vissza a főoldalra

 2010.12.10. 

Vége az elhallgatás cenzúrájának

November 18-án a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma megválasztotta a közmédiumok vezérigazgatóit, akik még aznap alá is írták szerződéseiket. A médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvény szerint a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatói felett a munkáltatói jogkört a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma gyakorolja, jogkörébe tartozik a vezérigazgatók díjazásának megállapítása és munkaviszonyuk megszüntetése is. A választás körülményeiről, a négy közmédium vagyonösszevonásáról, a feléjük megfogalmazott elvárásokról és a székházügyről Balogh Lászlót, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökét kérdeztem.

 – Mint arról a sajtó is beszámolt, első körben a Magyar Televízió, a Duna Tv, a Magyar Rádió és az MTI élére két-két jelölt volt, és egyikük sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Ebből az ellenzéki újságírók azt a következtetést vonták le, hogy nem is az igazi jelöltek voltak az első menetben, hanem – miután őket nem lehet ugyanúgy jelölni a második körben – ez valamiféle próbajáték volt. Mi erről a véleménye?

 – Ez nem felel meg a valóságnak. Ki kell hangsúlyozni, hogy a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó. A megváltozott médiaszabályok értelmében a Médiatanács jelölt egy-egy közmédium élére két-két főt, a miénk pedig a választás joga. Mi a nyolc jelölt közül ötöt meg is hallgattunk. Két jelölt külföldön tartózkodott, egy pedig egy előre megszervezett programon vett részt, így ők személyesen nem számoltak be koncepcióikról. A meghallgatás időpontját a lehető legkorábbra tűztük ki, mert véleményem szerint egyetlenegy cég sem maradhat hosszú távon vezérigazgató nélkül. Az pedig már eddigi munkásságukból és a meghallgatások alapján is kiderült, hogy az első kör jelöltjei is mind elkötelezett hívei a közszolgálati média megerősödésének. A kuratórium tagjai közül pedig mindenki a lelkiismerete szerint szavazott.

 – A második fordulóban már elég volt az 50%-os támogatottság.

 – Így van, s a balliberális média azzal támadott minket, hogy a jobboldal által támogatott jelöltek kerültek vezető pozícióba. Ez nem igaz, mert a nyertes négyből hárman több mint 50%-os támogatottságot élveztek. Ez azt jelenti, hogyha őket jelölték volna az első körben, feltehetőleg már akkor megkapták volna a kétharmados támogatottságot. Azt viszont nem árulhatom el, hogy konkrétan mennyi szavazatot kapott egy-egy jelölt, mert így döntött a kuratórium.

 – Az is titok, hogy mennyit keresnek majd a vezérigazgatók?

 – Nem, de érdekes módon erről nem is beszélnek az ellenzéki újságírók. Már november 18-án elfogadtuk a megválasztott vezérigazgatók munkaszerződését is. A négy vezérigazgató az eddigi elnökökhöz képest 4-500 ezer forinttal kevesebb fizetést kap. Mi bruttó 1.700.000 Ft-ban maximáltuk az ő fizetésüket és ehhez jön egy 25%-os premizálási lehetőség abban az esetben, ha az általunk megfogalmazott prémiumfeltételeket teljesítik. Mindez tehát nem fizetéskiegészítés, mindig megvizsgáljuk a valós teljesítést is.

 – Kevesebb lesz a fizetésük, de úgy olvastam, hogy a jogkörük is szűkebb lesz a vezérigazgatóknak, mint a volt elnököknek.

 – Ez nem így van. Ugyanúgy korlátlanul felelősek az intézmény működtetéséért. Azért is, hogy mi megy az adott tévében, vagy rádióban. Ha már a fizetéseket említettük, meg kell jegyezni, hogy számtalan olyan munkatárs dolgozik jelenleg az MTV-nél, akik többet keresnek, mint a vezérigazgató. El is mondtam, hogy a jövőben a szerződéskötéseknél ügyelni kell arra, hogy ilyen ne fordulhasson elő.  

– Olvastam, hogy ön azt szeretné: folyamatosan emelkedő színvonalú, sokszínű, pártatlan, a kulturális sokszínűséget bemutató rádióval és televízióval találkozzanak a fogyasztók a jövőben. Azt látom, hogy ma egy-egy közmédium internetes oldala népszerűbb, mint maga az intézmény által sugárzott adás.

 – Az online felület nem tartozott eddig a médiatörvény alá. Tehát azt sem szabályozták, hogy mennyi reklám, vagy milyen híranyag kerülhet fel egy adott közmédium online oldalára. Amíg az MTV sem nézettségben, sem más paraméterekben nem volt vezető a televíziós piacon, addig adott időszakokban – pl. futballbajnokságok idején – a telesport.hu a leglátogatottabb portál volt. Az MTV-nek van tehát néhány olyan honlapja, ami piacvezető. A cél, hogy ennyire népszerűek legyenek a közmédiumok is. A Kossuth Rádió jelenleg is piacvezető, s ezt meg is akarjuk őrizni. A tihanyi médiakonferencián elmondtam: az MTV és a Duna Tv két-két csatornáját nem szabad külön kezelnünk. A közelmúltban elfogadott és a reményeink szerint decemberben megszavazásra kerülő médiaszabályokkal négy közszolgálati televíziós csatornánk lesz. Méghozzá olyanok, melyek magas szintű tartalommal, és nem bulváros módon elégítik ki a nézők igényeit.

 – Hol a határ a sokszínűség és a bulvár között?

 – Nem csak alpári, pornográf, trágár módon lehet szórakoztatni az embereket. Sőt! Ez nincs is a közszolgálatiság határán belül. Mi nem olyan köztévét képzelünk el, ahol reklámok szakítják meg a műsorokat. Amikor a Bajnai-kormány elvont kb. 10 milliárd forintot azért, mert az MTV vezetése, ahogy az összes külsőssel tette, megszüntette a Nap-Kelte szerződését, le kellett állni a saját műsorok készítésével. Akkor a kollegák kénytelenek voltak archívumból feltölteni a műsoridőt. És mi történt? Látványosan nőtt a nézettség. Mindez azt bizonyítja, hogy Magyarországon igenis nagy az igény a magas színvonalú és tartalmas tévéjátékok, tévéfilmek, színházi közvetítések iránt. Ebből az következik, hogy minél több hazai gyártású, tartalmas filmet kell előállítanunk. Az összes megspórolt pénzből, amit a gyártóbázis- és vagyonösszevonással, vagyonkezeléssel megnyerünk, magyar tartalmakat állítunk majd elő. Lesznek gyerekeknek szóló műsorok, és nagyon szeretném, ha olyan csatorna is lenne, ami művészetekkel, magaskultúrával foglalkozna. Hála Istennek, január után – ha elfogadják a médiatörvényt – mind a négy csatorna az összes kábelszolgáltatónál fogható lesz. Reményeink szerint két köztelevíziónk lesz összesen négy közszolgálati csatornával, mert a két jelenlegi, úgynevezett ismétlő csatorna is megújul.

 – November 22-én került az Országgyűlés elé az a törvénytervezet, amely A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról címet viseli. Sajtóinformációk szerint, ha a törvényt elfogadják, akkor az MTI a közszolgálati hírszolgáltatás csúcsszervévé válik és lényegében az összes közmédiumban ugyanaz a híradás jelenne meg egy-egy közéleti eseményről. Akkor hol itt az ön által említett sokszínűség?

 – Rosszul idézik a még el sem fogadott törvényt. Lesz egy televíziós menürendszer, amelynek célja, hogy egy jelentős eseményre ne menjen ki három stáb, három autóval, hanem elég, ha egy megy ki. Ez is jelentős anyagi megtakarítást jelent. Egy stáb felveszi az anyagot, de nem kell attól tartani, hogy a Duna Tv-nek és az MTV-nek ugyanolyan lesz a híradója. Másként kell szólni ugyanis a Duna Tv nézőihez. Vissza kell állítani azokat az eredeti célokat, amelyekért létrejött a Duna Tv. Egyértelmű, hogy az MTV híradójába nem fér bele minden, ami a világ magyarságával foglalkozik. De a Duna Tv-nek napi rendszerességgel hírt kell adnia a határon túli magyarságot érintő eseményekről is.

 – Jelenleg az MTI igen sok szolgáltatásáért fizetni kell. Ez megváltozik a jövőben?

 – Elképzeléseink szerint ingyen adja majd a nemzeti hírügynökség az általa előállított tartalmat. Az MTI-t eddig is nagyrészt állami forrásból tartottuk el. Az egyéb bevétel pedig a hírek eladásából származott. De mi történt? A vevők főleg a közszolgálati csatornák voltak. Tehát közpénzből vették meg egy közmédium híreit. Abszurdum, hogy néha a minisztériumok rendelték meg az MTI-től pluszpénzért a híreket. Elmondhatjuk: az adófizetők egyszer már fizettek azokért a hírekért, melyek a jövőben ingyenesek lesznek. Az MTI tehát híreket ad, s az más kérdés, hogy mindezt a különböző csatornák milyen műsorok keretében közlik. Némely balliberális újságíró szerint ezzel szűkül a sajtószabadság. Ez ostobaság! Az MTI-n kívül nagyon sok hírügynökség és hírcsatorna működik.

 – Ön többször hangoztatta, hogy fel kell venniük a közmédiumoknak a versenyt a kereskedelmi médiával szemben. Tud mondani egy olyan kelet-közép-európai országot, ahol a közszolgálati adók vezetik a nézettségi, hallgatottsági versenyt?

 – Pontos adatot nem tudok mondani, de Csehországot említem, ahol olyan típusú médiaátalakítás zajlott, mint régebben nálunk, ám később beállt egy olyan struktúra, amelyben a közszolgálati adóknak is jelentős szerepük van. A lengyel közmédiumok sincsenek annyira lemaradva, mint a hazaiak. A rendszerváltás idején sajnos minden kontroll és fék nélkül engedték rá a magyar médiavilágra a globalizált médiatőkét. A magyar közszolgálati média erre pedig nem készült föl. Most érkezett el a visszarendeződés ideje, aminek feltétele a nézők visszahódítása.

 – Ehhez viszont megfelelő promóció szükséges.

 – Tudjuk, ha egy kereskedelmi televízióban valamilyen általuk nagynak tartott műsort akarnak készíteni, akkor azt egy médiabeli kampány előzi meg. Jövő évtől ki kell használni a közmédiumoknak a törvény által biztosított erejüket. Egy példa: ha a Duna Tv-n egy nagyszabású produkcióra készülnek, arról a többi közmédiának is hírt kell adni. Tehát egyesítjük erőinket. Átjárhatóság lesz a közmédiumok között. Arra pedig törvényi garanciánk van, hogy valós közszolgálati tartalmat közvetítenek a már említett intézmények.

 – Az ön által vezetett kuratórium feladata elsősorban a gazdálkodás kontrollálása. Tehát a műsorok, a tartalom felügyelete már nem tartozik az önök hatáskörébe. A célt megfogalmazhatják, de annak elérését már más testület ellenőrzi. Ezt helyesnek tartja?

 – A lehető legüdvösebbnek! A kuratórium tagjainak egy részét ugyanis a politikai pártok jelölték a testületbe, így nem kell attól tartani, hogy a tartalmat a pártok ellenőrzik. A régi civil kuratórium helyébe viszont a törvény egy tizennégy fős testületet állított fel, ahová nagy tekintélyű szervezetek – pl. az MTA, a történelmi egyházak – delegálnak három évre tagokat. Az ő feladatuk a tartalom értékelése egy, a jövőben elfogadott kódex alapján. Eddigi tapasztalataim szerint a civilek még nálunk is kritikusabbak.

 – Ön sokszor használja a kulturális sokszínűséget. Ez egyenlő a már évek óta a balliberálisok által hangoztatott multikulturalizmussal?

 – Nem! A magyar kultúra sokszínűségére gondolok. Vizsgáljuk csak meg a mai magyar kultúra jelenlétét a közszolgálati műsorokban. Láthatjuk, hogy nem jelenik meg a magyar kultúra sokszínűsége. Sőt, még az európai kultúráé sem. A közmédiumokban főleg az avantgárd, az angolszász, a globalizált kultúra kapott helyet. Hol a nemzeti, a hagyományos? A már felsorolt kulturális üzenetekre is szükség van, de emellett legalább négy-öt egyéb irányzatnak, műhelynek is helyt kell kapni, ugyanolyan anyagi forrással, műsoridővel és szerkesztőségi bázissal. Ne csak egyfajta kulturális üzenet fogalmazódjon meg a közszolgálati televízióban! Nemzeti kultúránk, hagyományaink, népzenénk ápolása közfeladat. Mindezt úgy mondom, hogy nincs jogi lehetőségem a tartalmat ellenőrizni. Hiszek abban, hogy ez sikerül, ahogy a pártatlanság is. Nem fordulhat elő többé, hogy egy jelentős hazai eseményről egyik közmédium sem tudósít. Véget kell vetni az elhallgatás cenzúrájának. Ha pl. egy egyházi múzeumban egy kiállítást rendeznek, és arról nem tudósít senki, akkor az nem üti át a hallgatás falát.

 – Itt beszélgetünk az MTV Kunigunda utcai telephelyén. Ön annak idején – a fideszes kurátorok nélküli (csonka) testületben – , mint az MTV Közalapítvány KDNP által delegált tagja, egyedül szavazott a székházbérlet ellen. Úgy tudom, hogy az MTV jelenleg a Kunigunda utcai telephelyért évente 3,575 milliárd forintot fizet ki. Ez egy hatalmas összeg, és felvetődik a kérdés: van lehetőség a szerződésmódosításra?

 – Helyesbítek: nem fizet ki ennyit az MTV, mert nincs rá pénze. Miután a Parlament arról döntött, hogy a vagyonelemek egy vagyonkezelőhöz kerülnek, mindez nem a mi kuratóriumunknak a feladata lesz, hiszen a szerződésállomány is a vagyon része. Egy biztos: szerződésmódosítás szükséges, hogy ne sérüljön tovább az adófizetők érdeke. A mai napig fenntartom „nem szavazatom”-at, aminek helyes voltát igazolja az Állami Számvevőszék jelentése is. Az ÁSZ szerint is a hosszú távú, stabil területigény miatt az ingatlanbérlés helyett előnyösebb lett volna az ingatlanvásárlás. A székházszerződésekkel kapcsolatban rendőrségi vizsgálatok is folynak, és reméljük, meg is nevezik majd a felelősöket.

Medveczky Attila