vissza a főoldalra

 

 

 2010.09.01. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 35. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Az IMF és a magyar gyarmatosító burzsoázia vérrokonsága 2.oldal

Amióta az új magyar kormány és az IMF között megszakadtak a tárgyalások, mert a magyar fél nem kért többé az IMF kétes értékű gyámkodásából, egyre több elemzés és vád hangzik el az IMF megszorításokat követelő, a válságok terheit a népre helyező politikájával szemben. Ám a nemzetek fölötti pénzügyi intézmény céljai, törekvései, indítékai valahogy mégis mindig megfejtetlenül maradnak. Mintha az IMF egy eredendően gonoszokból álló, rosszakaratú intézmény volna. Az IMF-et bírálók egyöntetűen megállapítják, hogy a megszorításos gazdasági és pénzügyi politika káros, túlságosan megterheli a dolgozó embereket, elszegényíti a társadalmat és járulékai, azaz az iskolarendszerből, az egészségügyből, az állami gondoskodásból kivont pénzek, javak pedig hosszú távú és végzetes károsodásra vezetnek. Azt, hogy az eredményük a nemzeti függetlenség teljes elvesztése, már sokkal gyérebben mondják, inkább csak pedzik. Azt a következtetést pedig, hogy a nyomasztó eladósodásból gyarmati lét következik, úgy kerülik, mint macska a forró kását.

 S nem könyörögtem

soha senki fiának,

nem könyörögtem... 4.oldal

Utassy Józsefet 69 éves korában, augusztus 27-én reggel Zalaegerszegen, a pózvai külső kórházban érte a halál.

„A negyvenegyes tavasz harmadik napján születtem Ózdon. Alig kétéves koromban árvaságra juttatott a második világháború. Egerben érettségiztem. Utána három év munka következett: voltam OTP-tisztviselő, részes cséplőmunkás és művészeti előadó. Majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakára kerültem. A diploma megszerzése után egy zuglói szakmunkásképző iskola diákotthonában nevelősködtem öt évig. Feleségemet, Horváth Erzsébetet – aki majdan általános iskolai igazgató volt – az egyetemen ismertem meg. Szintén az egyetemen kerültem szoros kapcsolatba a Kilencek költőcsoport sok majdani tagjával, pl. Mezey Katalinnal, Oláh Jánossal, Péntek Imrével.”– mondta 2007 nyarán Rédicsen, otthonában, ahol meglátogattuk, s kedves, szép órákat töltöttünk. Jó kedve volt, derűs történetekkel szórakoztatott bennünket, s áldozatkész felesége vendéglátását is élvezhettük.

 Költők az utcasarkon

Márai Sándor: Írók, költők, irodalom 7.oldal (Győri Béla)

Ebben a légszomjas világban csak verseket szabad olvasni. Vigyázat, a Szindbád is vers, hatalmas vers. Gárdonyi Géza regényei is azok. Egyszóval a vers a minőség, a szférai, a földfeletti, ezért kell verseket olvasni. Márai Sándor be is vallja, hogy legszívesebben verseket olvas, és a költeményeket tartja az igazi irodalomnak. Mindjárt itt van Berzsenyi a kötet élén. Berzsenyiről Németh László grandiózus esszét írt. Berzsenyivel, Kölcsey Ferenc világraszólóan, szinte gorombán nagyot vitatkozott. A Berzsenyi-jelenséget Márai Sándor könyvében elénk tette. Ez volt Berzsenyi, és ezért olvassuk ezt a szomorú embert. Mert azt írja rögtön cikkének elején, amely az újságban 1935. március 5-én jelent meg, hogy Berzsenyi szomorú ember volt, nehezen viselte el korát, környezetét, s legnehezebben önnön jellemét. „Egyművű” író volt, „összes művei” az ódák, az episztolák, s prózai dolgozatai elférnek egyetlen nem is testes kötetben.

 Az Egyházhoz való hűség vértanúja 9.oldal

Mons. Fodor József: Bogdánffynak azért kellett meghalnia, mert több más erdélyi katolikus főpaphoz hasonlóan, ő sem volt hajlandó segédkezet nyújtani a kommunista hatóságok által megálmodott nemzeti katolikus egyház létrehozásához. Őt is kiszemelték arra, hogy egy Rómától elszakított katolikus egyházat hozzanak létre, de ahogy mások, úgy ő sem ment ebbe bele. A tudós egyházfő hitéért vállalta a börtönt és a vértanúhalált is. Bogdánffy Szilárdot 1953. október 4-én temették el a nagyenyedi „Három jegenye” elnevezésű rabtemetőben.

 Bor Zoltán, a szolnoki színház produkciós igazgatója 10.oldal

Így játszunk drámát, tragédiát, operettet, vígjátékot, musicalt. Az adott műfajban pedig nem a devianciát, a másságot erőltetjük rá nézőre, hanem abban a stílusban, s úgy adjuk elő a darabot, amilyennek a szerző megálmodta. Nálunk nem fordulhat elő, hogy Rómeót és Júliát is nő alakítsa, és Szolnokon a János vitéz Tündérországa nem egy koszos metrómegállóban játszódik. Minden igényt ki akarunk elégíteni, de az öncélú rendezői önmegvalósítás és a deviancia mellőzésével.

 Tébi Márta, színművésznővel Medveczky Attila beszélget 11.oldal

A család, a rokoni, a lakóhelyi közösség, az üzleti vállalkozás és a nemzet már nem köti magához az új társadalom emberét, a régi kötöttségek helyére a végtelen szabadság lép. A bizonytalanság foglalja el mindenütt és mindenben a biztos helyét, világunk kiszámíthatatlanná válik. Ennek egyik oka az, hogy az egyéni boldogulás számít: az, hogy miből fog megélni. Egy művésznek viszont mindig fontos a társadalom problémáját megvizsgálni, s az sem mindegy számunkra, milyen a politika, s a kultúra helyzete Magyarországon.

 Az egész szép lassan szét fog hullani 18.oldal

Miközben a magzatgyilkosságot elítélő Pacem in Utero rendezvényein fellép ifj. Hegedűs, egy követ fúj a Jobbik keszthelyi képviselőjével, dr. Pap Ervin nőgyógyásszal, aki a rengeteg, saját kezűleg végrehajtott abortuszról, mint munkaköri kötelességéről nyilatkozott. S ezeknek a frakciójában ül Balczó. Szegedi Csanád a cigánybűnözők elleni harcot hirdeti a liberális sajtóban, a párt keszthelyi elnöke cigány bűnelkövetőkkel közösen végrehajtott ingatlancsalásért ül. Az adóelkerülés és korrupció ellen fellépő Jobbik vezetőinek cégei nem készítettek pénzügyi beszámolót, és adóhátralék miatt eljárás folyt Novák Előd alelnök és Schön Péter gazdasági igazgató cégei ellen.

 

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!