|
2010.08.13.
Az Antall-kormánytól az ATV-ig
A Nemzeti Üdülési Alapítvány
A pénzügyi törvénycsomag
elfogadásával a második Orbán-kormány leállította a döntéshozatali
folyamatot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány előző kormányok
idején kinevezett alapítványi kuratóriumában is. Ezzel egy újabb
szocialista pénzszivattyú továbbélését akadályozták meg.
Az előző kormány
idején kinevezett kuratórium önálló televíziócsatornát
alapított volna, a hivatalos magyarázat szerint a hazai turizmus
népszerűsítésére. Az Orbán-kormány megakasztotta a tervet.
„Az egész szocialista politika benne van ebben a történetben”
– vélekedett Soltész Miklós. Idén 3,2 milliárd forint ment
volna szociális támogatású üdülésre, ezzel szemben pedig 4
milliárd forintért akartak – hát, szép szóval – gründolni
maguknak egy tévét – mondta az államtitkár. Mindenki következtet,
hogy mire szerették volna használni a csatornát . A műsorszolgáltató
egy olyan cég lett volna, amelyet az üdülési alapítvány két
saját cége alapított. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének
elnöke, Pataki Péter szerint a tévéadó létrehozása egy
hosszú távú befektetés lett volna, mely a későbbiekben azt
eredményezte volna, hogy még több pénz jut az üdültetésre.
Az üdülési alapítvány a kormányváltás előtti hónapokban
egymilliárd forintos vállalkozási szerződést kötött az
ATV-vel egy turisztikai témájú műsor gyártására és sugárzására.
Ezt a megállapodást is megvizsgálná az Orbán-kormány az alapítvány
működésének ellenőrzésekor.
De göngyölítsük
fel az egész történetet. Vizsgáljuk meg, hogyan lett egy üdülési
alapítvány a szocialisták médiaszponzora.
Leisztinger Tamás és a Nemzeti Üdülési Alapítvány története
(I. rész)
 Egy
privatizáció történetét rögzítette az Eravis Rt. és a
Hunguest Rt. titkos szindikátusi szerződése. A szakszervezeti
üdülővagyont kizárólagosan kezelő Hunguest Rt. létrehozott
egy leányvállalatot (Hunguest Hotels Szállodaipari Rt.),
apportok révén kistafírozta, majd pályázat nélkül, az általa
kiválasztott Eravis-nak adta.
Sajtóhír: őrizetbe
vett Hunguest-vezetők
Az ORFK nyomozói
házkutatást követően, őrizetbe vették a Hunguest Rt. volt
vezetőit, K. Imrét és K. Csabát, valamint a cég gazdasági
szakemberét, J. Miklóst . Különösen nagy vagyoni hátrányt
okozó hűtlen kezeléssel gyanúsította őket a rendőrség.
A több mint
egymilliárd forintos károkozás a volt szakszervezeti üdülővagyon
hasznosítása során következett be. A Hunguest Rt.-t a volt
szakszervezeti üdülővagyon kezelésére hozta létre a Magyar
Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma.
K. Imrét és K.
Csabát egy másik ügyben is kihallgatták a BRFK-n, gyanúsítottként.
A Hunguest vezetői ellen a BRFK csalás kísérletének alapos
gyanúja miatt rendelte el a nyomozást. A BRFK 1999 őszén
jogtalanul kiállított teljesítési igazolás miatt nyomozott. A
Hunguest egy céget bízott meg 200 millió forintos sikerdíjért
a Hotel Rózsadomb eladásával, az üzlet nem jött létre, ennek
ellenére igazolták a munka elvégzését. Kár csak azért nem
érte a céget, mert a Hunguest számláján nem volt számottevő
készpénz.
Egy titkos szindikátusi
szerződés a Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelői
Rt., a Hunguest Hotels Szállodaipari Rt., a Hunguest Management Tőkebefektetési
Kft., valamint az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. továbbá
az Eravis Szálloda és Vendéglátó Rt. által vezetett
Konzorcium (tagjai: Pannon Váltó Rt., Aquincium Rt., és a
Konzorcium képviseletét ellátó Eravis), között jött létre.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy a szerződéskötés idején
a többségi, illetve elsőbbségi részvénytulajdon révén a
Konzorcium mindhárom cége a háttérben meghúzódó Arago Rt.
– korábbi nevén: HB Westminster II Kárpótlásjegy-befektető
Rt. – ellenőrzése alatt állt.
A szerződést aláíró
személyek a névtelenség homályába vesztek, mivel a kézjegyükkel
szentesített szerződés nem rögzítette a szerződést kötő cégek
képviselőinek nevét! Az aláírások zöme olvashatatlan
kriksz-kraksz volt a szerződés végén. (Egyedül az Aquincum
Rt. nevében aláíró személy – Gál István – neve volt betűzhető,
ám ennél több róla nem derült ki.)
Volt tehát egy
fantomok által aláírt titkos szindikátusi szerződés, amely
elöljáróban leszögezte:
„A Hunguest
Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a
továbbiakban Hunguest Rt.) Rt. és a Hunguest Hotels Szállodaipari
Rt. (a továbbiakban: Társaság) kijelenti, hogy a Társaság 100
%-os részvénypakettjének a kizárólagos tulajdonosa. A Társaság
jegyzett tőkéje az 1966. augusztus 2. napján elhatározott
alaptőke emelés következtében
850.000.000 Ft
. A hivatkozott alaptőke emelés során a Hunguest Rt., mint Alapító
a Társaságba apportálta a kizárólagos tulajdonában lévő, a
Hunguest Csoporthoz tartozó 35 szállodát üzemeltető 25 kft.
100 százalékos üzletrészét. A felek megállapítják továbbá,
hogy a Társaság jogelődje a Hunguest Loft Fejlesztési Kft., a
Társaság átalakulással jött létre.”
A történet közérthetően és dióhéjban: A Hunguest Rt.
a rendszerváltás idején alakult. Létét a politikának köszönheti:
az Antall-kormány azzal az alig titkolt szándékkal, hogy megtörje
a magukat átmentő állampárti szakszervezetek jogosítványait,
1992 szeptemberében „közös megegyezéssel” elvonta, majd a
Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány égisze alatt egyesítette
a szakszervezeti üdülővagyont.
Az alapítvány, az akkor (könyv szerint), 4.8 milliárd
forintra értékelt vagyon működtetésére létrehozta a
Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Részvénytársaságot.
Az Antall-kormány
konstrukciója alapján a szállodák tulajdonjoga a Magyar
Nemzeti Üdülési Alapítvány birtokában maradt, „egyéb”
ingatlanokat (telkeket), „nem szállodai” épületeket,
azonban a „kedvezményes üdültetés eredményes működtetése
érdekében” a Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelői Rt.-be
apportálták. A szóban forgó szindikátusi szerződés megkötését
megelőzően, 370 nem szállodai ingatlan illetve telek
tulajdonjoga vándorolt át ily módon a Hunguest Rt.-be, 3 milliárd
730 millió forint (könyv szerinti) értékben.
De nem csak
gazdagodott, hanem szervezetileg is látványosan átalakult a
Hunguest Rt.: 1995 végén már több tucatnyi kft. működött az
égisze alatt, öt leánycég tulajdonjogának 50 százalékával
azonban már nem ők, hanem a partnerek rendelkeztek. Működőképességüket
az anyacég közel 400 millió forintos tőkeinjekcióval javította.
(Ebben az időszakban született a Hunguest Loft Fejlesztési Kft.
is, amely később, Hunguest Szállodai Részvénytársasággá, a
szindikátusi szerződésben pedig Társasággá alakult.
Az Antall-kormány
elképzelései szerint a vagyonkezelő Hunguest Rt.-nek egy olyan
speciális utalványrendszer bevezetését kellett kidolgoznia,
amely révén állampolgári jogon – kedvezményesen üdülhettek
volna a szakszervezeti tagsággal nem bíró nyugdíjasok, munkavállalók,
sőt még a munkanélküliek is.
A meghirdetett
koncepció alapján a Hunguest Rt.-től megvásárolható üdülőutalvány
árának 50 százalékát az állampolgárok, illetve a
munkahelyeik, cégeik, a másik felét pedig a költségvetés
fizeti. A kormány, és mindenkori utóda azóta is, évről-évre
állja a szavát. 1998-ban például 800 millió forintot különítettek
el az üdültetés támogatására, és a következő évi
tervezetben sem szerepelt kevesebb.
1996. augusztus 2-án a Hunguest Rt. a Hunguest Loft
Fejlesztési Kft. jogutódjaként létrehozta – 20 millió
forint alaptőkével – Hun-guest Hotels Szállodai Rt.-t,
amelybe 830 millió forint értékben apportáltak 36 szállodát,
s velük a szállodákat üzemeltető 25 Kft.-t is. (Akkori szakértői
becslés szerint a 830 millióra becsült szállodák és kft-k
valós értéke közelebb állt a 10 milliárd forinthoz, mint az
egyhez). A megállapodás szerint a költségvetésből esztendőnként
“járó” 800 millió forintos állami támogatás rendelkezési
joga is az Rt-t illette. Négy hónap múlva, pályázat nélkül,
a titkos szindikátusi szerződés szerint az Eravis 700 millió
forintért megvette a Hunguest Hotels Szállodai Rt. 850 millió
forintos részvénycsomagjának 50 százalékát. (A közvéleményt
és a sajtót pedig arról tájékoztatták, hogy tisztességes, a
piaci viszonyoknak megfelelő üzlet köttetett, mert a 425 milliós
névértékű részvénycsomag 164,7 százalékon cserélt gazdát.)
Ezt követően tőkeemelést
hajtottak végre, melynek révén a Hunguest Rt. további 611
millió forinttal gyarapította a Társaságot. (Az Eravis 611
milliós tőkeemelését, a papírra vetett szerződés szerint,
364 millió forint készpénz, és egy 265 millióra /túl/becsült,
volt munkásszálló /Csepel, Tejút u. 1./ fémjelezte.)
Úgy tűnt, hogy a Hunguest Rt. és az Eravis, fele-fele arányban
“igazságosan” megosztozott a Társasággá keresztelt cégen,
csakhogy a titkos szindikátusi szerződésben megjelent a
harmadik fél, a Hunguest Management Kft. és
„A Felek megállapodnak,
hogy a Hunguest Rt. átruházza a Hunguest Management Kft. részére
a kizárólagos tulajdonában lévő szavazati jogot biztosító
36 törzsrészvényt 36 millió forint névértékben...”
A Management Kft.
ügyvezetője, és az Eravis-birodalom “agytrösztje”, ugyanaz
a személy: Leisztinger Tamás.
A Hunguest Rt.
vagyonának átcsoportosítása ezzel azonban nem ért véget.
„A szerződő
felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza
84 millió Ft vételár ellenében a Hunguest Travel Nemzeti Üdülési
és Utazási Iroda Kft. 100 %-os üzletrészét a részére. A
szerződő felek megállapodnak és tudomásul veszik, hogy a
Hunguest Rt. átruházza a könyveiben
146.900.000 Ft
értéken nyilvántartott 7.500 darab Cirrusz Rt. bemutatóra szóló
törzsrészvényét
146.000.000 Ft
értéken a Társaság részére. A szerződő felek megállapodnak
és tudomásul veszik, hogy a Hunguest Rt. átruházza a H&H
Hotel Service Kereskedelmi Kft. 50 %-os üzletrészét névértéken
a Társaság részére.”
A titkos szindikátusi
szerződés megváltoztatta a pénz áramlásának rendszerét is:
a korábbi alapítvány – Hunguest Rt. – a szállodákat üzemeltető
kft. szerződéses láncolat helyét az alapítvány – Hunguest
Rt. - Társaság (Hunguest Hotels Rt.) – a szállodákat üzemeltető
kft.-k szerződéses láncolata foglalta el.
(A Hunguest Hotels
Szállodai Rt. 1996 évre 5,5 milliárdos árbevétel mellett, 300
millió forint adózási előtti nyereséget prognosztizált, és
további 300 milliós, ingatlanok értékesítéséből származó
nyereséggel is számolt.)
„A felek megállapodnak,
hogy a Társaság által irányított, korábban kizárólag a
Hunguest Rt.-hez tartozó szállodákat üzemeltető kft.-k üzemeltetési
management szerződést kötnek a Társasággal. A szállodákat
üzemeltető kft.-k e szerződés alapján 1997. január 1-től
kezdődően később meghatározandó számítás szerinti árbevételük
után összesen 13 százalékos üzemeltetési management díjat +
Áfát kötelesek a Társaság részére megfizetni. A szerződő
felek megállapodnak, hogy a Társaság a Hunguest Rt.-vel haszonbérleti
szerződést köt. A Társaság 1997. január 1-től kezdődően a
Hunguest Rt. felé haszonbérként az ingatlanok üzemeltetéséhez
kapcsolódó áfa-nélküli árbevétele után számított 4 %-ot
fizet.”
„A
szerződő felek megállapodnak abban, amennyiben a Hunguest
Travel tartozásai a Hunguest Rt. felé nem kerülnek rendezésre,
úgy a Hunguest Rt. a tartozást rendezi, vagy a 4 %-os haszonbérleti
díj terhére a tartozást egyenlegezik visszatartás formájában.”
És egy gáláns
passzus:
„A felek megállapodnak,
hogy az 1996-os naptári évben a Társaság által irányított
kft.-knél, valamint a Társaságnál képződő adózás utáni
eredményt a Hunguest Rt. nem vonja el osztalékként, hanem az
egyes társaságok eredménytartalékába helyezi.”
A szerződésből
természetesen a garanciák sem hiányoznak.
„Amennyiben a Társaság
irányítása alatt álló kft.-k összesített pénzállománya
1997. január 31-i főkönyvi kivonata szerint 1.100.000
000 Ft
alatt marad, a Hunguest Rt. a hiányzó részt köteles pótolni.”
A titkos szindikátusi
szerződés leszögezi:
“A Hunguest Rt.
szavatolja, hogy a Társaság tulajdonában lévő kft.-k
mindegyike a Társaság 100 %-os tulajdonában vannak, mindegyik
kft. 100%-os üzletrésze per-, igény-, és tehermentes. A
szavatossági jog biztosítására a Hunguest Rt. vállalja, hogy
hibás teljesítés esetén 8 napon belül
50.000.000 Ft
átalány kártérítést fizet az Eravis Rt. részére. A
Hunguest Rt. az átalány kártérítés összegét tudomásul
veszi, és erre vonatkozó megtámadási jogról lemond. Az Eravis
Rt. az átalány kártérítést meghaladó kárát követelheti.
A Társaságnak a Hunguest Rt.-vel szemben fennálló kártérítési
igénye nem csökkenthető a Hunguest Rt. által az Eravis Rt.-nek
kifizetett átalány kártérítés miatt.”
 Végül,
de nem utolsósorban: a titkos szindikátusi szerződés aláírói
gondoskodtak arról, hogy ne lehessen a szerződésben foglaltakat
büntetlenül megváltoztatni.
„A
felek rögzítik, hogy jelen szindikátusi szerződés és annak
alapján az Eravis Rt.-nek a Hunguest Hotels Rt.-be történő
befektetése, valamint a Hunguest Rt.-től történő részvényvásárlás
célja, értelme és feltétele, hogy a Hunguest Hotels Rt. legalább
16 évig háborítatlanul rendelkezzen a szállodák használati,
hasznosítási és üzemeltetési jogával haszonbérleti szerződés
keretében. A Hunguest Rt. szavatolja, hogy a Hunguest Hotels Szállodaipari
Részvénytársaságot jelen szerződés aláírásától számított
legkevesebb 16 éven keresztül (2013. március 26-ig) megilleti a
Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal kötött megállapodás
alapján biztosított szálloda használati, üzemeltetési jogok
a haszonbérlet keretében. Amennyiben a jelzett 16 éves időtartamig
az ingatlanok közül valamelyikre nézve a használati, üzemeltetési,
haszonbérleti jogok, illetve jelen szerződésben biztosított
haszonbérlet nem vagy csak korlátozottan állnak a társaság
rendelkezésére, akkor azt azonos értékkel vagy azonos értékű
használati viszonnyal a korlátozás, illetve a megszűnéstől
számított 30 napon belül a Hunguest Rt. köteles kompenzálni,
vagy a Társaság részére az érintett ingatlan szállodai üzemre
alkalmas (a felszerelési és berendezési tárgyakkal együtt értendő)
forgalmi értékét pénzügyi megváltásként 30 napon belül
megfizetni. Amennyiben a kompenzációs kötelezettségének a
Hunguest Rt. nem tenne eleget, úgy a Ptk. szabályai szerint
tartozik felelősséggel a Társaságnak és a Társaság részvényeseinek
minden olyan kárért, amely abból származik, hogy a szál-lodák
nem vagy csak korlátozottan állnak a Társaság rendelkezésére.”
–
Ez az ügylet az első része annak a folyamatnak, amely a
menedzsment számításai szerint a szállodalánc felújításához
szükséges 10-15 milliárd forint hitel és tőke bevonását célozta
– összegezte a tranzakció lényegét Kovács Imre, a Hunguest
Rt. elnöke és a Társaság elnök-vezérigazgatója.
–
Mostanra értek be a csoportnál zajló racionálási törekvések
– nyilatkozta a tranzakcióról Képes Csaba, a Hunguest Rt. vezérigazgatója,
a Társaság igazgatója.
A
Hunguest Rt. és az Eravis közötti tranzakcióval kapcsolatban a
Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriuma állítólag
nem is tudta mi történt a Hunguest Hotels Rt. és az Eravis között,
pontosabban csak a sajtóban megjelent híreket ismerjük, erről
az ügyletről – nyilatkozta Bányai Judit, a Magyar Nemzeti Üdülési
Alapítvány titkára.
–
Bár az alapítvány tulajdonosa a Hunguest Rt.-nek, a leányvállalatok
megalakítása óta az ellenőrzés elég kétséges – ismerte
el Bérces Anna, az Alapítvány kuratóriumának tagja, a
Hunguest Rt. felügyelő bizottságának elnöke, aki a Pénzügyminisztérium
Társadalmi Kiadások Főosztályának helyettes vezetője is.
Az
alapítvány kuratóriumának néhány tagja vizsgálatot is
kezdeményezett. Úgy vélték:
„Ez
a szindikátusi szerződés tipikus példája a közvagyon átjátszásának.
Egy jó társasági szerződés ugyanis minden esetben
tartalmazza, miként kell az értékelést elvégezni az üzletrész
eladása során. Ebben a szindikátusi szerződésben azonban
nyoma sincs a reális értékbecslésnek és a kölcsönös előnyöknek.
A csodálatos környezetben lévő lillafüredi Palota Szálló például
már önmagában többszörösét éri a vételárnak. De nem volt
pályázat sem. Az üdülővagyont a köz vagyonának kezelésével
megbízott Hunguest Rt. vezetőinek közreműködése révén az
Eravis suba alatt, bekebelezte. Az Alapítvány tulajdonjoga már
csak névleges. A rászorulóknak szánt állami milliók útja és
felhasználása is teljes egészében ellenőrizhetetlen.”
A
Hunguest Rt., a Társaság és az Eravis vezetői, jogászai
szerint ellenben semmiféle törvénysértés nem történt, mondván:
“A
Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. alapító
okirata csak a vagyonkezelői Rt. tulajdonosi struktúrájával, tőkeemelésével
kapcsolatos döntéseket köti az alapítvány kuratóriumának előzetes
hozzájárulásához, a szóban forgó ügylet azonban nem a
vagyonkezelési Rt., hanem csak a leányvállalatának a
tulajdonviszonyait módosította. Arról nem is szólva, hogy a
Hunguest Rt. és a Társaság jogi értelemben, nem állami közvagyont,
hanem egy magánalapítvány vagyonát kezeli, így a közbeszerzési
törvény nem vonatkozik rá, tehát a pályázat kiírása sem
volt kötelező.”
Sajtóhír: Fellebbez az ügyészség - Szabadlábon a
Hunguest-ügy három gyanúsítottja
Nem
osztotta a Hunguest-ügyben őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes
letartóztatását indítványozó ügyészség aggodalmát a Fővárosi
Bíróság, amely szerint nem áll fenn a szökés és elrejtőzés
veszélye, vagyis szabadon kell engedni a hűtlen kezeléssel gyanúsított
Kovács Imrét, Képes Csabát és Jávor Miklóst.
A
Hunguest vezetőit több mint egymilliárd forint vagyoni hátrány
okozásával gyanúsítja a rendőrség. Sódor István, a Fővárosi
Főügyészség vezetője elmondta: az ügyészség szerint a szökés
veszélye fennáll, ezért fellebbeznek a bíróság döntése
ellen. A büntetőügy hátterében az áll, hogy a volt
szakszervezeti üdülővagyonnal gazdálkodás során a Magyar
Nemzeti Üdülési Alapítványt milliárdos vagyonvesztés érte.
A több mint 360 üdülő- és egyéb ingatlan vagyonkezelésével
az alapítvány 1993-ban saját cégét, a Hunguest Rt.-t bízta
meg. A cég húsz évig kezelhette volna a vagyont az alapítvány
kuratóriumának felügyeletével, ám a Hunguest az ingatlanok
egy részének használati jogát bevitte egy olyan társaságba,
amelyben csak kisebbségi tulajdonosi pozícióba került.
A
Hunguest Hotels nevű társaságban a többségi tulajdonos az
Arago csoporthoz tartozó Eravis konzorcium (Eravis Rt., Pannon-Váltó
Rt., Aquincum Rt.) lett, amely 611 millió forintot fektetett be
az üzletbe, az alapító 1,2 milliárd forinttal emelte meg a
Hunguest Hotels tőkéjét.
1996
decemberében a Hunguest Hotels igazgatóságának – Kovács
Imre, Képes Csaba, Jávor Miklós – döntésével 1,1 milliárd
forint összértékben 16 éves futamidejű kötvényt bocsátott
ki az Rt., amelyet az Eravis konzorcium tagjai jegyeztek le a
kibocsátónak kedvezőtlen kamatfeltételekkel.
A
nyomozó hatóság adatai szerint a kötvénykibocsátás
„minden gazdasági célszerűséget nélkülözött”, 2000
december végéig 1,1 milliárd forintos kárt okozott a Hunguest
Hotelsnek.
(Folytatjuk)
|
