vissza a főoldalra

 2010.07.09. 

Jókai Mór – Kocsák Tibor – Miklós Tibor: Szegény gazdagok

(Margitszigeti Szabadtéri Színpad)

Az idén a Budapesti Nyári Fesztivál több, mint 40 előadását két helyszínen tartják, az egyik a Városmajori, a másik pedig a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. Első produkciójuk azonnal ősbemutató, mégpedig Kocsák Tibor zeneszerző, a Madách Színház zenei vezetője, a Színművészeti Egyetem docense és Miklós Tibor dalszövegíró Szegény gazdagok című musicalje, amit Jókai Mór azonos című regényének alapján írtak. Ez a József Attila Színházzal közös darab, aminek premierje a Margitszigeten június 12-én volt, a József Attilában pedig 2010 októberében lesz. A két Tibor: Kocsák és Miklós összeszokott szerzőpáros, a Szegény gazdagok már a kilencedik közös munkájuk. Mindkettejüknek az az ars poeticája, hogy a fiatalokat közelebb kell hozni a klasszikusokhoz, és az ehhez vezető legrövidebb út a tömegek számára könnyebben emészthető szellemi táplálékot nyújtó musical, ami közszeretetnek örvend nem csak az ifjúság, de még a derékhad körében is. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, az amerikai fogantatású, tehát az ottani átlagember nem túl magas szellemi szintjéhez mért musical manapság azt a szerepet tölti be, mint itt Európában a Monarchia alatt és után, vagyis déd-és nagyanyáink idejében az operett.) Manapság musicalekkel lehet igazán az Óperenciás-tengeren túl és a vén kontinensen is hatalmas kasszasikereket elérni, százas szériájú előadásfolyamokat produkálni. Ebben úttörő és élenjáró nálunk a Madách Színház, aminek repertoárján nemzetközi musicalek sorozata található, de az Operettszínház is igyekszik a nagy dohányt hozó musical-tortából jókora szeleteket lekanyarítani.

Jókai Mór 1860-ban tette közzé a Szegény gazdagok című romantikus regényét, amelynek témáját az egyik erdélyi utazása során hallotta. Valóságalapja is van ennek a művének, Nopcsa László báró 1833-tól 48-ig volt Hunyad vármegye főispánja, őt gyanúsították azzal, hogy nem más, mint Fatia Negra, a fekete álarcos haramiavezér, aki alkalomadtán fosztogatja az urakat. Soha nem tudták a rablásokat rábizonyítani, így csak pletyka maradt az egész. Állítólag amikor napi folytatásokban olvasta Jókai regényét, felkereste az írót, és pisztollyal megfenyegette, azért lett a mű vége olyan összecsapott. Jókai utolérhetetlen meseszövésével szőtt regényének két szála van, az egyik Erdélyben Hátszegi Lénárd báró kettős élete körül bonyolódik, aki nappal elragadó világfi, éjjel pedig Fatia Negra, a bandita, aki rettegésben tartja a vármegye előkelőségeit. Az ő kedvese Anicza, a forróvérű román parasztlány. A másik szál pedig a pesti, dúsgazdag uzsorás, Lapussa Demeter haszonleső rokonságát mutatja be, akik a várható örökség miatt körüldongják a kibírhatatlan vénembert. Az ő unokája Henriette. A két szál akkor fonódik össze, amikor Henriettet kényszerítik, hogy Hátszegi felesége legyen. Végül Henriett szívbéli szerelme, Vámhidi Szilárd leplezi le az útonálló Fatia Negrát, azaz Hátszegit, aki a lebukástól félve megöli magát. Nincs boldog végkifejlet, az intrikák miatt a két fiatal élete nem kötődhet össze. A Szegény gazdagokból két filmet is forgattak, 1938-ban Csepreghy Jenő és 1959-ben Bán Frigyes rendezésében, és most itt van a musical is.

Természetszerűen a regény bonyolult, szerteágazó cselekményét nem lehet a musicalbe egy az egyben átvinni, csak bizonyos elemek jelennek meg benne, amúgy is ebben a műfajban nem a cselekményen, hanem a zenén van a hangsúly. A közönség hallhat benne egyedül, vagy ketten meg kórusban előadott énekszámokat, amikről most még nem lehet tudni, de majd az idő eldönti, hogy lesz-e közöttük két-három olyan sláger, amik az „Önök kérték” típusú műsorokban elhangzanak majd. Kocsák Tibor itt felcsendülő melódiái nem abba a malacfark-huzogató zenei stílusba tartoznak, amik hasogatják az emberek dobhártyáit, hanem kellemesen, itt-ott lágyan, amikor kell harsányan játszanak alá a történetnek. Miklós Tibor dalszövegei a zene ritmusát követik, nem bántók, nem bugyuták, olyanok, amilyeneknek az ilyesfajta szövegeknek lenniük kell: kiegészítő elemei a muzsikának.

A fontosabb szerepeket mind operett-musical szakon végzett énekes-színészek alakítják. Hátszegi Lénárdot, azaz Fatia Negrát, akinek titkos és nyilvános élete között jókora űr tátong, Zöld Csaba kifogástalanul jeleníti meg. A boldogtalan és a család gonoszságának oltárán feláldozott Henriette-et Krassy Renáta a szerephez illő bájjal és szenvedéssel formálja meg. A szenvedélyes Aniczát Valentin Titánia (képen) olyan lánynak mintázza meg, aki szerelmén nem képes osztozni. Zentai Márk, a tinilányok bálványa személyesíti meg Szilárdot, Henriette kedvesét, neki is csak elbűvölőnek kell lennie, és az is. A pópát Vikidál Gyula a maga erőteljes módján viszi fel a színre. Kisebb szerepekben Ullmann Mónika, Háda János, Józsa Imre, Mihályi Győző látható. Ez a Nagy Viktor rendezte Szegény gazdagok azt hozza, amit a stáb elvár tőle: a közönség fennállva és dörgő tapssal fejezi ki megelégedettségét és szeretetét. Mindenki örül: új magyar musical született.

Dr. Petővári Ágnes