2010.01.22.
Maradandót alkotni
A
tematikus évek sorában a tavalyi Benedek Elek Emlékév után az
idei esztendőt a Háromszéki Képzőművészet Évének nyilvánította
a háromszéki elöljáróság. Nincs abban semmi különös, hogy
ezt politikusok, választott tisztségviselők jelentik be, hiszen
a szervezést nagyon jó szakemberre, Vargha Mihály képzőművészre,
a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójára bízták, ők az anyagi
háttér biztosítását vállalják. Pénzre pedig szükség lészen,
hisz a rendezvénysorozat alapelve: maradandót alkotni. No meg
merészet álmodva valamit elindítani.
Ne csak a múltról, hanem a jelenről is szóljon a Háromszéki
Képzőművészet Éve, ne csak kiállítások legyenek, melyekről
jó esetben néhány emléktöredék marad meg a látogatókban,
hanem életműveket felmutató katalógusok, hogy legyen immár végre
tudományosan is megközelíthető és feldolgozható a művészeti
jelenség, no meg a képzőművészet hozzáférhetősége —
sorolja Vargha Mihály azokat az elveket, melyek mentén az év történéseit,
akár egy otthonnak szánt házat, felépítették.
A múlt felmutatására olyan rendezvényeket szerveznek,
melyek nagy festők életművét mutatják be, s ebből Háromszéken
nincs hiány. Ott van mindjárt az imecsfalvi születésű Mágori
Varga Béla festő, világpolgár, a 20. század olyan tanúja,
aki nemcsak egyszerűen élte e fura évszázadot, hanem művészetében
visszaadta történéseit — egy csíkszeredai magángyűjtő és
a budapesti Nemzeti Galéria adja a kiállítandó képeket, katalógusát
Murádin Jenő művészettörténész állítja össze. Barabás
Miklós születésének 200. évfordulója is kötelez, Erdélyi tájak
és arcképek (egyelőre munka) címmel készül egy olyan kiadvány,
mely felleltározza a márkosfalvi festőművész erdélyi működését.
Nagy vállalkozás, de ugyancsak időszerű a Gyárfás Jenő Képtár
törzsanyagának, a Panteonnak az újjászervezése és korszerű
kiállításának lehetővé tétele, ez az épületen elkezdett külső
felújítás véglegesítését (nyílászárók cseréje) és a
benn oly szükséges változtatások kivitelezését is feltételezi
(itt elsősorban az egyáltalán nem képtárba való világítási
rendszer cseréjére gondolunk, de igencsak szükséges némely védekezési
rendszer kialakítása is). És mert Gyárfás Jenővel szemben is
ugyanvalóst nagy az adósságunk, hát neki egész alakos szobrot
kellene még idén állítani a nevét viselő képtárral
szemben. A festményeiből összeállított vándorkiállítás
pedig Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely után
idén Székelyudvarhelyre is eljut.
Ami
a jelent illeti, a már életművet felmutató kortárs képzőművészek
bemutatása mellett az új utakat, a művészet állandó megújulását
kereső fiatalok is kiemelt szerepet kapnak. Köllő Margit
textilművész, a kézdivásárhelyi Kosztándi házaspár és Sárosi
Csaba kiállításai szintúgy nem maradnak egyedi események, a
csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó Műterem-sorozata gazdagodik
katalógusaikkal. Régi terv valósul meg a Magma művészcsoport
intermédiás, multimédiás akciójával, mely egyúttal kiállítótér-avató
is lenne: a Kortárs Művészeti Galéria a Bazár sarkán, a földszinten
várhatóan márciusban nyílik meg. Kiemelt szerepet kap az Etna
Alapítvány, s a Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesület a Magyar
Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjával közösen
szervezett, a nagy magyar fotográfusok életművét felelevenítő
sorozatát Robert Capa (Friedmann Endre Ernő) fotóinak bemutatásával
folytatja. Végre-valahára elkészül a háromszéki képzőművészek
honlapja is, és történnek még dolgok, számosak Háromszéken
és a megyén kívül is, felsorolásuk hosszadalmas lenne most.
Inkább egy nagyon merész álomról néhány szót. A Modern Művészetek
Múzeuma alapkőletételére ennél jobb alkalmat keresve sem
találni, a Székely Nemzeti Múzeum mellett megálmodott létesítmény
létjogosultsága vitathatatlan, hisz a háromszéki kortárs képzőművészet
világszerte elismerten élenjáró, úttörő is akár.
(Forrás:
Háromszék)
|