|
 2010.01.08.
Uniós tagság és Koszovó
Szerbia
legfőbb külpolitikai célja mielőbb elnyerni az EU-tagságot,
megőrizni az ország szuverenitását és területi egységét,
fokozni a regionális együttműködést, építeni a jószomszédi
kapcsolatokat, valamint erősíteni a gazdasági diplomáciát,
hangsúlyozta január 5-én Boris Tadić szerb államfő Belgrádban,
a kétnapos nagyköveti konferencia záróülésén. Boris Tadić
szerint a szerb külpolitika sikere abban rejlik, hogy az ország
harmonikus diplomáciai kapcsolatokat épített ki Oroszországgal,
Kínával és az Amerikai Egyesült Államokkal, vagyis a 3 világhatalommal.
– Napjaink nemzetközi kapcsolatai folyamatosan változnak,
ezért Szerbia külpolitikájának alkalmazkodóképesnek kell
lennie – vélekedett a szerb államfő, a továbbiakban pedig
elmondta, hogy országunknak a jövőben kifejezettebben kell együttműködnie
azokkal a politikai entitásokkal, amelyekre a múltban nem jutott
elegendő idő. Ennek függvényében mindennél fontosabb elmélyíteni
a kapcsolatokat a BRIC-államokkal (Brazília, Oroszország, India
és Kína), közölte Tadić, majd hozzátette, hogy a régió
országait illetően szintén fontos a jó kapcsolatok építése,
hiszen az európai integráció egyik legfontosabb feltétele a jószomszédi
viszonyok kiépítése.
A Horvátország ellen benyújtott keresettel kapcsolatban a
köztársasági elnök elmondta, hogy muszáj volt megtenni ezt a
lépést, ugyanakkor Szerbia a régió egyik országával, tehát
Horvátországgal sem akar összetűzésbe kerülni.
– Montenegróval jók a kapcsolataink, még ha ez az ország
el is ismerte Koszovó függetlenségét. Bosznia-Hercegovinával
tavaly sikerült fokozni a kétoldalú kapcsolatokat. Szerbiának
nemcsak a srebrenicai népirtással kapcsolatban kell határozatot
elfogadnia, hanem minden hasonló jellegű bűncselekménnyel
kapcsolatban, hiszen ez a feltétele a régión belüli megbékélésnek.
Macedóniával Szerbia szeretne minden közös kérdést – így
az egyház helyzetének kérdését is – megoldani, illetve támogatni
szeretnénk déli szomszédunkat az ország neve körül Görögországgal
kialakult vita megoldásában. Albániával pedig mindenféleképpen
együtt kell működnünk, nem engedhetjük meg, hogy Szerbia továbbra
is elhanyagolja kapcsolatait szóban forgó szomszédjával – összegezte
Tadić, továbbá még hozzátette, hogy Szerbia a régió minden
országát és az UN minden tagállamát támogatja területi egységük
megőrzésében, hiszen csakis így lesz súlya az ország Koszovóval
kapcsolatos politikájának. Tadić hisz abban, hogy 2014-ig a
Nyugat-Balkán minden országa az Európai Unió tagjává válik.
Božidar Đelić, a szerb kormány európai integrációért
felelős alelnöke a konferencia tegnapi ülésén arról beszélt,
hogy Szerbia csőre töltött puskaként várja az EU kérdőívét,
amelyet az Európai Bizottság küld ki minden csatlakozási kérelmet
benyújtó országnak.
– Néhány nappal ezelőtt megkaptuk Albánia kérdőívét,
minisztériumaink most ennek alapján készítik elő a válaszokat
a szerbiai kérdőívre. Szerbia adminisztratív kapacitása van
olyan nagy, hogy országunk a folyó év végéig elnyerje az unió
tagjelölti státusát – közölte Đelić.
Mirko Cvetković szerb kormányfő az ülésen kifejtette véleményét,
mely szerint idén sokkal kifejezettebben kell népszerűsíteni
az ország már meglévő gazdasági kapacitásait, mivel külföldi
befektetések nélkül nincs gyorsabb gazdasági növekedés és a
foglalkoztatottak száma sem növekedhet ütemesebben. 2009
nemcsak Szerbia számára volt az egyik legválságosabb év,
hanem az egész világ számára, szögezte le a szerb kormányfő,
a folytatásban pedig hozzátette, hogy a szerb kormánynak
serkentő és védelmező intézkedéseivel szerény eredményeket
sikerült elérnie ebben a nehéz időszakban.
– Idén sem változnak a prioritások. Továbbra is egyik
fő célunk az európai integráció, valamint ratifikálni fogjuk
a stabilizációs és társulási megállapodást, amely szorosan
kapcsolódik a hágai törvényszékkel való együttműködéshez.
Második célunk elnyerni az EU tagjelölti státusát –
nyilatkozta Cvetković, valamint elmondta, hogy tavaly Szerbia
komoly lépéseket tett az unió felé, az egyik lépés a tagjelölti
kérelem átadása volt, a másik pedig az átmeneti kereskedelmi
megállapodás zárlatának feloldása.
– Ilyen eredmények függvényében végleg félre lehet
tenni a Szerbia külpolitikai prioritásaival kapcsolatos találgatásokat
– szögezte le a szerb kormányfő.
Ivica Dačić belügyminiszter pedig kijelentette, hogy
Szerbia a biztonság jelentős exportőrje, és az ország a
szervezett bűnözés elleni küzdelem terén érdekelt a világ
minden országának rendőrségével együttműködni.
– A rendőrségi együttműködésnek és a szerbiai rendőrség
információinak köszönhetően tavaly világszerte 1,2 tonna
kokaint sikerült lefoglalni, a Biztonsági Információs Ügynökség
közbenjárása nyomán Dél-Amerikában pedig 3 tonna kokaint
foglaltak le. Szerbiában tavaly 1,25 tonna különböző fajta kábítószer
került rendőrkézre – összegezte Dačić.
(Forrás:
Magyar Szó)
|
