vissza a főoldalra

 2010.08.20. 

Kormányzás helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este (Gyurcsány Ferenc)

Interjú Budai Gyulával

– Miután dr. Budai Gyula átadta a Központi Nyomozó Főügyészségnek bizonyítékait arról, hogy mi történt Sukorón, s ez nyilvánosságot kapott – Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon – a volt miniszterelnökök, elképesztő gyorsasággal vádolták meg, hogy hazudik. Erről faggatom a miniszterelnöki megbízottat.

 – Igen, elég gyorsan reagált a két volt miniszterelnök. De nemcsak ők, hanem az MSZP-nek a sajtóosztálya is, azt állítván, hogy én nem mondtam igazat, miközben pedig az ügyészség azt nyilatkozta a dokumentumok átadását követően, hogy olyan iratokat biztosítottam a számukra, amelyeket ők eddig még nem láttak. Az ügy szempontjából relevánsnak tekinthető, tehát használható iratok voltak. Az egyik irat tisztán azt igazolja, hogy Gyurcsány Ferencnek mindenképpen tudomással kellett bírnia arról, hogy valójában mi folyik a sukorói kaszinóberuházás ügyében, milyen háttér-egyeztetések vannak, mik a konkrét feladatok, ezért kik a felelősök. Tehát, úgy gondolom, hogy nem én hazudtam, mert az átadott iratok azt  bizonyítják, hogy ebben a tekintetben  nem azok az események történtek, amelyet a két miniszterelnök korábban a nyilvánosságra hozott tanúvallomásában elmondott.

 – Hangfelvételekről van szó, vagy egyéb dokumentumokkal is rendelkezik? .

 – Nemcsak hangfelvételekről van szó, hanem olyan angol nyelvű levelezésről, amelyet Bajnai Gordon folytatott még gazdasági miniszterként az izraeli befektetővel, illetve a King City Management azon tagjaival, akik az ügyben kompetenciával rendelkeztek. Ezek egyértelműen azt igazolják, hogy már 2007 szeptemberében, illetve azt megelőzően is aktív tárgyalások folytak a beruházás érdekében.  2008. május 26-án a parlament nándorfehérvári termében informális egyeztetés történt, amely egyértelműen azt bizonyítja, hogy itt konkrét megállapodás volt abban a kérdésben, hogy az egész ingatlanberuházást miként kell végrehajtani. Konkrétan meg volt határozva, hogy milyen területeket fognak ebbe a beruházásba bevonni. Egyébként azért került sor az ingatlancserére, mert Pest megyében már nem volt lehetőség a koncessziós jog kiadására, ezért kellett keresni egy Budapesthez közeli állami területet, ahol ezt a beruházást végrehajtják. Egyébként így esett Sukoróra a választás, ugyanis Fejér megyében még volt szabad koncessziós jog, ami a kaszinó működtetéséhez szükséges volt. Ezért kellett az ingatlancserét végrehajtani. Ami egyébként az ügynek az érdekessége: abban a csereszerződésben, ahol végül is rögzítették az ingatlancsere feltételeit, nem az van megjelölve, hogy azért szükséges a telekcsere, mert Sukorón kaszinót kívánnak építeni, hanem azt rögzítették, hogy az Albertirsa és a pilisi területek az M4-es autópálya nyomvonalába esnek, és ezért ott egy kisajátítási eljárásra van szükség. Tehát ezt hozták fel indoknak, miközben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. már korábban vételi ajánlatot tett Joav Blumnak erre a területre, és kb. egy tíz hektárt érintett volna, és nem az egész területet. Tehát teljesen indokolatlan volt az egész. A lóláb itt lógott ki először, hogy olyan valótlan jogcímet jelöltek meg a csere tekintetében, ami nem fedi a valóságot. A másik, ami érdekes ebben a vonatkozásban: az értékbecslések tekintetében elég sokféle elképzelés elhangzott. A dolog nagyon egyszerű: azért kellett két értékbecslést készíteni, mert az első értékbecslés alapján olyan kicsi volt az ingatlanok közötti értékkülönbözet, hogy nem tudták volna csere útján megoldani, csak adás-vétel formájában. Ha viszont adás-vételi szerződést kötnek, akkor nyilvánosan pályáztatni kellett volna a területet, így készült egy másik ingatlan értékbecslés, ahol jóval nagyobb volt az értékkülönbözet, és így már csere útján végre tudták hajtani. Tehát én azt tudom mondani, hogy ebben a projektben a kormányzati hivatalok, a kormányzati körök mindent megtettek annak érdekében, hogy a miniszterelnöki vagy a gazdasági miniszteri utasításnak megfelelően járjanak el.

 – Kié volt a Pest megyei földtulajdon?

 – A pilisi és az albertirsai területnek Joav Blum, aki  a King City Management egyik tulajdonosa.

 – Ezt menetközben szerezte itt Magyarországon?

 – Így van, 2007-ben. Még abban sem vagyok biztos, hogy amikor  folytak az egyeztetések,  már  tulajdonos volt-e, széljegyzeten a tulajdonjoga megtalálható volt-e? De, ha igen, az még nem jelent tulajdont, főleg nem azt jelenti, hogy az állam egy széljegyzetben szereplő tulajdonjogi bejegyzési kérelem esetében odaad 70 hektár értékes területet a Velencei-tó partján.

 – Ügyes ember ez a Joav Blum. Mennyit fogott volna ezen az üzleten, illetve ezen a cserén?

 – Én csak a tényleges kárértéket tudom mondani, amit az ügyészség megállapított. Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a magyar államot 1,3 milliárd forint kár érte. Ez mellett ne felejtsük el, hogy igen jelentős lett volna az az állami támogatás, amelyet mint kiemelt kormányprogram kapott volna ez a beruházás, azaz 2,6 milliárd forint. Tehát én úgy gondolom, hogy a magyar állam elég jelentős összeget invesztált volna be ebbe a kétes jellegű csereüzletbe.

 – De hát ez végeredményben egy magánvállalkozás.

 – Így van. A King City Management Kft. az egy gazdasági társaság. Ráadásul nem értem, hogy a csizma hogy kerül az asztalra? Joav Blum, mint magánszemély miként viszi be a területét ebbe az egész projektbe?  Innentől kezdve kezd érdekes lenni a dolog, hogy magánszemélyként cseréli-e el az albertirsai és a pilisi területeket egy állami területre, majd a megszerzett állami területeket beviszi a King City Management-féle vállalkozásba? Én úgy látom, hogy ez elég jól ki volt találva ebben a vonatkozásban.

 – Ki vezette ezeket a tárgyalásokat? Gondolom nem Bajnai és a közvetlen munkatársai?

 – A Vagyonkezelő részéről Tátrai Miklós, a Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, és a kormányzat részéről az a Markó Andrea, aki Veres János volt pénzügyminiszter szakállamtitkára volt. Tehát ő folyamatosan az első perctől kezdve részt vett ezekben az egyeztetésekben, megvolt az állami összekötő rész is. Elég érdekesnek találom, hogy  akár egy miniszterelnök, vagy egy volt gazdasági miniszter, a későbbi miniszterelnök, Bajnai Gordon ilyen mértékben bele kellett hogy folyjon ezekbe az ügyekbe. Soha senki nem tudja bizonyítani, hogy az az egymilliárd euró, amit a befektetők ígértek, az valóban rendelkezésre állt, vagy honnan finanszírozták volna a beruházást. Aztán nagyon érdekes még a dologban, hogy ahhoz, hogy ez kiemelt állami beruházás legyen, és megkapja  a 2,6 milliárd forintos állami támogatást, bizonyos limitek voltak megszabva: munkahelyteremtés, infrastruktúra stb. Azért itt is két hatástanulmány készült, mert az első nem eredményezte azt, hogy ekkora öszszegű állami támogatásra legyenek jogosultak. Tehát én azt látom, hogy ebben az ügyben bárhova nyúlunk, mindenhol kételyek, kétségek vannak. Valószínűleg az ügyészség azért nyomoz már több, mint egy éve ebben az ügyben.

– Mindenesetre érdekes, hogy az állami pénzből hogyan válhatna egy izraeli-magyar állampolgár számára magántulajdon. Kedves képviselő úr! Mi van Sukoró kistestvérével, a bábolnai földdel?

 – Bábolna ügyében, információm szerint három büntetőeljárás folyik. Egyrészt a  240 hektáros bábolnai terület értékesítése miatt. Ebben az esetben Bábolna jelenlegi szocialista polgármestere, aki korábban országgyűlési képviselő volt, két strómanon keresztül szerezte meg ezt a területet, majd egy spanyol befektető részére vételi jogot biztosítva átjátszották, és jelen pillanatban közel négymilliárd forintért árulják az interneten. Másrészt  folyik a ménesbirtok tekintetében a Bábolna-felszámolással kapcsolatban fölmerült kételyek vonatkozásában büntetőeljárás, harmadrészt folyik amiatt a 85 hektár bérletbeadása miatt, ahol ugyancsak  Bábolna szocialista polgármestere korábban 20 millió forint magánkölcsönt vett föl attól a személytől, aki 2009-ben a pályázatot megnyerte. Tehát Bábolnán is folynak azok az eljárások, amelyet elindítottunk. Úgy gondolom, hogy ezeknek majd meglesz az eredménye. Minden esetben, amikor ilyen konkrétumok merülnek fel, a nyilvánosságot tájékoztatni fogjuk.  

– Kétszer négy az nyolcmilliárd, mert egyszer négy Sukorónál, egyszer négy Bábolnánál. És mennyi van még?

 – Ez csak a jéghegy csúcsa. Itt sokkal inkább arról van szó, hogy nyilvánosságra kerültek olyan ügyek, amelyeket nem tudtak úgy megoldani, mint szerették volna. Nyilvánosságra kerültek azok a jogellenes szerződéskötések, azok az igazán gyanúsnak mondható pénzügyi tranzakciók, amelyek ezek mögött a szerződések, illetve üzletkötések mögött álltak. Ezekből az esetekből is látszik, milyen ereje van a nyilvánosságnak. De még egyszer mondom, én úgy gondolom, hogy Sukoró és Bábolna az elmúlt nyolc évnek csak két állomása és sajnos azt érzem, hogy rengeteg ilyen Sukoróhoz és Bábolnához hasonló ügy van még, amely lappang a mélyben, s ezek felszínre fognak kerülni. Ezek az ügyek is azt igazolják, hogy az elmúlt nyolc évben nem a gondos gazda módjára bántak az állami földterületekkel a kormányzó szocialisták. Sajnos szabad préda volt a magyar föld. Én ezt tapasztaltam az elmúlt nyolc évben.

 – A miniszterelnöki megbízatása  tehát újabb ügyek feltárására is vonatkozik?

 – Természetesen a kollégáimmal együtt olyan ügyeket is vizsgálunk, amelyek nem kaptak ilyen nagy nyilvánosságot, de szerintem ugyanilyen jelentőséggel bírnak. Amikor elérünk abba a stádiumba, hogy ezekben az ügyekben konkrétumokat lehet közölni a nyilvánossággal, akkor meg fogjuk tenni.

 – Most, hogy erre a beszélgetésre készültem a XIX. század végi, XX. század eleji földpanamákról tájékozódtam. Nem fél?

 – Kaptam már telefonon is, e-mailban is fenyegetést.

 – Mit ígértek magának?

 – Ígérni nem ígértek semmit, csak felhívták a figyelmemet, hogy nem ezzel kellene foglalkoznom, söpörjek a saját házam táján, a Fidesznek is vannak piszkos ügyei. Úgy gondolom, hogy nekem az a feladatom, hogy ezekben az ügyekben söprögessek. Úgy látom, hogy jól söprögetek, mert ezek a telefonok, e-mailek, illetve Gyurcsány és Bajnai reagálása, miszerint én hazudok, valótlant állítok, engem csak megerősítenek. S mivel  az MSZP is azt üzeni nekem, hogy sokkal jobb lenne, ha mással foglalkoznék, úgy gondolom, hogy jó úton járunk. Ne legyen igazam, hogy Magyarországon egy politikusnak félni kéne azért, mert a munkáját végzi. És ezt a munkát nem most kezdtem, tehát nem a kormányváltás óta, hanem korábban is ezt tettem. Ameddig lehetőségem van, ezt szeretném csinálni. Igyekszem a  legjobb tudásom szerint eljárni. Ez a hivatásom, erre a feladatra szerződtem, ezt úgy próbálom megoldani, hogy a  felelősök valóban felelősök legyenek s az ország egyetlen, ma még létező vagyonát, az állam földjét megvédjük.