2010.12.08.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
49. száma!
A tartalomból:
Csurka István : A hamis történelem (2.oldal)
A
Moody’s hitelminősítő intézet vitán felül a második világháborúban
győztes hatalmak vállalkozása. Tekintélyes világcég az IMF
és a Világbank kötelékében. Ez a műintézet most rontott egy
fokot, vagy talán kettőt is a magyar állam hitelképességi
mutatóján, s ezzel megindított egy támadást a forint ellen,
egészen pontosan tett egy gesztust a hamis történelem
magyarországi erőinek. Nyilván megrendelésre és parancsra.
Indoklásában azt mondja, hogy azért tette ezt, mert a magyar
kormány költségvetési intézkedései, azaz a bankadó, az
egyes indokolatlanul nagy haszonnal dolgozó külföldi cégekre
kivetett különadó, valamint a nyugdíjpénztárakba történő
befizetések közösségi nyugdíjlapba irányítása átmeneti,
ideiglenes és egyszeri intézkedések, a Moody’s-t az nyugtatná
meg, ha ezeket állandó és kemény megszorító intézkedések váltanák
fel. Az a népnyúzás, amely a hamis történelem uralma idején
az egyedül üdvözítőnek volt kikiáltva és az ország tönkretételéhez
vezetett. Most tehát a magyar kormány és a költségvetést
elfogadni készülő többség óriási kihívással néz szembe,
a hamis történelem bajnokai pedig segítséget kaptak Nyugatról,
valójában a hamis történelem pénzügyi hatalmától.
Politikai satucska
(3.oldal)
Alföldi
Róbert alkalmatlan a Nemzeti Színház vezetésére. Elsősorban
azért, mert celeb. A celeblét felületessége, ripacssága, értéktelensége
Alföldi meghatározó személyiségjegyévé vált. Másodsorban,
mert celebsége mellett – legyen ez bármekkora paradoxon –
egyfajta underground, ráadásul meleg underground kultúrát próbál
színpadra vinni. Nem is túl jól. Harmadsorban pedig, mert
visszakézből utasít el mindent, ami a nemzet fogalmához köthető.
Alföldi világlátása kozmopolita, és egy velejéig korrupt,
romboló rendszer kegyeltje, egyben hirdetője volt. Annyira nem
tehetséges, nem sikeres, nem jó, hogy ez – Nemzeti igazgatói
minőségében – elnézhető legyen. Alföldi eltávolítása a
Nemzetiből feltehetőleg napirenden volt. Maga a leváltás
szinte csendben, egy-két kultúraféltő Magyar Narancs, valamint
ÉS-szerző hörgése mellett történhetett volna. De, Alföldinek
szerencséje (vagy jó kapcsolata) volt, és a teljes érdektelenségbe
süllyedt Jobbik mitugrászai szereplési lehetőséget láttak az
ügyben. Először az MSZP haknisztárja, Pörzse Sándor izzított.
Pörzse olvasmányélményei közül a kifésülő sampon használati
utasítása lehetett a meghatározó, így nem csoda, hogy
parlamenti felszólalásában összekeverte a János vitézt a
Jancsi és Juliskával. Pörzse után Novák Előd hiperaktiválódott,
aki minden második mondatában utalt Alföldi buziságára. Ez azért
gyanús. A Jobbik korábbi szóvivője, Király András azért
mondott le, mert megjelent néhány fénykép, amint transzvesztitákkal
pózol. A Jobbik fiúkái amúgy is elég femininek (Novák, Szabó,
Staudt), így kissé zavarba ejtő a folyamatos buzizás, ráadásul
egykori nagy barátja, a Tomcat néven elhíresült Polgár Tamás
rendszeresen Emőkézte Novákot. Igaz, később fel is pofozta.
Ilyen indítással teljesen hiteltelenné vált a jobbikos kultúra-
és értékféltés.
Erélyesebb fellépést a sarlatánok ellen (4.oldal)
Dicsérettel
„vizsgázott” az egészségügy megmentését célzó kormányzati
vitairat, az Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország
– Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére a Nemzeti
Egészségügyi Tanács (NET) előtt. Erről és a NET-nek a
kormányzat felé megfogalmazott javaslatairól a grémium elnökhelyettesét,
szervezési alelnökét, Dr.
Gara Imrét kérdezte Medveczky Attila.
–
Évek óta ezzel a kérdéskörrel foglalkozom tudományos
szinten. Az MTA támogatásával írtam egy könyvet még 2004-ben
A szívinfarktus megelőzése – tények, hitek, tévhitek címmel.
E munkában – többek közt – áttekintettem az összes hamis,
megtévesztő gyógymódot. Amikor a NET elnökhelyettesévé választottak,
kimondtam: kíméletlenül harcolni fogok a lakosságot megtévesztő,
így számára óriási egészségügyi és anyagi kárt okozó
hamis gyógymódok és terápiák ellen.
Kocsmának használták a templomot (5.oldal)
Megújult
a nagyszőlősi ferences kolostor és templom. Az épület ünnepélyes
felszentelésére és használatba vételére 2010. október 23.-án
került sor. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Majnek Antal püspök
volt; vele együtt misézett Magyar Gergely tartományfőnök, Bán
Jónás nagyszőlősi házfőnök, a kárpátaljai rendház többi
tagja, kárpátaljai egyházmegyés papok és számos, Magyarországról
érkezett ferences. A szentmisén két, Ausztriából érkezett
ferences testvér is részt vett. A nagyszőlősi ferences rendház
renoválásáról és a kárpátaljai misszióról fr. Bán Jónás
gvárdiánt kérdezte Medveczky Attila.
A kihagyott nemzedék
Paládi József: Lila nőszirom c. művét Győri
Béla ismerteti (7.oldal)
Az
a helyzet, hogy Parti Nagy Lajos, a Népszabadság szerzője írói
munkásságának elismeréseként Kossuth- díjat kapott. Cserébe
ki is lépett az Írószövetségből. Parti Nagy Lajos amit a Népszabadságban
közöl, illetve amelyeket közölnek tőle, nem a szépirodalom
világába tartoznak, csúf irodalom ez. Az élet nagy fonákságait
írja meg életszerűtlenül. 1956- ról, annak valóságáról
kevesen írtak és írnak. Hol vannak már Moldova György több
százezres nagyságrendben megjelent könyvei. Hol van a Magányos
pavilon, hová lett a Gázlámpák alatt? Ki tudja. 56 kommunista
hősiességét mondták el ezek a könyvek. De hogy mi történt
valójában, Moldova sem írta meg sosem – legalábbis ezekben a
könyvekben nem. Fenntartás nélkül elismerhetjük, voltak nagy
könyvei Moldova úrnak. Ilyen volt a 40 prédikátor. De most nem
róluk kell szólni, hanem Paládi József Lila nőszirom című
novelláskötetéről. Mostanában Paládi József minden évben
megajándékoz bennünket egy novelláskötettel. A Lila nőszirom
előtt megjelent A bánat hegedűje című kötet. Ez is novellafüzér.
A Lila nőszirom is az. Írásait közölte a Havi Magyar Fórum
is.
Interjú Ókovács Szilveszterrel, a Duna
Televízió vezérigazgatójával (9.oldal)
Tekintve,
hogy a földi inerciarendszerben minden és mindenki gravitálni kénytelen,
senki sem tekinthet magára függetlenként. Még Vásárhelyi Mária
sem az, neki is valamilyen értékrend és belső meggyőződés
mentén telik az élete. Aki ezt bármilyen tevékenységében
nulláig leszorítani képes, biorobottá válik. Sokkal többre
értékelek egy méltányos működésű balos riportert, mint egy
kilúgozott kollégát, aki a politikai korrektség lehetetlen
patikamérlegén egyensúlyoz – és nagy körülményesen ballag
a semmi körül. Akinek pedig a köztévé, mint műfaj nem hiányzik,
az aláír a két nagy kereskedelmi tévének: a világból a való
villákba vonul be velük.
Interjú Jónás Istvánnal, a Magyar Rádió
vezérigazgatójával
(10.oldal)
A
rádióhallgatókra is jellemző, hogy szeretnek közösséghez
tartozni. Ezzel a közösséggel szeretne valamilyen módon érintkezni
is, és ennek a közösségnek a tagja lehet ennek a rádiónak a
hallgatója. Nem csak azért, mert a törvény is előírja, hogy
össze kell fogni a médiumoknak, de én is azt szeretném, hogy
az adófizetők pénzéből fenntartott közmédium kikerülhetetlen
legyen, ha valaki tájékozódni akar, ha a valódi hírekre kíváncsi,
ha élményt akar, ha zenét hallgatna, kulturális értékekkel
akar találkozni… először a közmédia jusson eszébe, azt
keresse, mert ott ezeket a legnagyobb gazdagsággal megkapja.
Világjáró vándorszínész a Felvidékről (11.oldal)
Boráros Imre színművésszel
beszélget Medveczky Attila.
–
1965-ben lettem a komáromi színház tagja. Azokban az években
egyre több amatőr, színházon kívüli pódiumesteket
tartottak. Ekkor arra gondoltam, hogy én is szerkesztek egy
irodalmi estet. 1969-ben állította össze Gál Sándor költő
barátom Szabad vonulás c. kötetét. Ebben meghatározó erővel
lép előtérbe a nemzetiségi lét megannyi kérdése. Ennek a
sajátos sorsnak tudatosulása gyötrő magányt alakít ki a lírai
alanyban, a roppant súlyok cipelésére ítélt, felelősségteljes
írástudó magányát. Megszólaltatja a meghurcolt felvidéki
magyarság fájdalmait, a kitelepítések pokolbéli kínjait:
„autókra pakolt rokonok / arcát látom…” 1945-ben Benes
kassai beszédében egységesen háborús bűnösnek nyilvánította
a csehszlovákiai magyarságot. Ekkor fosztották meg iskoláitól,
nyelvhasználatától, tették állástalanná a magyar tanítókat.
Jómagam Gál Sándornak az akkor még meg sem jelent Veszteségeink
c. költeményét szavaltam el. Egyszer-kétszer figyelmeztettek
is: jobb lenne, ha ezt nem mondanám el, saját érdekemben. Nem
lehetett megfélemlíteni, s a mai napig a műsoromon tartom ezt a
verset.
Szőcs Zoltán: Sokasodó hírek olvadó
jelentősége (15.oldal)
A
hét vicce szememben, hogy az amerikai titkosszolgálat egy 22 éves,
Afganisztánt megjárt közkatonát tartóztatott le, mint a
kiszivárogtatás felelősét. Ha ez igaz lenne, akkor az amerikai
külügyminiszterasszonyt kellene másodikként letartóztatni,
mivel az irányítása alatt álló intézmény biztonsági
rendszere annyira laza, hogy ez a katonagyerek hozzájuthatott
250000 titkos dokumentumhoz. Persze biztos, hogy nem jutott hozzá.
Porhintés az egész, ugyanis a valódi felelősök szeretnék
elhitetni a világgal, hogy ilyen egyszerűen mennek ma a dolgok.
Vagyis: a hírek világa lejárt, oda sem kell figyelni rájuk.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
rendelje meg!
info@magyarforum.hu
|