vissza a főoldalra

 2010.07.02. 

Zsille Gábor: Új lengyel államfő: öt százalék, öt év

Lengyelországban az előre hozott köztársaságielnök-választás múlt vasárnapi első fordulóját Bronislaw Komorowski nyerte, mindössze öt százalékkal megelőzve ellenlábasát, Jaroslaw Kaczynskit. A szoros eredmény általános meglepetést keltett. Mivel a győztes a szavazatok kevesebb mint ötven százalékát szerezte meg, ezért július 4-én második fordulót tartanak, amelynek végeredménye immár megjósolhatatlan. A lengyel alkotmány értelmében az államfőt közvetlenül, népszavazással választják, és megbízatása öt esztendőre szól.  

A katyni tragédia árnyékában

 Az elnökválasztásra rendes körülmények között csak ősszel került volna sor, ám a korábbi elnök, Lech Kaczynski április 10-én bekövetkezett tragikus halála miatt előbbre kellett hozni. Mint ismeretes, Kaczynski államfő akkor vesztette életét, amikor különgépével a Sztalin parancsára 1940-ben kivégzett huszonkétezer lengyel tiszt: a katyni vérengzés áldozatainak emlékünnepségére igyekezett. A Szmolenszk mellett lezuhant repülőgépen öszszesen kilencvenhat személy: szinte a teljes lengyel politikai és katonai vezetés életét vesztette. Magától értetődik, hogy e szörnyű légi szerencsétlenség a választás napját is beárnyékolta – a Magyarországnál négyszer nagyobb területű ország egyetlen szavazóköréből sem jelentettek botrányt, az emberek méltóságteljesen járultak az urnákhoz. A kampány időszaka is jóval békésebb volt a korábbi választásokon megszokottnál, mert egyértelműen meghatározta a lengyel nemzetet ért megrázkódtatás. A megszokott éles politikai viták helyébe a gyász, a szolidaritás és a nemzeti egység kihangsúlyozása került.

 „Nem lesz tökéletes elnök”

 Köztudott, hogy a kilencvennyolc százalékban katolikus lakosságú Lengyelországban az egyház tekintélye, társadalmi befolyása lényegesen nagyobb, mint például Magyarországon. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy a lengyel katolikus püspöki kar, amely más közéleti kérdésekben bátran latba veti véleményformáló erejét, és mindig nyíltan megnevezi az általa támogatott politikai csoportosulást – ezúttal visszafogottan nyilatkozott. A lengyel internetes híroldalak egységesen beszámoltak arról, hogy Lengyelország prímása, Józef Kowalczyk érsek már reggel hat órakor felkereste a szavazókört, tréfásan megjegyezve: „Ki korán kel, aranyat lel.” Ám amikor az újságírók a megfelelő államfő tulajdonságairól faggatták, a főpásztor kitérően azt válaszolta: „A legfontosabb, hogy tiszteljük az elnököt, akit a nemzet demokratikus keretek között, lelkiismeretétől vezérelve megválaszt.” Hasonló szellemben fogalmazott az amúgy tevékeny közéleti embernek számító Józef Zycinski lublini érsek: „Felelőtlenség volna, ha a lengyel püspöki kar csupán egyetlen jelöltet támogatna. Kérem, ne várják a püspököktől, hogy megszűnjenek az egész nép pásztorának lenni, és elköteleződjenek egy adott csoport, egyetlen elnöki program mellett – ez egyfajta öngyilkosság lenne, és károsan hatna az egyházra!” A legtekintélyesebb katolikus hetilap, a Tygodnik Powszechny idős pap főszerkesztője, Adam Boniecki pedig vezércikkében kijelentette: „Akárkit is választunk meg vasárnap elnöknek, már most biztosan tudható, hogy nem lesz tökéletes elnök. Ám emiatt nem érdemes szomorkodnunk.”

 Tíz jelölt

A választáson meglepően sok jelölt indult: összesen tíz személy gyűjtött össze elegendő aláírást, s mindannyian férfiak. Ám közülük csak kettőnek volt esélye a győzelemre: a lengyel országgyűlés alsóháza elnökének, Bronislaw Komorowskinak, aki végül a leadott szavazatok 41,54 százalékát szerezte meg – valamint az áprilisban elhunyt elnök ikertestvérének, Jaroslaw Kaczynskinak, aki az érvényes voksok 36,46 százalékát kapta. A július 4-én esedékes második fordulóban e két politikus indulhat. Komorowski a jelenleg kormányzó, mérsékelt jobbközép Polgári Platform színeiben indul, míg Kaczynski a szilárdan konzervatív Jog és Igazságosság Párt jelöltje. A magyar média hangzatos címkézése szerint Komorowski a „liberális” oldalt képviseli, ami éppenséggel igaz – ám nem a magyar, hanem csakis a lengyel mércével. Ugyanis a lengyel politikai gyakorlatban létező liberalizmus mást jelent, mint a kies Pannóniában 1990 után felbukkant neoliberalizmus. Egyszerűbben fogalmazva: a lengyel politikai palettán nem található SZDSZ-jellegű párt. Éppen ezért Komorowski liberális irányultságának emlegetése az átlagos magyar hírfogyasztó számára megtévesztő lehet.

Az első két helyezett mögött – mérföldekkel lemaradva – a baloldal jelöltje, Grzegorz Napieralski lett a harmadik, a szavazatok tizenhárom százalékával. A harminchat esztendős Napieralski (a lengyel alkotmány szerint az államfővé választás alsó korhatára harmincöt év) a sötét ló szerepét alakította: eredményével minden elemzőt meghökkentett. A tíz jelölt közül a minden bizonnyal legérdekesebb személyiség Janusz Korwin-Mikke, aki a szavazatok mindössze két és fél százalékát begyűjtve az előkelőnek mondható negyedik helyen végzett. Az ötvennyolc éves konzervatív politikus egyben közíró is, országos bridzsbajnok, különféle intézmények alapítója és az Osztrák–Magyar Monarchia baráti körének tagja. Rajta kívül még egy jelölt érdemel említést: az 1,2 százalékos teljesítményével a szerény nyolcadik helyre szorult Andrzej Lepper. E kissé harcias természetű szakszervezeti vezető az ezredfordulón megalapította a lengyel gazdákat mozgósító Önvédelem Pártot, amelynek színeiben látványos tüntetéseket és országúti blokádokat vezényelt, olykor néhány tonna búzát öntve egy-egy kereszteződésbe. Nem sokkal később földművelésügyi miniszter lett.

 Varsó–Budapest tengely

 A második forduló esélyeit boncolgatva megállapíthatjuk: immár semmi sem biztos. Június közepén sok szakértő azt fejtegette: Bronislaw Komorowski fölényes győzelme várható, a második fordulóra nem is lesz szükség – ezzel szemben a kialakult különbség csupán öt százalék… Döntő jelentőségű lehet, hogy a tizenhárom százalékot szerzett baloldali jelölt támogatói a második fordulóban kire szavaznak. Az ötvennyolc éves Komorowski mellett szól, hogy az áprilisi szmolenszki tragédiát követően (az alkotmány rendelkezésének eleget téve), az alsóház elnökeként ideiglenesen ő látta el az államfői teendőket. Ugyanakkor a légi katasztrófa rengeteg emberben ébresztett rokonszenvet a Kaczynski család iránt, ami a hatvanegy esztendős Jaroslaw Kaczynski esélyeit növeli. Kérdés persze, hogy e rokonszenv mire lesz elég. A legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza alapítója, Adam Michnik közgazdász jóslata szerint „Komorowski csak akkor nyerhet, ha sikerül mozgósítania az embereket”. Márpedig az első forduló alig ötvenöt (54,9) százalékos részvételi aránya alacsonynak minősül. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az Odera és a Visztula folyók áradása miatt e napokban is százezrek életét az árvízi védekezés határozza meg. (Emiatt az is felmerült, hogy elhalasztják a választást.)

Lengyelország államformája úgynevezett elnöki rendszerű köztársaság, vagyis a lengyel államfő jogköre szélesebb, mint például a magyaré. Ezért is különösen fontos számunkra, hogy július első vasárnapján milyen végeredmény születik: hiszen a külpolitikában (gondoljunk csak arra, hogy Orbán Viktor mostani első miniszterelnöki útja Varsóba vezetett) jelenleg egy Varsó–Budapest tengely formálódik – a lengyel–magyar történelmi barátságra alapozva.