vissza a főoldalra

 2010.01.15. 

Hiányos alkotmány

Tavaly decemberben szükségállapotot hirdettek Kelet-Ukrajnában a hóviharok miatt. És az is komolyan felvetődött, hogy az influenzás megbetegedések, halálesetek miatt szükségállapotot vezetnek be keleti szomszédunknál. Innen a kérdés, hogy hazánkban az alkotmány mennyire szabályozza a szükségállapotot, s az azzal összefüggő intézkedéseket. Minderről Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Évát, jogászt, az első női alkotmánybírót kérdezem.

 -Szükségállapot, rendkívüli állapot. Mi a kettő közötti jogi differencia?

 -Alkotmányunk 19. paragrafusa foglalkozik az Országgyűlés jog-és hatáskörével. A jogköröknél az Alkotmány kimondja, hogy az Országgyűlés dönt a hadiállapot, a rendkívüli állapot és szükséghelyzet, illetve a szükségállapot kérdésben. A 19. paragrafusnak ezek a hatáskörei egy olyan rendkívüli jogrend bevezetéséről rendelkeznek, amelyről azt mondja a jogtudomány, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik meghatározott esetekben a „demokratikus jogrend hibernálása”. Tehát az addig működő szabályozások átmeneti átrendezése, felfüggesztése. Ennek a rendkívüli jogrendnek három esetéről szól az Alkotmány: döntés a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot kihirdetéséről és szükséghelyzetben a szükségállapot kihirdetéséről. Ezek a döntések a parlament hatáskörébe tartoznak, s meghozatalukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A továbbiakban azt az esetet szabályozza az Alkotmány, mikor az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. Ebben az esetben a szükségállapotról, ha a honvédség bevezetéséről is szó van, a köztársasági elnök dönt, s azt rendelettel vezeti be és létrehozza a Honvédelmi Tanácsot. A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke. Ez a tanács is rendeletekkel szabályoz, mégpedig az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a kormány határkörébe tartozó kérdésekről.

 -Miről hozhat döntéseket a Honvédelmi Tanács?

 -Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg. A rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt abban a kérdésben, hogy beveti-e a hazai, vagy segítségül hív-e külföldi fegyveres erőket és arról is, hogy bevezet-e külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket. A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.

 -Mindez azt jelenti, hogy a NATO segítségét is kérheti a Honvédelmi Tanács?

 -Ha olyan szituációról van szó, akkor a Tanács tagjai ebben a kérdésben is döntenek.

 -Az államfő tehát rendeleti úton vezethet be intézkedéseket. Tudtommal rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható. Ez azt jelenti, hogy pl. kijárási tilalmat rendelhetnek el, vagy felfüggeszthetik a szólásszabadságot?

 -A Honvédelmi Tanács rendeleteiben a hatályos törvények rendelkezéseit felfüggesztheti, sőt a törvényekkel ellentétesen is szabályozhat, s rendkívüli intézkedéseket rendelhet el, de az Alkotmányt nem függesztheti fel. Az ön által említett alapvető jogokat arányosan és kivételesen lehet csak alkalmazni. Néhány példa: a lakhely megváltoztatásának felfüggesztését, a védőeszközök alkalmazását, látogatási tilalmat, karantén elrendelését is elrendelhetik.

                Alaptörvényünk értelmében a rendkívüli állapot és a szükségállapot részletes szabályairól kétharmados külön törvényt kell hozni. 1993-ban első ízben, majd 1996-ban másodszor állapította meg az Alkotmánybíróság, hogy ez a részletes szabály nem született meg és kimondta az Országgyűlés mulasztását, s annak pótlását kérte 1997 decemberéig. Végül az 1999. évi LXXIV. törvény, az ún. Katasztrófatörvény született meg, ami a részletszabályokat tartalmazza a kormány, a miniszterek és egyéb állami szervek részére.

 -Hogyan működik egy szükségállapot idején az igazságszolgáltatás? Úgy, mint a hétköznapokban?

 -Nem, erre vonatkozik az, amit mondtam: a demokratikus jogrend hibernálódik. Tehát a szükségállapot idején csak olyan jogszabályok születnek, melyek annak kiváltó okának elhárítására szolgálnak, persze attól függően, hogy milyen súlyú a helyzet. Szükséghelyzetről akkor beszélhetünk, mikor emberi élet, egészség, anyagi érték, a lakosság ellátása, vagy maga a természet kerül veszélybe, s ez meghaladja az addigi törvényben kijelölt intézkedések, vagy szervek működésének lehetőségeit.

 -Mi történik, ha a szükségállapotot mondjuk akkor hirdetik ki, mikor már lezajlottak a parlamenti választások, de még nem alakult meg az új kormány, s a képviselők sem tették le az esküt?

 -Amikor az új kormányt megalakítják, akkor szűnik meg a korábbinak a döntései lehetősége abban, hogy ezekben a helyzetekben bármit is lépjen. Az Alkotmány azt mondja ki, hogy rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükségállapot megszűnéséig meghosszabbodik. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja.

 -Végezetül egy más téma: ön szerint szükség van-e új alkotmányra Magyarországon? Egyesek szerint igen, mások viszont azt mondják, hogy a hiba nem az alkotmányban, hanem a jogállam működésében van.

 -Röviden: az utóbbi megegyezik a saját véleményemmel. Azzal együtt, hogy 20 évvel a rendszerváltás után tudjuk, hogy néhány kérdés hiányzik az Alkotmányból, vagy más megfogalmazást igényel. Ezeket meg kell oldani. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a jelenlegi Alkotmány alapján az alkotmányos jogrendet nem lehet fenntartani és biztosítani. Más kérdés, hogy helyes-e és örvendetes, hogy egyre többen és szélesebb körben foglalkoznak ezzel a témával és gondolják át azokat az értékeket, melyeket szívesen látnának egy új alkotmányban, de véleményem szerint nincs alkotmányozási kényszer Magyarországon.

Medveczky Attila