2010.07.02.
Zsille
Gábor: Új lengyel államfő: öt százalék, öt év
Lengyelországban az előre hozott köztársaságielnök-választás
múlt vasárnapi első fordulóját Bronislaw Komorowski nyerte,
mindössze öt százalékkal megelőzve ellenlábasát, Jaroslaw
Kaczynskit. A szoros eredmény általános meglepetést keltett.
Mivel a győztes a szavazatok kevesebb mint ötven százalékát
szerezte meg, ezért július 4-én második fordulót tartanak,
amelynek végeredménye immár megjósolhatatlan. A lengyel alkotmány
értelmében az államfőt közvetlenül, népszavazással választják,
és megbízatása öt esztendőre szól.
A katyni tragédia árnyékában
Az elnökválasztásra rendes körülmények között csak
ősszel került volna sor, ám a korábbi elnök, Lech Kaczynski
április 10-én bekövetkezett tragikus halála miatt előbbre
kellett hozni. Mint ismeretes, Kaczynski államfő akkor vesztette
életét, amikor különgépével a Sztalin parancsára 1940-ben
kivégzett huszonkétezer lengyel tiszt: a katyni vérengzés áldozatainak
emlékünnepségére igyekezett. A Szmolenszk mellett lezuhant repülőgépen
öszszesen kilencvenhat személy: szinte a teljes lengyel
politikai és katonai vezetés életét vesztette. Magától értetődik,
hogy e szörnyű légi szerencsétlenség a választás napját is
beárnyékolta – a Magyarországnál négyszer nagyobb területű
ország egyetlen szavazóköréből sem jelentettek botrányt, az
emberek méltóságteljesen járultak az urnákhoz. A kampány időszaka
is jóval békésebb volt a korábbi választásokon megszokottnál,
mert egyértelműen meghatározta a lengyel nemzetet ért megrázkódtatás.
A megszokott éles politikai viták helyébe a gyász, a
szolidaritás és a nemzeti egység kihangsúlyozása került.
„Nem lesz tökéletes elnök”
Köztudott, hogy a kilencvennyolc százalékban katolikus
lakosságú Lengyelországban az egyház tekintélye, társadalmi
befolyása lényegesen nagyobb, mint például Magyarországon. Éppen
ezért figyelemre méltó, hogy a lengyel katolikus püspöki kar,
amely más közéleti kérdésekben bátran latba veti véleményformáló
erejét, és mindig nyíltan megnevezi az általa támogatott
politikai csoportosulást – ezúttal visszafogottan
nyilatkozott. A lengyel internetes híroldalak egységesen beszámoltak
arról, hogy Lengyelország prímása, Józef Kowalczyk érsek már
reggel hat órakor felkereste a szavazókört, tréfásan
megjegyezve: „Ki korán kel, aranyat lel.” Ám amikor az újságírók
a megfelelő államfő tulajdonságairól faggatták, a főpásztor
kitérően azt válaszolta: „A legfontosabb, hogy tiszteljük az
elnököt, akit a nemzet demokratikus keretek között,
lelkiismeretétől vezérelve megválaszt.” Hasonló szellemben
fogalmazott az amúgy tevékeny közéleti embernek számító Józef
Zycinski lublini érsek: „Felelőtlenség volna, ha a lengyel püspöki
kar csupán egyetlen jelöltet támogatna. Kérem, ne várják a püspököktől,
hogy megszűnjenek az egész nép pásztorának lenni, és elköteleződjenek
egy adott csoport, egyetlen elnöki program mellett – ez
egyfajta öngyilkosság lenne, és károsan hatna az egyházra!”
A legtekintélyesebb katolikus hetilap, a Tygodnik Powszechny idős
pap főszerkesztője, Adam Boniecki pedig vezércikkében
kijelentette: „Akárkit is választunk meg vasárnap elnöknek,
már most biztosan tudható, hogy nem lesz tökéletes elnök. Ám
emiatt nem érdemes szomorkodnunk.”
Tíz jelölt
A
választáson meglepően sok jelölt indult: összesen tíz személy
gyűjtött össze elegendő aláírást, s mindannyian férfiak.
Ám közülük csak kettőnek volt esélye a győzelemre: a
lengyel országgyűlés alsóháza elnökének, Bronislaw
Komorowskinak, aki végül a leadott szavazatok 41,54 százalékát
szerezte meg – valamint az áprilisban elhunyt elnök ikertestvérének,
Jaroslaw Kaczynskinak, aki az érvényes voksok 36,46 százalékát
kapta. A július 4-én esedékes második fordulóban e két
politikus indulhat. Komorowski a jelenleg kormányzó, mérsékelt
jobbközép Polgári Platform színeiben indul, míg Kaczynski a
szilárdan konzervatív Jog és Igazságosság Párt jelöltje. A
magyar média hangzatos címkézése szerint Komorowski a „liberális”
oldalt képviseli, ami éppenséggel igaz – ám nem a magyar,
hanem csakis a lengyel mércével. Ugyanis a lengyel politikai
gyakorlatban létező liberalizmus mást jelent, mint a kies Pannóniában
1990 után felbukkant neoliberalizmus. Egyszerűbben fogalmazva: a
lengyel politikai palettán nem található SZDSZ-jellegű párt.
Éppen ezért Komorowski liberális irányultságának emlegetése
az átlagos magyar hírfogyasztó számára megtévesztő lehet.
Az első két helyezett mögött – mérföldekkel
lemaradva – a baloldal jelöltje, Grzegorz Napieralski lett a
harmadik, a szavazatok tizenhárom százalékával. A harminchat
esztendős Napieralski (a lengyel alkotmány szerint az államfővé
választás alsó korhatára harmincöt év) a sötét ló szerepét
alakította: eredményével minden elemzőt meghökkentett. A tíz
jelölt közül a minden bizonnyal legérdekesebb személyiség
Janusz Korwin-Mikke, aki a szavazatok mindössze két és fél százalékát
begyűjtve az előkelőnek mondható negyedik helyen végzett. Az
ötvennyolc éves konzervatív politikus egyben közíró is, országos
bridzsbajnok, különféle intézmények alapítója és az Osztrák–Magyar
Monarchia baráti körének tagja. Rajta kívül még egy jelölt
érdemel említést: az 1,2 százalékos teljesítményével a
szerény nyolcadik helyre szorult Andrzej Lepper. E kissé harcias
természetű szakszervezeti vezető az ezredfordulón megalapította
a lengyel gazdákat mozgósító Önvédelem Pártot, amelynek színeiben
látványos tüntetéseket és országúti blokádokat vezényelt,
olykor néhány tonna búzát öntve egy-egy kereszteződésbe.
Nem sokkal később földművelésügyi miniszter lett.
Varsó–Budapest tengely
A második forduló esélyeit boncolgatva megállapíthatjuk:
immár semmi sem biztos. Június közepén sok szakértő azt
fejtegette: Bronislaw Komorowski fölényes győzelme várható, a
második fordulóra nem is lesz szükség – ezzel szemben a
kialakult különbség csupán öt százalék… Döntő jelentőségű
lehet, hogy a tizenhárom százalékot szerzett baloldali jelölt
támogatói a második fordulóban kire szavaznak. Az ötvennyolc
éves Komorowski mellett szól, hogy az áprilisi szmolenszki tragédiát
követően (az alkotmány rendelkezésének eleget téve), az alsóház
elnökeként ideiglenesen ő látta el az államfői teendőket.
Ugyanakkor a légi katasztrófa rengeteg emberben ébresztett
rokonszenvet a Kaczynski család iránt, ami a hatvanegy esztendős
Jaroslaw Kaczynski esélyeit növeli. Kérdés persze, hogy e
rokonszenv mire lesz elég. A legnagyobb példányszámú lengyel
napilap, a Gazeta Wyborcza alapítója, Adam Michnik közgazdász
jóslata szerint „Komorowski csak akkor nyerhet, ha sikerül
mozgósítania az embereket”. Márpedig az első forduló alig
ötvenöt (54,9) százalékos részvételi aránya alacsonynak minősül.
Természetesen figyelembe kell venni, hogy az Odera és a Visztula
folyók áradása miatt e napokban is százezrek életét az árvízi
védekezés határozza meg. (Emiatt az is felmerült, hogy
elhalasztják a választást.)
Lengyelország államformája úgynevezett
elnöki rendszerű köztársaság, vagyis a lengyel államfő jogköre
szélesebb, mint például a magyaré. Ezért is különösen
fontos számunkra, hogy július első vasárnapján milyen végeredmény
születik: hiszen a külpolitikában (gondoljunk csak arra, hogy
Orbán Viktor mostani első miniszterelnöki útja Varsóba
vezetett) jelenleg egy Varsó–Budapest tengely formálódik –
a lengyel–magyar történelmi barátságra alapozva.
|