2010.12.24.
Rövid elmélkedés és ima a betlehemi kisded jászla előtt december
25-én, karácsony éjjelén
A karácsonyt senkinek sem kell megmagyarázni. Mindenki érti. Mert a
karácsony a szeretet ünnepe. A szeretethez pedig mindenkinek van
érzéke, azt nem kell tanítani.
A
mai nap rádöbbent bennünket arra, hogy van értelme szeretetvágyunknak.
Mert nyilvánvalóvá lett előttünk, hogy szeret minket az
Isten. Hiszen az ég és a föld Betlehemben összeért, amikor
ott az Isten emberré lett. Ma megtudtuk, hogy az Isten Jézus
Krisztusban öröktől fogva átöleli önmagát, és ölelő két
karja közé odaszorult az egész világ. Be vagyunk zárva az
Isten karjába! Fejünket ráhajtjuk nagy, széles mellére, és
úgy hallgatjuk a szerető szív lüktető dobogását. Kiderült,
hogy nem vagyunk árvák. Atyánk van, akinek nem közömbös a mi
sorsunk.
A
teremtett világ, az élő és élettelen természet nem kietlen
pusztaság már, még ha sokszor annak is érezzük. Mert az
anyagi világban, a természetben is az isteni szeretet
bontakozik, fejlődik, alakítja és formálja Krisztust. Embertársaink
sem farkasok többé, akik életünket akarják megkeseríteni.
Mert most már tudjuk, hogy lelkükben ott él, ott mosolyog vagy
piheg utolsókat a szeretet, ott van Krisztus,
És
többé már nem vagyunk terhére saját magunknak. Mert van miért
küzdenünk, van miért élnünk, van kit szeretnünk. Hiszen
Krisztus bennünk, bennem akar élni, bennem kifejlődni, bennem
viszonozni és visszavinni a szeretetet az Atyához.
Ma
fölismerjük, hogy minden, ami van, Krisztusért van. Minden, ami
van, szeretetből van. Ma belátjuk, hogy érdemes szeretni, és
hogy csak szeretni érdemes, és csak a szeretet értékes.
És
olyan könnyű ma szeretni. Lelkünk csordultig érzelemmel, tele
lendülettel, akarással. Ez az igazi arcunk, édes Jézusunk! Ami
máskor mutatunk, az hazugság. Amikor marjuk, gázoljuk egymást,
amikor önmagunktól undorodva elfordulunk, magunkat csaljuk,
magunkat csapjuk be!
Bárcsak
hitelesen elmondhatnánk:
Kisded
Jézus! Ma mi is megtaláltuk betlehemi csillagodat. Add, hogy
mindig csak utána menjünk! Rövidlátó, ideges szemünk elől
ne takarja el sötét felhő, hanem járjon előttünk mindig fényesebben,
hogy tudjunk egész éven át úgy szeretni, ahogy a mai ünnepen.
P. Reisz Pál, OFM
|