vissza a főoldalra

 

 

 2010.12.24. 

Rövid elmélkedés és ima a betlehemi kisded jászla előtt december 25-én, karácsony éjjelén

A karácsonyt senkinek sem kell megmagyarázni. Mindenki érti. Mert a karácsony a szeretet ünnepe. A szeretethez pedig mindenkinek van érzéke, azt nem kell tanítani.

A mai nap rádöbbent bennünket arra, hogy van értelme szeretetvágyunknak. Mert nyilvánvalóvá lett előttünk, hogy szeret minket az Isten. Hiszen az ég és a föld Betlehemben összeért, amikor ott az Isten emberré lett. Ma megtudtuk, hogy az Isten Jézus Krisztusban öröktől fogva átöleli önmagát, és ölelő két karja közé odaszorult az egész világ. Be vagyunk zárva az Isten karjába! Fejünket ráhajtjuk nagy, széles mellére, és úgy hallgatjuk a szerető szív lüktető dobogását. Kiderült, hogy nem vagyunk árvák. Atyánk van, akinek nem közömbös a mi sorsunk.

A teremtett világ, az élő és élettelen természet nem kietlen pusztaság már, még ha sokszor annak is érezzük. Mert az anyagi világban, a természetben is az isteni szeretet bontakozik, fejlődik, alakítja és formálja Krisztust. Embertársaink sem farkasok többé, akik életünket akarják megkeseríteni. Mert most már tudjuk, hogy lelkükben ott él, ott mosolyog vagy piheg utolsókat a szeretet, ott van Krisztus,

És többé már nem vagyunk terhére saját magunknak. Mert van miért küzdenünk, van miért élnünk, van kit szeretnünk. Hiszen Krisztus bennünk, bennem akar élni, bennem kifejlődni, bennem viszonozni és visszavinni a szeretetet az Atyához.

Ma fölismerjük, hogy minden, ami van, Krisztusért van. Minden, ami van, szeretetből van. Ma belátjuk, hogy érdemes szeretni, és hogy csak szeretni érdemes, és csak a szeretet értékes.

És olyan könnyű ma szeretni. Lelkünk csordultig érzelemmel, tele lendülettel, akarással. Ez az igazi arcunk, édes Jézusunk! Ami máskor mutatunk, az hazugság. Amikor marjuk, gázoljuk egymást, amikor önmagunktól undorodva elfordulunk, magunkat csaljuk, magunkat csapjuk be!

Bárcsak hitelesen elmondhatnánk:

Kisded Jézus! Ma mi is megtaláltuk betlehemi csillagodat. Add, hogy mindig csak utána menjünk! Rövidlátó, ideges szemünk elől ne takarja el sötét felhő, hanem járjon előttünk mindig fényesebben, hogy tudjunk egész éven át úgy szeretni, ahogy a mai ünnepen.

 

P. Reisz Pál, OFM