vissza a főoldalra

 2010.01.27. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 4. száma!

Csurka István: A múlt eltörlése és a jelen összezavarása (2.oldal)

A múlt és az emlékezet elvétele már az elemi iskolában elkezdődik és a középiskolákban felerősödik. Szellemileg éretlen és tudatlan emberek kapnak érettségi bizonyítványt. Semmit nem kell tudniok a történelemről, az irodalom lényeges magyar alkotóiról, a magyar zenéről és a nyelv természetéről, végeredményben nem is lépnek bele a magyar nyelv éltető, tápláló, a magyar gondolkodást meghatározó közegébe, mert már otthon is csak ritkán érik őket ilyen hatások. A szüleiket még rosszabb, sokszor még marxista és foxi-maxi iskola nevelte, és a nyilvánosság fórumain nagyon ritkán hallanak magyar nemzeti, népi példaképeket. Sztárjaik idegen nyelven szólnak, idegen nyelven énekelnek – s magyarnak látszó nyelven mesélnek dicső perverzitásaikról. A múlt héten mindegyik nagy tévé esti híradóját megtöltötte egy kultúrbotrány. Egy szervezőiroda dilettáns falábú táncosokat és fahangú énekeseket hozott ide, mint a nemrégen elhalt se fiú, se lány kis nyeszlett világsztár legjobb utánzóit, olyanokat, akik együtt léptek fel az amerikai szórakoztatóipar időnként leszbikus, időnként homokos, időnként ki tudja, micsoda alakjával. Az iroda most visszafizeti a jegyek árát. Szerintem helytelenül, aki jegyet váltott, nyilván drágán azért, mert látni akarta azokat, akik egyszer életükben megérintették a kis véglényt, az megérdemli, hogy veszítse el a pénzét. De ha ez komolytalan állítás is, azt mindenesetre megmutatja, mennyire mélyre süllyedtünk Budapesten, Magyarországon. Erre volt egy színháznyi, vagy talán stadionnyi vevő. A társadalom nagy részének nincs méltóság az ízlésében, nincs viszonyítása és nincs múltja. Csak hát a kérdés ennél súlyosabb, áthatolhatatlanabb. Mert ez a Hogyishivják mister-miszissz Átoperált Amerikában lett világsztár, ott nézték el minden perverzitását, ott lett milliárdos, ahol polgárháborút vívtak a rabszolga-felszabadításért. Az USA mindegyik alapítója, alkotmányának megfogalmazója mélyen keresztyén ember volt, néha puritán, akikről ma emlékhely, város, állami intézmények sokasága van elnevezve, csak a keresztyénségük van üldözve. Az állami iskolákban – az Amerikai Legfelsőbb Bíróság parancsára – le kellett venni a Tízparancsolatot a falról és a tanítás nem kezdődhet közös imával. Több államban üldözik a cserkészeket, akik megvallják kereszténységüket. A „világ ura szuperhatalomban” folyik a múlt eltörlése.

 Medveczky Ádám: Hangjegyekbe írt poézis –Balassa Sándor 75 éves (3.oldal)

Ez önmagában egy naptári évforduló, de magasztos ünneppé varázsolja az a tartalom, amit ez az életpálya rejt. Nem akarok életrajzi leírást, s azt különösen nem, hogy Balassa Sándorhoz kapcsolódva magamról beszéljek. Akaratlanul is előjön emlékezetemből egy régi főiskolai délután, amikor mint ütőhangszeres, részt vettem egy fiatal zeneszerző diplomakoncertjén. „Hajak” – ez volt a címe annak a versnek, amit Balassa Sándor megzenésített. Alkotóművészként azóta is a költészet hatja át.

 Davos Bajnai nélkül (Győri Béla riportja) (3.oldal)

Davosban gyülekeznek a globális világ nagy vadjai, állam- és kormányfői, bankárai. Dr. Boros Imrét, a polgári kormány volt miniszterét telefonon értük el.

– Mi lesz a téma a szuper csúcstalálkozón?

–Lesz miről beszélni, ha komolyan gondolják a találkozót – mondta Boros Imre. Az ún. globális válság az egész világot megrázta. Sietek hozzátenni, hogy különbözőféleképpen. Kína és India mást mutat. Az euroatlanti övezet pénzügyi életét ez a mostani nagy baj telibe találta. Mostanában olvashatjuk, hogy India és Kína felfelé korrigálja a növekedést mutató számait. Az atlanti világ visszaesése szembetűnő. Az a kérdés, hogy egy-egy ország belső pénzügyi világa mennyire táplálkozik vagy mennyire támaszkodik a külső forrásokra.

 A MÁV nagy romlása –A regisztrációs jegy (Győri Béla írása) (5.oldal)

Suttognak mostanában a kormányberkekben: sok a kedvezmény a MÁV és a VOLÁN vonalain. A nyugdíjasok ingyen utaznak! Igaz, hogy ezeket a kedvezményeket Horn Gyula vezettette be, és most az ő pártja is veszi el. Joguk van hozzá, nem? Választás előtt kínos dolog lett volna bevezetni az új módit, vége az ingyen utazásnak. Így szól a közlemény: az utazási kedvezmény-rendszer reformját elnapolták. El ám, mert abból nagy cirkusz lett volna. Ezért bejelentették, hogy bevezetik a regisztrációs jegy rendszerét.

 A Nyulak szigetén éltek

Gárdonyi Géza: Isten rabjai c. regényét Győri Béla mutatja be. (7.oldal)

Van a regénynek egy különös fejezete, amikor a fiatal fráter, Jancsi az öreg fráterrel vándorol e hazában. Különféle emberekkel ismerkednek meg. Szólt az öreg szerzetes meglátván egy zsidót, aki pénzváltással foglalkozott: látod, ők a pénz rabjai. Találkoztak duhajkodó nemes emberekkel, akik ettek-ittak és dorbézoltak: látod, Jancsi fráter, ők meg a gyomor és az ital rabjai. Láttak verejtékező parasztot útközben, rájuk is mutatott az idős, tapasztalt szerzetes: látod, ők meg a munka rabjai. Elgondolkodott a fiatal fráter, Jancsi, és kérdezett: fráter, mi kinek vagyunk a rabjai? Elgondolkodott a sokat tapasztalt barát, és csak annyit válaszolt: mi az Isten rabjai vagyunk. Hát innen a regény címe.

 Borbély László: Némák ordítása

Találkozásaim a „Fémsárkánnyal”, avagy egy fénykép története

Emlékezés Györffy Lászlóra (9.oldal)

Bevallom, hogy Györffy Lászlóra, akárcsak többi elhunyt barátomra, képtelen vagyok úgy gondolni, mint aki nincs többé. Hiába hunyta le szemét 2009. január 27-én örökre, bennem – a lélektan különös kegyelme által – eleven maradt. Hangja időnként megszólít engem és az alakját is tisztábban látom, ha újraolvasom egy-egy írását vagy közös kedvencünk, a dzsessz-szaxofonos Charlie „Bird” Parker számait hallgatom. Nyilván nem véletlen, hogy hosszas keresgélés után, éppen a napokban találtam meg azt a fotót, mely az Örökségünk sorozatban megjelent Búcsú az égtől című válogatott írásainak címlapján is látható. 2005 nyarán fényképeztem le Ipoly utcai otthonában. Tudomásom szerint még emlékplakett is készült a felvétel alapján. Nagyon megszerette azt a képet, később is gyakran szóba hozta, ha találkoztunk. Azon kevesek közé tartozom, akiket egészen haláláig barátjának tekintett.

 A pusztító szabadság rabságában

Medveczky Attila összefoglalója a Magyar Megmaradás Közössége január 24-ei konferenciájáról (10.oldal)

 A magyar összefogás kérdései (11.oldal)

Toró T. Tibort, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökét Medveczky Attila kérdezi.

–Az EMEF létrehozása fontos eredménye a múlt évi együttműködésnek, és ha az ennek keretében kialakított megegyezés közös politikai cselekvéshez is vezet, az EMEF valóban műhelye marad a Magyar Összefogásnak. Mi azt látjuk, hogy az RMDSZ vezetői az EMEF-et olyan keretnek tekintik, ahol a két szervezet képviselői kölcsönösen fogják egymást tájékoztatni a magyarság ügyeiről, a politikai lépésekről. Az EMNT képviselői azt szeretnék, ha az EMEF a magyar összefogás fóruma lenne, ahol nem csak tájékoztatjuk egymást és próbálunk egyeztetni a politikai kérdésekben, hanem a közös célokat közös cselekvés is követi. Az elmúlt hónapok történései és az EMEF legutóbbi ülésén elhangzottak azt mutatják, hogy az RMDSZ vezetői a Magyar Összefogás politikai programjának ellehetetlenítésével az EMEF intézményét egyszerű konzultációs keretté akarják visszaminősíteni.

 Isten szegénykéjének erdélyi követője (11.oldal)

Tizenkét évvel ezelőtt Bakó Pál atya, ferencrendi szerzetes úgy döntött, hogy a rend elveinek megfelelően megpróbál segíteni a szegényeken, elesetteken, árvákon. Ebből a célból hozta létre 10 évvel ezelőtt Erdélyben a Szent Erzsébet Társulást. Az évforduló kapcsán Bakó Pál atyával beszélget Medveczky Attila.

–Mi volt az oka az óvoda megszűnésének?

–Az oka a szülők viselkedése volt. A szemem előtt törték fel a raktárt, és vitték el a gyermekek uzsonnáját. Egyre jobban követelőztek. Arra gondoltak, hogy ami a gyerekeké, az az övék is. Nem jelentettem sehol a történteket, úgysem változott volna semmi, de beláttam: nincs folytatás.

 A képzőművészet forradalmasítása (12.oldal)

Kesztyűs Ferenc festőművésszel beszélget Medveczky Attila.

–Remélem nem tűnök szerénytelennek, de igen büszke vagyok rá, hogy háromszoros nemzetközi ezüstérmes művész vagyok, s 1985- ben pedig nemzetközi bronzérmet kaptam. Mindez azt jelenti, hogy a világon a legnagyobb művészekkel mérettettem meg magam. Itt a Kesztyűs Ferenc Különteremben azért lát az ország különböző helyeiről tájképeket, mert én a külföldi művészek számára több művésztábort szervezek idehaza, s nem csak őket engedem alkotni, hanem természetesen én is festek ilyen alkalmakkor. Minden évben másokat hívok a táborokba. A meghívott művészeket az általam jól ismert tájakra, festői paradicsomokba kalauzolom el. Beállítom őket, hogy ki-ki a neki tetsző tájat fesse meg.

 Csendőrblöff (19.oldal)

Létezik Magyarországon egy nemzetiszocialista párt. Magát nemzetinek mondja, ellenben a szocialisták pénzelik. Tehát bátran nevezhetjük nemzetiszocialistának, igaz, nem Mein Kampfi, sokkal inkább Hunyadi téri alapon. Az új nemzetiszocializmus fontos eleme a tetszetős hazugság, a műveletlen nagyotmondás, és a nemzeti radikalizmus pöcébe rángatása. Erre a gondolatfonálra fűzték fel a csendőrség majd megold mindent toposzt. Az első hallásra elfogadható gondolat politikai célú felhasználása és a közéletbe sulykolása arra a nagyszülők korából felsejlő képre épít, miszerint a csendőr, ha belépett a kocsmába, ott a légy is behúzódott a sarokba. És a visszapofázót úgy vágta szájba a csendőrkáplár, hogy az illetlen személy fogait bizonyosan kiköpte. De rend is volt ám – hallom nagyapám szavait. Csakhogy, bár a Csendőrség kétségtelenül rendet teremtett a maga korában, ez a kor végérvényesen elmúlt. Abban a korban indokolt, sőt elengedhetetlen volt a vidék központi bűnüldözésének, rendvédelmének megszervezése, de ma egy külön vidéki rendőrség felállítása teljesen értelmetlen és tegyük hozzá, megvalósíthatatlan. Franciaországban, Ausztriában, vagy Olaszországban azért van Gendamarie magyarul Zsandárság, vagy Csendőrség, mert ezekben az országokban nem következett be a második világháború után a 45 évig tartó közjogi cezúra. Ezek a csendőrségek nem a szükségszerűség, hanem az organikus történelmi fejlődés eredményeként maradtak meg.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!