|
 2010.04.30.
Aczél György intrikái
Régóta folyik a
találgatás: mit tartalmaz az a 101 doboz, amelyet az amerikai
Hoover Intézetben helyezett el 1996-ban Pozsgay Imre. Az egykori
művelődési miniszter, államminiszter, államfőjelölt, majd
2005-ben Orbán Viktor Nemzeti Konzultációs Testülének tagja
2009-ben szabadította fel a "Pozsgay-hagyaték"-ot a
kutatók számára.
–Miért kellett ezt a gyűjteményt mégis külföldre vitetni? - kérdezzük
Pozsgay Imrét.
- 1996-ban keresett meg a Hoover Intézettől Maciej
Siekierski, hogy szeretnének a rendszerváltás korszakából néhány
információt szerezni. Hasonló módon megkeresték Wałesát,
Havelt és Gorbacsovot is - ez a névsor meggyőző volt számomra.
Ez a Horn-kormány legszigorúbb időszakában történt, így az
is ösztökélt, hogy itthon nem éreztem teljesen biztonságban
az anyagot. Aztán megvádoltak, hogy az ország érdekeit képviselő
dokumentumokat kijátszottam külföldre; Magyar Bálint
feljelentett, rendőrségi és adatvédelmi vizsgálat is zajlott
az ügyben. Majtényi László adatvédelmi biztos azonban megállapította,
hogy nem történt törvénytelenség. Mindenesetre egy időre zároltattam
a dokumentumokat, tavaly viszont felszabadítottam őket a kutatás
számára. Ettől függetlenül itthon is keresem azt az intézményt,
amely gondjaiba venné és gyűjteménnyé minősítené az
anyagot.
- A dokumentumokból végigkövethető, ahogy az 1980-as éveket
miniszterként kezdő Pozsgay Imrét kiszorítják a hatalomból,
a Hazafias Népfront parkolópályának szánt főtitkári posztján
azonban - a népi ellenzékkel való kapcsolatára alapozva - hátországot
épít ki. Ma milyen a viszonya az egykori társakkal?
- A két Sándorral, Sárával és különösen Csoórival
szinte napi kapcsolatban vagyunk. Már a népfront főtitkárságát
is velük átbeszélve és Illyés Gyula biztatására vállaltam
el.
- Kósa Ferenccel az MSZP első évét még közösen csinálták végig,
ön azonban '90 őszén otthagyta a pártot. A filmrendezővel
most milyen a kapcsolata?
- A régi barátságra emlékező a viszonyunk, amiben benne
van az a neheztelés is, hogy ő nem tudott dűlőre jutni abban a
dologban, amiben én már '90-ben döntöttem. Találkozni azért
szoktunk - legutóbb Csoóri nyolcvanadik születésnapján.
- Mai szemmel nemcsak ez a kapcsolata pikáns: '82-ben ön írta alá a
Nemzeti Színházból kiváló Katona József Színház alapító
okiratát, amely a kísérletezőbb, "liberálisabb"
felfogásnak nyitott teret, miközben az Aczél György által támogatott
régi Nemzeti továbbra is a klasszikus nemzeti színjátszás
eszményét hirdette.
- Elsősorban nem egy irányzat helyzetbe hozása volt a célom,
hanem hogy a színházakat kiragadjam Aczél kezéből, aki nagy
kedvteléssel intrikált ebben a közegben. A fiatalokra viszont
úgy tekintettem, hogy alkalmasak nagyobb feladatokra - miközben
Aczél a Nemzetiben a régi bölény Nagy Pétert helyezte föléjük,
egyre inkább konfliktusba kerülve egykori szövetségesével,
Major Tamással is, aki végül a fiatalokkal együtt távozott a
Katonába. Egyébként nem csak a "katonás" Zsámbéki
Gáborékkal, de sok más "urbánus" értelmiségivel
volt jó kapcsolatom, legalábbis Lakitelekig. Konrád Györggyel,
Eörsi Istvánnal egy egyetemre jártunk, Levendel László lakásán
pedig mindenkivel találkoztam, aki ebben a körben számított.
- A Hoover-dokumentumokból viszont kiderül, hogy az ellenzéki népfrontot
teremtő Bibó-emlékkönyv miatti megtorlás részeként az ön
által irányított Művelődési Minisztériumnak is lépéseket
kellett tennie az ellenzéki szerzők ellen. Vitányi Iván az
egyik irat tanúsága szerint - mint a Népművelési Intézet
igazgatója - '82-ben biztosította önt, hogy Kenedi Jánosnak többé
nem fog munkát adni.
–Ezek voltak azok az ügyek, amelyek miatt konfliktusba
kerültem Aczéllal, mert átnyúlt a fejem felett, és Tóth Dezsővel,
Vitányi Ivánnal meg másokkal döntött az én hatáskörömbe
tartozó dolgokról. Úgy véltem, a Bibó-emlékkönyv az utolsó
remény arra, hogy valamiféle nemzeti egység alapján lehessen
cselekedni a rendszerváltásért. Sajnos az én szavam kevés
volt; '82-ben le is váltottak a miniszterségből, és csak
'88-ban vállalhattam újra kormányzati pozíciót. De ez már a
rendszerváltás történetéhez tartozik.
(Forrás: Heti Válasz)
|
