelentették: inkább a bulvárpiacon törnek vezető szerepre, valószínűleg előbb a veszteséges Népszabadságtól szabadulnak meg - ha szükséges.

Ezt valószínűsíti a Századvég Alapítvány Médiaműhelyének vezetője is. Kitta Gergely szerint a két kiadó egyesülése lavinát indíthat el a médiapiacon. Szerinte azt sem lehet kizárni, hogy a frigyre lépő felek elébe mennek a versenyhatósági döntésnek, és még előtte megválnak egyes érdekeltségeiktől.

 Átrendeződés mindenhol

 Kérdés, hogy a kormányváltást követően ki lesz, aki fantáziát látna a baloldali Népszabadságban. A helyzet persze nem reménytelen: egyfelől az eddigi kisebbségi tulajdonos, az MSZP által alapított Szabad Sajtó Alapítvány siethet a Népszabadság megmentésére, s tarthat igényt nagyobb tulajdonrészre. Másfelől az utóbbi öt évben számos új magyar befektető jelent meg a sajtópiacon. Ők pedig többnyire nem tisztán üzleti alapon döntenek a felvásárlási lehetőségről. Számukra azért lehet vonzó a lap, mert így befolyásolási képességüket növelhetik, s ezért hajlandóak eltekinteni a profitra vonatkozó elvárásoktól.

 A piaci fejlemények valószínűleg a jobboldali orgánumokra is hatással lesznek. Információink szerint a választások után teljes átalakulást és arculatváltást terveznek a Hír Tv-nél, illetve a Széles Gábor médiabirodalmához tartozó Echo Televíziónál, s a változások az írott sajtót sem fogják érintetlenül hagyni.

 Szakértők további fúziókat várnak a hazai piacon. A kisebb kiadók számára - hacsak nem szakkiadványra specializálódtak - nem marad más kiút, mint szövetkezni a hozzájuk hasonlókkal, vagy csatlakozni valamelyik médiabirodalomhoz. Sok múlik azon is, hogy mit tesz a fő versenytárs Sanoma, melyre már most nagy nyomás nehezedik. Kitta szerint a finn kiadónál jelentős profiltisztításra kerülhet sor. Azt a Sanoma Budapest Zrt. vezérigazgatója is elismeri, hogy szükség van a sajtópiac konszolidációjára, a napilapok, a magazinok versenyképességének javítására. Szabó György szerint az egyesült kiadó élénkíteni fogja a versenyt, s új termékek megjelenése sem elképzelhetetlen.

   ÓRIÁS KÉZFOGÓ

 A német nyelvű médiapiac két óriása, a Berlinben székelő német Axel Springer A.G. (AS) házasságot köt a Svájcban hasonló befolyással bíró Ringier A.G.-val, hogy verseny helyett szövetséges felállásban erősítsék pozíciójukat a kelet-közép-európai térség öt országában.

 A németek a Lengyel-, Cseh- és Magyarországon létesített leányvállalataikat, a svájciak a Szlovákiában, Szerbiában, a cseheknél és a magyaroknál üzemeltetett érdekeltségeiket viszik be a közös üzletbe. Mathias Döpfner, a Springer igazgatóságának elnöke a "2+1 stratégia" jelszavával mutatta be az új - egyelőre név nélküli - társaság elképzelését, melynek partnerei a hazai piacon megőrzik függetlenségüket, azon túlmenően viszont "szinergiák" kihasználásával törnek egyeduralomra.

 Az új vállalkozás a bulvárlapok és magazinok vezető kiadója, közel száz nyomtatott sajtótermék és majd' hetven online kiadvány tulajdonosa lesz. Christian Unger, a Ringier elnök-vezérigazgatója a közép-európai piacok jövőjének befolyásolását tűzte ki célul.

 A két kiadó vezetői már 2002-ben öszzeültek, hogy megvitassák a fúzió lehetőségeit. A felek akkor ellentétes érdekekkel kezdték meg a tárgyalásokat. A Springer-menedzserek a maradéktalan egyesülés mellett törtek lándzsát, de ez a Ringier önállóságának felszámolását jelentette volna. A 177 esztendős múltra visszatekintő svájci lap vezetői nem tudtak megbarátkozni a gondolattal, hogy feladják függetlenségüket, így 2002 novemberében megszakították a tárgyalásokat.

 Német szakértők szerint az AS-t a mostani egyeztetések során az is motiválta, hogy helyrehozza a nyolc esztendővel ezelőtti kudarcot. A berlini konszern tavalyi mérlege egyébként nem a legfényesebb: bevételei 4,3 százalékkal csökkentek, adózás előtti eredménye pedig 31 százalékkal esett vissza. A konszern költségeinek lefaragására kényszerült: a Németországban közel 8000 munkavállalót foglalkoztató cég a legnagyobb példányszámban megjelenő bulvárlap, a Bild regionális szerkesztőségeinek egy részét is felszámolta.

 Az AS 50 millió eurót vinne az új vállalkozásba, és további 125 milliót utalna át a Ringier számlájára. A felek 50-50 százalékos részesedéssel alapítanák meg az új, zürichi székhelyű vállalatot, mely 4800 embert foglalkoztatna és több mint 414 millió eurós forgalmat bonyolítana. A közös vállalat 300 millió eurót költene felvásárlásokra és fejlesztésekre: például fizetős tartalomszolgáltatásokra, vagy olyan újításokra, mint az okostelefonok mintájára működő digitális táblagép, melyet a metróban éppúgy lehet majd lapozgatni, mint egy hagyományos újságot. A médiakonszern a tőzsdére menne, és Románia és Ukrajna felé is terjeszkedne.

(Forrás: Heti Válasz)