|
 2010.07.09.
Kémek és nemzetbiztonsági kockázat
Oroszországnak kémkedő
csoportot tartóztattak le Amerikában. A 10 fős csoportot hétfőn
tartóztatták le, majd röviddel azután Cipruson elfogtak egy
kanadai férfit, aki a 11. tagja lehet a gyanúsított csoportnak.
Az 55 éves
kanadai Robert Christopher Metsost az Interpol riasztása után a
lárnakai repülőtéren vették őrizetbe kedden kora reggel,
amint éppen egy Budapestre tartó járattal próbálta volna
elhagyni az országot. A férfinak köze van ahhoz a hírszerzőcsoporthoz,
amelyik az amerikai hatóságok gyanúja szerint erősen fedett küldetést
teljesített Oroszország megbízásából az Egyesült Államokban.
Metsost 20 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra
helyezték, azzal a kikötéssel, hogy 30 napon belül meg kell
jelennie a bíróság előtt, ahol kiadatási eljárás indul
ellene. A rendőrségi szóvivő szerint a férfit pénzmosás és
kémkedés miatt körözték.
Az amerikai igazságügy-minisztérium
hétfőn jelentette be, hogy tíz, Oroszországnak dolgozó kémet
lepleztek le és vettek őrizetbe az Egyesült Államokban, további
egy gyanúsított pedig szökésben van. A letartóztatottakat az
orosz kormány ügynökeiként végzendő tevékenységre szőtt
összeesküvéssel, kilencet közülük pénzmosásra való összeesküvéssel
is vádolnak.
Oleg
Gorgyijevszkij (képen) egykori KGB-ügynök (a szovjet
titkosszolgálat londoni irodájának volt vezetőhelyettese), aki
a hidegháború éveiben az MI6 brit külső hírszerzésnek
dolgozott, majd lelepleződése után Nagy-Britanniában kért
menedéket, az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva
elmondta: az orosz hírszerzésnél szerzett tapasztalatai alapján
úgy becsüli, hogy Moszkva valószínűleg 40-50 erősen fedett hírszerző
párt alkalmaz az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban
nyíltan dolgozó orosz hírszerzők számát 400-ra becsülte, de
ezt a meglepő adatot nem részletezte.
Magyarország
kapcsán hasonló adat még nem látott napvilágot, mindenesetre
elgondolkodtató, hogy a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton
négy jobbikos képviselő is fennakadt.
Mint köztudomású,
a Jobbikot több forrás is összefüggésbe hozta az orosz
titkosszolgálatokkal, elsősorban a rejtélyes pártfinanszírozás
miatt. Ugyanis mind a mai na-pig nem derült arra fény, hogy a párt
miből finanszírozta a 100 milliót meghaladó EP-választási
kampányát. Ráadásul a párt EP képviselője, Kovács Béla
– aki 2003-ig Moszkvában élt és a felesége is orosz – pártban
történő megjelenése után kerültek elő a rejtélyes pénzek.
Kovács azóta az európai magukat radikálisnak nevező pártok
szövetségének pénztárnoka lett.
Az orosz titkosszolgálatok történetét jól
ismerő forrásunk rámutatott, hogy a szovjet titkosszolgálatok
már a 60-as évektől finanszíroztak szélsőséges csoportokat
Nyugat-Európában, jobb- és baloldalon egyaránt. A orosz szolgálatok
előszeretettel próbálkoztak nyugati államok destabilizálásával
politikai pártokon keresztül. Az elsődleges eszköz akkor is a
pénz volt.
czyba
|
