vissza a főoldalra

 2010.12.24. 

Identitástudatunk megerősítéséért

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje polgári tagozatával tüntették ki dr. Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség elnökét október 23-án. Az elismerést a nemzet szolgálatában végzett kimagasló, példamutató tevékenységéért, a határon túli magyarság identitásának megőrzését hatékonyan szolgáló oktatási és kulturális programok életre keltéséért, a felvidéki magyarság anyanyelvi oktatásának ösztönzéséért kapta.

 – A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség díj Bírálóbizottsága a beérkezett állampolgári javaslatok alapján dr. Halzl Józsefnek és a Rákóczi Szövetségnek ítélte oda a Magyar Örökség kitüntető címet. Az ünnepélyes átadásra a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében kerül sor december 18-án délelőtt 11-kor. Tisztelt elnök úr! Gratulálunk a nívós elismerésekhez! Úgy tudom, hogy hosszú évek teltek el úgy, hogy semmilyen kitüntetést sem kaptak, idén pedig kettőt is megítéltek önnek/önöknek. Ebből arra következtetek, hogy nem voltak a szocialista-liberális koalíció kedvencei.

 – Ezt valóban nem lehet elmondani. Semmilyen támogatási szándékot nem tapasztaltunk a szocialista-szabadelvű kormányok részéről az elmúlt nyolc év alatt. Ez nem jelenti azt, hogy nem igyekeztünk volna minden lehetőséget kihasználni céljaink elérése érdekében. Ha nem is segítették állami szinten az elmúlt időszakban a munkánkat, már az is nagy dolog, hogy nem akadályozták.

 – A Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején mekkora anyagi támogatásban részesültek?

 – A Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítse és hatékonyan részt vállaljon identitástudatuk megőrzésében. Mi évről évre adott, meghatározott projektekre koncentrálunk. Az elmúlt esztendőben viszont az állami támogatás az összes költségünk tizedrészét fedezte. Hozzá kell tenni ehhez, hogy kiemelten közhasznú szervezet vagyunk, ami definíciószerűen állami feladatokat végez. Tehát valóban nem volt bőkezű az állami dotáció.

 – Ön a határon túli magyarság identitásának megőrzését hatékonyan szolgáló oktatási és kulturális programok életre keltéséért kapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. Milyen programokat emelne ki Felvidék, Erdély és Kárpátalja tekintetében?

 – Határozottan és hangsúlyosan az ifjúság nevelésével, oktatással és a kapcsolatok építésével foglalkozunk. Az első tábort 1989-ben indítottuk határon túli főiskolások részére. Ez azért volt különleges, mert még nem történt meg akkor a rendszerváltás. Évente rendezünk táborokat Baján és Esztergomban. Az utóbbi városba főleg felvidéki gyerekeket várunk. Bajára pedig délvidéki fiatalok érkeznek. A határon túli középiskolások részére pedig évente Sátoraljaújhelyen és Győrött szervezünk tábort.. Kiemelném még a történelemtanárok nyári táboroztatását. Ez azért jelentős, mert a történelemtanárok munkája nagy mértékben befolyásolja az ifjúság nemzeti öntudatát. A középiskolások részére a táborok mellett külön gondot fordítunk a történelmi ismeretek gyarapítására. Ezt szolgálja két nagyszabású történelmi vetélkedő. Az egyik a Gloria Victis elnevezésű, ami ’56-os ünnepségünkhöz kapcsolódik, a másik pedig a Cultura Nostra, amit a Pannonhalmi Főapátsággal közösen szervezünk. Ezek a vetélkedők nagyon népszerűek, s idén a téma a trianoni békediktátum volt. Minden évben mintegy kétezer magyarországi diákot tudnak határon túli magyar iskolákba elvinni, hogy ott a fiatalok együtt tudják ünnepelni a magyar történelem kiemelkedő eseményét. Összesen 270 helyi szervezetünk működik, és büszke vagyok rá, hogy 123 középiskolákban. Az oktatásügy tekintetében létezik egy másik nagy projektünk, a felvidéki beiratkozási program, amit hat évvel ezelőtt indítottunk el. Tudjuk, a kedvezménytörvény támogatást ajánl föl évente a magyar állam részéről azon szülőknek, akik magyar tannyelvű iskolába járatják gyermeküket. Ez egészen a középiskola befejezéséig vonatkozik. A szlovák állam viszont ezt a támogatást nem engedi ösztöndíjként a családoknak kifizetni; bizonyára érzik, hogy ennek az iskolaválasztás szempontjából döntő szerepe lehet. Ezért a civil támogatás adományaira alapozva mi 10 ezer forintos beiratkozási támogatást ajánlunk föl azoknak a gyerekeknek, akik magyar iskolába járnak. Ezt az eseményt igyekszünk ünnepélyessé tenni, így jeles közéleti személyiségek is részt vesznek ezeken a rendezvényeken. A legutóbbin, a dunaszerdahelyin Szili Katalin volt a vendégünk, a közeljövőben pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr tiszteli meg jelenlétével rendezvényünket. A tapasztalat és a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ez az akciónk eredményes, mert az elmúlt két évben – ha csekély mértékben is – de növekedett Felvidéken a magyar iskolákba beiratkozott gyerekek száma. Főként ott kedvező ez az adat, ahol a gyerekek többsége megkapta ezt az ösztöndíjat. Ezt a programot a jövőben is szeretnénk tovább folytatni, és ehhez várjuk a civil társadalom további adományait.

 – II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem szellemi örökségének és emlékének megőrzése is a feladatuk. Én úgy veszem észre, hogy a Rákóczi-szabadságharccal elég mostohán bánnak az iskolai történelemkönyvekben. Maga szerint mi lehet ennek az oka?

 – Mindez azért is elképesztő, mert még az állampárt idején is többet foglalkoztak Rákóczi személyével. Igaz, egyes történészek mint a kommunizmus előfutárának nevezték. Úgy hiszem, hogy történelmünk kiemelkedő személyiségeit és a mának szóló üzeneteiket fokozott figyelemmel tanítanák. Jövőre ünnepeljük a Rákóczi-szabadságharc lezárásának 300. évfordulóját, s ezen alkalomból többet foglalkozunk majd a vezérlő fejedelem személyével. Évente megkoszorúztuk Rákóczi Kossuth-téri szobrát, de a kordon miatt ezt néhány évig nem tudtuk megtenni. Bízom benne, hogy jövőre ezt az ünnepséget méltó módon meg tudjuk rendezni. Sok szervezetünk felvállalta a Rákóczi-kultusz ápolását, így a gyömrői és az oroszlányi is. Az utóbbinak az a jelentősége, hogy a közelben terül el a majki puszta. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége pedig a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetősége volt a Rákóczi-szabadságharcot követően.

Medveczky Attila