vissza a főoldalra

 2010.02.03. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 5. száma!

Csurka István: Esélyek és remények

Demokrácia? (2.oldal)

A demokrácia belebukott a háború utáni rossz kompromisszumba és fokról fokra kiderült a jakobinus utópia pusztító, emberellenes természete. Az emberi értelem határtalan teljesítményekre képes, de ha a valóság és a természet, valamint az Isten fölé akar kerekedni, ha a hit hajtóerejét kifogja és a családi és nemzeti összetartozás tudatát szétbomlasztja – elpusztul. Ezért hiába indította meg a bankároligarchia a globális terjeszkedést a demokráciaterjesztés jegyében, a szaporodó színes népek elözönlik a családtalan fehér népek életterét. Ez lett a hamis demokráciamítosz következménye. Már sehol nincs demokrácia. De nem is lehet. Az emberi világ nem olyan, hogy mindenütt kell, jó és üdvös a demokrácia, mert a népek azt kívánják. Nem igaz, a népek nem óhajtják, illetve, ahol igen, ott meg is teremtik, amerikai segítség nélkül, vagy éppen annak ellenében. A liberális demokrácia a tőke szabad áramlásának, illetve terjeszkedésének és haszonszerzésének ideológiájává züllött.

 Szeged romokban (5.oldal)

Hajdú András, a MIÉP képviselőjelöltje: A szegedieknek elsősorban munkalehetőségekre és biztonságos életkörülményekre van szükségük. Mi nem örülünk, hanem bosszankodunk a Napfényfürdő miatt, mert legkevésbé a helybéliek élvezhetik majd a luxusberuházás hozadékát a luxusárak miatt. Továbbá: az önkormányzati jegyzőkönyvek tanúsága szerint a jelenlegi városvezetés arra készül, hogy az uniós pénzekkel megtámogatott beruházást – Szeged elővásárlási jogáról való lemondással – átjátssza a mindössze 20%-os üzletaránnyal rendelkező Leisztinger-cégnek. Ez pedig a szegediek becsapása és elárulása.

 Anyós nélkül nincs családi boldogság

Móra Ferenc: Négy apának egy leánya c. regényét ismerteti Győri Béla (7.oldal)

Móra Ferenc elsõ regénye Négy apának egy leánya 1930-ban jelent meg Budapesten. Az első kiadásnak A festő halála volt a címe. Az történt ugyanis, hogy 1921-ben titokzatos körülmények között meghalt Heller Ödön festőművész Szeged környékén. Többféle feltevés látott napvilágot. Egyes feltételezések szerint fehértisztek politikai indíttatásból gyilkoltatták meg, más feltételezések szerint szerelem van a dolgok hátterében. A harmadik elbeszélés azt mondja, hogy egyszerűen és szimplán belefulladt a mocsárba. Móra Ferencet megihlette festő barátjának végzete. Lélektani regényben tárja elénk a tanár, régész, író a történetet. Tömény humor az egész, ugyanakkor a mélyből felsejlik a tömény tragédia is.

 Ez nem rasszizmus, hanem pozitív diszkrimináció

Interjú Szőke Domokossal, Csíkszereda alpolgármesterével és Jóni Gézával, a Roma Párt elnökével (Medveczky Attila, 9.oldal)

Szőke Domokos: Tudni kell, hogy Csíkszereda súlyos lakásproblémákkal küszködik: sok embernek sosem volt megadva a lehetőség arra, hogy önkormányzati lakásban lakjon. Azt mondják a jogvédők, hogy a kiköltöztettek számára hasonló lakást, és hasonló körülményeket biztosítsunk, mint amilyenben azt megelőzően laktak. Mi ezt nem is tudnánk felvállalni. Olyat biztosítsunk nekik, amilyet ők elhagytak? Az képtelenség, mert minden lakáshoz fűződő jogszabállyal ellentétes lenne.

Jóni Géza: Felvetették nekünk: miért is vannak a romák a környék erdeiben? Tán elüldözték őket? El kellett nekik magyarázni: nem zavarta őket el senki, hanem ezek a romák minden évben egy hónapot kimennek az erdőkbe, s ott gombát és gyümölcsöt szednek. Ebből élnek. Aztán meg is kerestük őket a jogvédők kérésére, de ők azt mondták: még nem mennek haza, mert nem gyűjtöttek össze annyi gombát, amennyit szükségesnek gondoltak. Sajnos voltak olyan romák, akik Csíkszentmártonban félrevezették a jogvédőket, s azt mondták: azért vannak a férfiak az erdőben, mert félnek hazajönni.

 A kultúra a végső mentsvárunk

Összefoglaló a Magyar Megmaradás Közössége január 30-ai konferenciájáról (10.oldal)

Csurka István úgy látja, hogy a magyar kultúra megőrzésének, a magyar nép megmaradásának harc kell, hogy legyen az ára. „Attól tartok, hogy sokan a társadalomban az élet-halál harcot akarják elkerülni. Úgy képzelik, elég jó pártra szavazni. Meg kell találni azt a törvényes keretet, utat, amellyel az európai, liberális demokrácia szorításából kikerülünk.”

 A kormány cserbenhagyta a vidéket (11.oldal)

Dr. Móri Antal főállatorvos, a MIÉP országgyűlési képviselőjelöltje: Ez a választókerület teljes egészében alföldi területen fekszik, így az itt élők számára a mezőgazdaság jelentené az elsődleges megélhetési lehetőséget. Sajnálatos : sokak számára nincs már mezőgazdasági alapokon nyugvó jövőkép, mert a kormány cserbenhagyta a magyar vidéket, a vidéken élő embereket. Ezért személyes programomban is kiemelten fontos szerepet kap a magyar mezőgazdaság megerősítése, a családi gazdaságok nagyfokú és sokrétű támogatása.

 Hagyomány és korszerűség (12.oldal)

Fritz Mihály szegedi szobrászművésszel Medveczky Attila beszélget.

Elismerve bárki ellentétes ízlésének létjogosultságát, nekem szubjektíve nem tud absztrakt forma katartikus esztétikai élményt adni. Jómagam abszolút a figurális művészetben tevékenykedem. Nekem nincs hajlamom, nem is jut eszembe, hogy valami absztrakt művet alkossak. Akinek nincs csiszolt esztétikai műveltsége, nem foglalkozott művészettörténettel, azt könnyen becsapják az ilyen munkák.

 Szőcs Zoltán: Bauer, a nem ingó (15.oldal)

Bauer Tamás tehát nem ingott meg elvi kérdésekben, de mert maga a kommunizmus megingott, ugyan mit tehetett volna. Szabó Dezső kérdezte egyszer: mihez kezdhet egy víziló, ha kiszárad a tó? Bauer Tamás nem jött zavarba és hangadójává vált az antikommunista frázisok pártjának, az SZDSZ-nek. Nyilván úgy ítélte meg, hogy ő aztán egy minden kétségen felül hiteles arc lehet a kommunizmus börtönéből kikecmergő, a bukott rendszert leváltani akaró nemzet szemében. (Az egészben az a tragikomikus, hogy a nemzet egy része ezt be is ette.)

 A Jobbik kínai piacot csinálna az országból (19.oldal)

Mégis az egész unalmas program legszórakoztatóbb része a „külpolitikai orientáltságot” taglalja. Aszongya: „Bővülő exportlehetőségek vagy gyümölcsöző együttműködések ellenében keleti gazdaságok vállalatai számára biztosítjuk a „hídfőállás” lehetőségét az Európai Unió piacai felé”. Jelentem: a Józsefvárosi piac éppen ezt csinálja. Van ott akkora kiépített keleti hídfőállás, hogy jut belőle minden emberlakta területre: KICI KÍNAI BOLT, OLCÓ, NEM DRÁGA. Gazdasági program kidolgozása közben érdemes megnézni a számokat is. Például borból a csehek közel háromszor annyit vásárolnak Magyarországról, mint Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán együtt. (Kazahsztánba négy hónap alatt 9, azaz kilenc hektoliter bort exportáltunk). A keleti piacok legendája persze nagyon szép, természetesen érdemes próbálkozni, de egyelőre a magyar export túlnyomó többsége Európa felé történik. Sőt, az Európán kívüli államok egyre inkább vesztenek jelentőségükből. Meg hát nincsenek is olyan jó tapasztalatok a keleti orientációval kapcsolatban. Muhi, Világos, a Don folyó, Szibéria, ha egyáltalán mond ez valamit ezeknek. Összefoglalva: legjobb, ha nem kerülnek a hatalom közelébe se és akkor talán ad az Isten szebb jövőt.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő.