vissza a főoldalra

 2010.04.30. 

Megtanulta a világ Katyn nevét

A légi szerencsétlenségben életét vesztett Lech Kaczynski lengyel elnököt és hitvesét, Maria Kaczynskát április 18-án a krakkói Wawel székesegyházában helyezték örök nyugalomra. A gyászmisét a Piactéren álló Mária-templomban tartották vasárnap 14 órakor, majd a temetési menet a Wawelbe vonult. Az elnöki pár Józef Pilsudski marsall sírja közelében nyugszik. A lengyelországi közhangulatról, a tragédia után kialakult jogi, politikai helyzetről a négy évig Krakkóban élt Zsille Gábor költőt, műfordítót kérdeztem, aki az utóbbi évtizedben több száz cikket publikált lengyel kulturális és közéleti témákról.

 – A magyar médiumok híradásait követve azt vettem észre, hogy egészen április 13-áig, vagyis addig a napig, míg Stanislaw Dziwisz krakkói érsek be nem jelentette, hogy a tragédiában életét vesztett lengyel elnöki párt a Wawelben temetik el, addig a gyász napjait elkerülték a politikai viták. Április 14-én viszont már több százan tüntettek azért, hogy Kaczynskit és hitvesét a varsói nemzeti sírkertben hantolják el. Voltak természetesen ellentüntetők is. A vezető magyar baloldali napilap azt írta: Botrány Kaczynski temetése körül. Kijelenthető, hogy az egyik táborba főleg a baloldaliak, míg a másikba a jobboldaliak tartoznak?

 – A magyar politikai élet fogalmai szerint ilyesmi bajosan jelenthető ki. Nyilván mindkét tüntetésen – vagyis a Wawel helyszínét ellenzők, illetve támogatók között – egyaránt jelen voltak bal- és jobboldali szavazók. Ám a lengyel politikai gyakorlatban mást jelent az úgynevezett baloldaliság, mint hazánkban. A lengyel baloldal vezérei ugyanúgy templomjáró katolikus hívők, mint bármely hívő jobboldali ember – és ugyanolyan elkötelezett hazafiak. Hasonlóképpen: mást jelent Lengyelországban liberálisnak lenni, mint az elfuserált magyar közéletben. Ha egy liberális lengyel politikus svájci sapkának nevezné a lengyel koronát, vagy netán baloldaliként arról beszélne, hogy Szűz Mária levette a kezét Lengyelországról: a választópolgárok furkósbottal kergetnék ki őt az országból.

Az egész kérdéssel kapcsolatban szögezzük le: ha egy több mint harmincnyolc millió lakosú országban körülbelül ezer fő tüntet a Wawelba temetés ellen, az még nem országos botrány. Aki végignézte a négyórás szertartás közvetítését, és többé-kevésbé épelméjű, az megérthette, hogy a lengyelek e gyászt méltóságteljes nemzeti egységben élték meg. Nem hiszem, hogy túlságosan komolyan kellene vennünk a vezető magyar baloldali napilap aktuálpolitikai lihegését. Annál is inkább, mivel a lengyel ismerőseimtől érkező levelekből szintén egyértelműen az olvasható ki: a lengyel társadalom e nehéz napokban a közös gyászra és az összetartozásra helyezi a hangsúlyt. A közhangulat semmiféle botrányra nem vágyik, bár természetesen mindig akadnak egyéni, eltérő vélemények.  

– Mi volt a kifogás a Wawel ellen?  

– A Wawelbe temetést ellenzők a hely megszentelt nemzeti jellegére hivatkoznak, egyfajta szigorú hagyománytisztelet, harcos konzervativizmus nevében – éppen ezért lenne nagy tévedés részünkről, ha a tüntetőket holmi baloldali botrányhősökké nyilvánítanánk… Azzal érvelnek, hogy a Wawel évszázadokon keresztül csak a királyok, a szentek, a legjelesebb költők és a legnagyobb nemzeti hősök temetkezőhelye volt, és Kaczynski elnök minden valós érdeme dacára sem illik ebbe a halhatatlan társaságba.

Hogy jobban megértsük ezt az álláspontot, tudnunk kell: a lengyel emberek számára a Wawel a nemzet legszentebb helye, a királyok ősi koronázó- és nyugvóhelye, az ország szíve, mondhatni a fennmaradás és a szabadság záloga. Tehát a mostani tiltakozók nem a Wawel ellen, hanem a Wawel sérthetetlen szentsége mellett tüntettek.

 – A helyszínt illetően ki mondta ki a végső szót? Ha jól tudom, ideiglenesen a legfőbb közjogi méltóság a parlament alsóházának elnöke. Neki nem volt beleszólása ebbe?

 – Az elhunyt államfő ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski javasolta a család nevében, hogy az elnöki párt a Wawel székesegyházának kriptájába temessék, a katyni áldozatok emléktáblája közelébe, Józef Pilsudski tábornagy, illetve Wladyslaw Sikorski tábornok kriptája mellé. Felvetése több szempontból is ésszerű… S mivel a kripta a katolikus egyház tulajdonában áll, a temetés helyszínével kapcsolatban értelemszerűen a területileg illetékes főpásztor, Stanislaw Dziwisz krakkói érsek jóváhagyására is szükség volt.

 – A katasztrófa után Bronislaw Komorowski ideiglenes lengyel államfő, a lengyel alsóház elnöke egyhetes nemzeti gyászt rendelt el Lengyelországban. Hazánkban szombaton volt nemzeti gyásznap. Ám ha valakinek kedve szottyant cigánnyal mulatni egy étteremben, megtehette. Mennyire szabályozott ebben a kérdésben a lengyeleknél a nemzeti gyász fogalma?

 – Lényegesen szigorúbban szabályozott, mint Magyarországon. Például lehetőség nyílik a teljes alkoholtilalom bevezetésére, akár több napra is. Adott területre korlátozódó alkoholtilalomhoz még hivatalos gyásznap sem szükségeltetik: II. János Pál pápa lengyelországi látogatásai során az általa felkeresett városokban mindig teljes alkoholtilalom volt érvényben. Olyankor a kávéházakban és az éttermekben még a nemzeti italnak számító sört is tilos volt felszolgálni, a legnagyobb nyári hőségben is. A gyásznapokon a fogadóirodák és a szórakozóhelyek kivétel nélkül zárva tartanak – megjegyzem: ehhez sem feltétlenül kell hivatalos gyásznap, hiszen arrafelé a diszkók nagypénteken sem nyitnak ki… zlovákiában az elnöki pár temetésének napját, vasárnapot nyilvánították gyásznappá. A sporteseményeket megtartották, ám a fogadóirodák ott sem nyithattak ki, sőt az internetes fogadásokat is megtiltották.

 – Azt olvastam, hogy a felsőoktatási kollégiumokban a diákok kereszt alakban kivilágított ablakokkal fejezték ki együttérző gyászukat. Katyn tehát újra feltépte a sebeket?

 – A keresztet formáló, kivilágított kollégiumi ablakok nem a feltépett sebeket hirdetik, hanem a hívő ember feltámadásba vetett reményét. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a lengyel egyetemisták és főiskolások nem először gyászolnak így, mondhatni „gyakorlatuk” van ebben: legutóbb 2005 áprilisában, II. János Pál pápa halálakor is keresztet formálón kivilágított ablakokkal üzentek a diákszállókból. Akkor éjjeleken keresztül égtek a villanyok a sokemeletes kollégiumi épületek megfelelő szobáiban, a fényképek bejárták az ilyesmire fogékony lengyel sajtót…

Egyébként a mostani tragédia – különös módon – nem feltépte a régi sebeket, hanem még inkább behegesztette azokat. A történelmileg mindig is feszült lengyel–orosz kapcsolatok hirtelen enyhülni látszanak, és az általam megkérdezett lengyelek kivétel nélkül úgy vélekedtek: a Szmolenszk mellett lezuhant kilencvenhat ember halála beteljesítette az 1940-ben Katyn környékén lemészárolt 21 ezer lengyel hős áldozatát. Hiszen a világ közvéleménye, amely mindmáig nem nagyon tudott a hetven esztendeje történtekről, most egyszer s mindenkorra megtanulta Katyn nevét és tragédiáit.

 – A lengyel sajtó szerint ki volt a felelős a tragédiáért? Az oroszok azt mondják, ők felhívták a figyelmet a szmolenszki repülőtér sajátosságaira. A fehérorosz elnök szerint a néhai elnök utasította a pilótát a leszállásra.

 – A lengyel sajtó átvette és elfogadta a hivatalos vizsgálat megállapítását: a pilóta felelőtlenül döntött, amikor az irányítótorony többszöri figyelmeztetése dacára négyszer is megkísérelte a leszállást. A negyedik kísérlet végzetesnek bizonyult. Mivel Lukasenko fehérorosz elnök nem tartózkodott a repülőgépen, továbbá az sem valószínű, hogy egyenes adásban lehallgatta volna a lengyel elnök repülés közben elhangzott esetleges utasításait, ezért nyilatkozata aligha lehet perdöntő az ügyben.

 – Felmerült-e az előre eltervezett merénylet lehetősége?

 – Az előre eltervezett merénylet lehetősége felelős közéleti ember szájából nem hangzott el, különösen nem abban a megfogalmazásban, hogy ama merényletet netán az oroszok követték volna el. A merénylet hivatalos gyanúja vagy vádja nem is várható, hiszen annak esetleges bizonyítása beláthatatlan következményeket vonna maga után. Egyetlen felelős politikus sem akarhat nukleáris háborút.

 – A tragédiában csaknem száz ember vesztette életét, közülük mintegy negyvenen az áldozatok hozzátartozói voltak. Az ő temetésük későbbi időpontban lesz?  

– Igen. A későbbi időpontban temetés legfőbb indoka, hogy az áldozatok földi maradványainak azonosítása rendkívül lassan halad. Kaczynski elnök temetésének napjáig, vagyis a szerencsétlenséget követő egy hét alatt a gép kilencvenhat utasából csupán hetvenhatot sikerült azonosítani. A szakértő orvosok DNS-minták alapján vizsgálják a felismerhetetlenségig összeégett és roncsolódott holttesteket. Maria Kaczynskát az elhunyt elnök ikertestvére, Jaroslaw azonosította, az asszony egyik ujján talált körömlakk és a jegygyűrű alapján…

 – A már említett Bronislaw Komorowski az elhunyt elnök politikai riválisa volt. Ideiglenes államfőként hozhat olyan intézkedéseket, mintha választott elnök lenne?

 – Nem, ilyesmire nincs lehetősége. A lengyel alkotmány pontos szabályozása szerint egyetlen olyan rendeletet sem hozhat, amely az állam életét döntően befolyásolná. Csupán kisebb horderejű intézkedéseket és nyilatkozatokat tehet. Lengyelország államformája úgynevezett elnöki, vagyis prezidentális rendszerű köztársaság, amely az államfő kiterjedt hatáskörére és szilárd tekintélyére épül. Ám e kiterjedt hatáskör csak a választott államfőt illeti meg – az ideiglenes államfőt nem.

 – Tudható, hogy mikor lesz az elnökválasztás, és kik lesznek a jelöltek?

 – A lengyel alkotmány úgy rendelkezik, hogy az államfő halála esetén az ideiglenes államfőnek két héten belül ki kell tűznie a köztársasági elnökválasztás időpontját, és a halálesettől számított két hónapon belül meg kell választani az új elnököt. Ez Lengyelországban közvetlen választással, vagyis népszavazás útján történik.

A jelöltekről jelen pillanatban nem sokat tudhatunk. Az elhunyt elnök április végén készült bejelenteni, hogy indul-e a jobboldal színeiben a szeptemberben esedékes választáson. Feltehetően vállalta volna a megmérettetést. Halálával értelemszerűen a vetélytársa lépne elő fő esélyessé – ám a helyzetet bonyolítja, hogy a szociáldemokrata jelölt, az országgyűlés alsóháza, azaz a Szejm helyettes házelnöke, az 58 éves Jerzy Szmajdzinski szintén életét vesztette a repülőgépen. Két héttel halála előtt, egy nyilvános beszélgetésen azt a tréfás kérdést tette fel a nála idősebb volt miniszterelnöknek, Leszek Millernek: milyen érzés hatvanévesnek lenni… Ártatlan tréfája mára fájdalmas színezetet kapott.

Jelenleg tehát az a helyzet, hogy öt héten belül elnökválasztás lesz, jelöltek viszont egyelőre nincsenek. Jaroslaw Kaczynski felvetette, hogy ringbe száll az elnöki címért, de a temetés napjáig még nem nyilatkozott véglegesen.

 – A szerencsétlenségben életét veszítette a szenátus elnökhelyettese és egy szenátor, a szejm tizenhat képviselője és két alelnöke is. Ilyenkor időközi választást kell tartani?

 – A szejm, vagyis a parlamenti alsóház elhunyt képviselőinek helyére nem szükséges időközi választásokat kiírni, mivel az érintett pártok a listás helyek alapján delegálhatnak új képviselőket. A légi szerencsétlenségben életét vesztett két szenátusi tag pótlása viszont előrehozott választás útján történik.

 – Végezetül arra kérem, hogy emlékezzünk meg Andrzej Przewoznikról, az újabb katyni tragédia „magyar áldozatáról!”

 – A magyar nép elkötelezett barátja, Andrzej Przewoznik történész negyvenhét éves volt. A legendás hírű krakkói Jagelló Egyetemen szerzett diplomát, magyar témájú szakdolgozattal. A rendszerváltást követően egy kiemelt fontosságú állami hivatal, a kacifántos nevű Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács titkára lett. E minőségében rengeteget tett a lengyel–magyar barátság népszerűsítéséért, számtalan fontos ügyet felkarolt. Rendszeresen támogatta a lengyel földön lévő magyar katonasírok ápolását, különféle emlékhelyek és szobrok, magyar nyelvű emléktáblák állítását. Kezdettől fogva lelkesen támogatta az ártatlanul meghurcolt gróf Esterházy János lengyelországi népszerűsítését. Ám az Új Köztemető 301-es parcellájában elhelyezett, 1956 hőseinek tisztelgő emlékmű teljes költségét is ő teremtette elő – ahogy az Óbudán felavatott Katyni Áldozatok emlékművének létrejöttét is jelentős összeggel támogatta. Munkásságáért 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesült. Ő szervezte a Katynban tartandó ünnepséget, amelyre a lengyel elnöki különgép utasai igyekeztek. Három nappal halála előtt úgy fogalmazott: „Oroszország türelemre tanít bennünket.” Tragikus távozásával a magyar nép őszinte, hűséges barátját veszítettük el.

Medveczky Attila