2010.08.20.
Azt sem tudjuk, hány civil halt meg
A jelentések lerántják
a leplet azokról az amerikai és szövetséges csapatok által
elkövetett hibákról, melyek százak életét követelték a
csaknem kilenc éve tartó háborúban. Az összesen 144 eddig
eltitkolt, afgán civileket is érintő incidensben mintegy 195-en
vesztették életüket és 174-en sérültek meg. A The Guardian
egy külön cikket szentel a brit csapatok civil áldozatokat követelő
incidensekben való nagyarányú részvételének. Az összesítések
alapján mintegy 21 esetről számolnak be, melyek 26 civil, köztük
16 gyermek halálát okozták.
A dokumentumok
szerint a szövetséges
csapatok parancsnokai nem csak hogy tudtak a civil áldozatok
magas számáról, de megpróbálták az adatokat eltüntetni is.
A jelentések említést tesznek az amerikai haditengerészetnek többek
között arról a 2007. márciusi Dzsalalabad közeli incidenséről,
melyben 19-en vesztették életüket és közel 50-en sérültek
meg. Habár közvetlenül az incidens után készült beszámolók
egyetlen szót sem ejtettek a mészárlásról, az amerikai
parancsnokok később megerősítették a civil áldozatok és
sebesültek számát.
A jelentések részletesen
kitérnek arra a 2007. augusztusi esetre is, mely során az
amerikai különleges egységek hat darab, egyenként mintegy 900
kg-os (2000 fontos) bombát dobtak le a Helmad tartományban lévő
fogolytáborra. Ebben az akcióban, mint később kiszivárgott, körülbelül
300 civil halt meg annak ellenére, hogy – a hadműveletről szóló
belső amerikai beszámolók alapján – a támadás előtt
mindent megtettek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy „ártatlan
afgánok nem tartózkodnak a közelben”.
Hasonló
figyelmetlenség okozta 60 afgán civil halálát 2009. szeptember
3-án, az ún. „Véres Tévedés”-ként
elhíresült incidensben is, amikor két, az észak-afganisztáni
Kunduz folyó sáros mocsarában ragadt teherautóra dobtak bombát
egy német légitámadás során. A támadás okául az a gyanú
szolgált, miszerint a teherautókat tálibok lopták el, ami igaz
is volt, ugyanakkor – bár állítólag ebben az esetben is
megbizonyosodtak arról előzőleg, hogy civilek nincsenek a
teherautók közelében – azzal nem számoltak, hogy a menekülő
tálibok helybéliek segítségét veszik igénybe a benzin szállításához.
A legnagyobb
visszhangot talán mégis Shum Khan esete okozta, azé a süketnéma
afgán férfié, akire a CIA titkos paramilitáris egységei lőttek
rá 2007 márciusában, miután – nyilván zavarodottságában
és mivel nem hallotta a felszólítást – menekülni kezdett az
amerikai csapatok elől. Bár a férfi megsebesült, túlélte az
incidenst. Az amerikaiak pedig eltussolták az esetet, kártérítést
fizetve a férfi falujának. Ez később is bevált eszköz maradt
a civil áldozatok családjának „kompenzálására”, a jelentések
szerint akár 100 000 afgáni (mintegy félmillió forint) is
kifizetésre kerülhetett egy-egy családnak szerettük elvesztése
esetén.
Bár egyes civil
áldozatokat követelő esetek azonnal napvilágra kerültek, az
amerikai és szövetséges parancsnokok többször is tagadták a
tömeges halálesettel járó incidenseket, afgán propagandaként
feltüntetve azokat. „Az olyan incidensek, melyek negatív média
visszhangot okozhatnak” („Any incidents that may cause
negative media”) címszó alá kerültek az olyan érzékeny
esetek, mint például az a 2007-es már-már háborús bűnnek
minősülő lengyel „hiba”, melynek során Nangar Khel-ben egy
bombarobbanást követően egy esküvői ünnepségre mért rajtaütésszerű
támadásban hatan haltak meg, köztük egy újszülött csecsemő.
A lengyel csapatot végül hazaszállították, többeket bíróság
elé idéztek, de ügyükben eddig még nem született ítélet.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni,
hogy számos esetben a tálibok civileket használnak emberi
pajzsként, valamint az ENSZ jelentése szerint „csak”
2008-ban mintegy 828 civil halálát okozta az afgán kormány.
Habár hivatalos összesített adatok nincsenek az afganisztáni háború
összes civil áldozatának számáról, a háború „legsötétebb
évében”, 2009-ben, az United Nations Assistance Mission in
Afghanistan jelentése szerint közel 6000 ember halt meg, míg a
kilencéves háború összes civil áldozatát 13 000 és 32 000 közé
teszik.
sz.
|