2010.01.08.
A szlovákiai református keresztyén egyház életéből
Január
elsején lépett életbe a Szlovákiai Református Keresztyén
Egyház Közalapjáról szóló törvény. Elsődleges célja a
református egyház élete, szolgálata és működtetése anyagi
feltételének biztosítása gyülekezeti támogatás révén. Ezt
szolgálja a Közalapot alkotó építkezési, egyházépítői,
operatív és személyi keret, valamint az alaptőke. A Közalapról
szóló törvényt a református egyház Hanván ülésező
Zsinata hagyta jóvá, még az elmúlt év decemberében. A törvény
azonban nem teljesen új keletű, hiszen a református egyház már
az előző években is létrehozott olyan alapokat, amelyek a gyülekezetek
támogatásából tartották fenn magukat és különféle célokat
szolgáltak. Ide tartoztak a perselypénzes alapok, úgymint a közoktatási,
diakóniai, missziói, ifjúsági, egyházzenei és ökumenikus
alapok. A legnagyobb bevétellel azonban a Segélyalap
rendelkezett, amelynek pénzügyi kereteit többek között építkezésekre
és rendkívüli segélyekre használták fel. Mivel az egyes
alapok szabályozása nem volt egységes szintű, ezért javasolta
a Zsinati tanács a Zsinat lelkészi és világi tagjainak elfogadásra
a Közalapról szóló törvényt. A törvény így most újrafogalmazza
a gyülekezeti befizetések alapjául szolgáló támogatási célokat,
ezek finanszírozási keretét, a támogatásra jogosultak körét
és a támogatás megítélésének a módját is.
A
Közalapról szóló törvény azonban nemcsak az egyes alapok átláthatóbbá
tétele miatt jött létre. Ez egyben felkészülés is arra az időszakra,
amikor az állam fokozatosan csökkenti az egyházak pénzügyi támogatását
és egyre kevesebb összeggel járul hozzá nemcsak a református,
de a többi egyház lelkipásztorainak fizetéséhez. Azonban
nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi kormányok részéről is érkeztek
már olyan jelzések, hogy változtatni kellene az évtizedek óta
működtetett egyházfinanszírozási modellen. Azt viszont egyelőre
nehéz megmondani, hogy erre mikorra kerülne sor, de elképzelhető,
hogy a jövőben az állam részéről egyre kevesebb támogatás
érkezik majd az egyház számára, amelynek kilencven százalékából
eddig is a lelkészi javadalmak voltak biztosítva. Amennyiben ez
bekövetkezne, akkor az egyházközségeknek az eddigi hozzájárulásuk
mellett még nagyobb terhet kell vállalniuk a lelkipásztori
szolgálat megmaradásának érdekében. Ezért is egészült ki a
Közalapról szóló törvény egy személyi kerettel is, hogy a
megváltozott támogatási rendszer ne érje felkészületlenül
az egyházközségeket.
A
szolidaritási elv alapján működő törvény értelmében
minden egyházközség köteles évente befizetni a meghatározott
összegű járulékot a választójogú tagjai, valamint az egyházközségek
tulajdonában lévő ingatlan bérbeadásából származó bevételei
után a Közalapba.
(Felvidék
Ma, ii, Kálvin press )
|