|
 2010.07.14.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
28. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Egy hazában két ország?
(2.oldal)
Ma
még az a helyzet, hogy mindegyik „underground párt”, az LMP
és a Jobbik is elszámolás nélkül veti bele magát a fővárosért
való küzdelembe, holott nyilvánvaló, hogy mindkettőt módfelett
gyanús körülmények között külföldről támogatták, más-más,
részben magyarellenes érdekcsoportok. Felelőtlenség lenne tehát
elszámoltatás nélkül megengedni ezeknek az indulást. Elszámolás
nélkül ne indulhasson egyetlen politikai erő sem. A magyar közvéleménynek
tudnia kell, milyen keleti bankok, politikai pártok, olajcégek
és titkosszolgálatok támogatták az egyiket és milyen nyugati,
vagy nyugatinak mondott nemzetköziségek és New York-i adományok
segítették a másikat. Amikor a közvélemény tudja, hova húz
és ugyanakkor hova lő az egyik és hova lő és hova húz a másik,
akkor lehet választani.
Kulcskérdés a föld- és birtokpolitika
(4.oldal)
Interjú dr. Ángyán Józseffel, a Vidékfejlesztési
Minisztérium parlamenti államtitkárával (Győri
Béla)
Nem
kell az első kiabálásra azonnal pánikba esni a magyar kormánynak,
mint ahogy Matolcsy György, a főtárgyaló nem is esett pánikba
azoktól a fenyegetésektől sem, amelyek a Világbanktól, vagy más
irányból, vagy európai bankárkörökből érkeznek. Nyilvánvalóan
összetartó társaságokról van szó és egymást is védik. De
nekünk, az államnak, a nemzeti érdekeinket kell szem előtt
tartani. Fölmerül a saját bankrendszer kialakítása, egy olyan
vidékbankhálózat kialakítása, amely ezeket a szempontokat részesít
előnyben, és olyan termékeket kínál, amelyek ebben a körben
finanszírozás szempontjából fontosak.
Egy a hangja a Jobbiknak és az MSZP-nek (5.oldal)
L. Simon Lászlót, az Országgyűlés Kulturális
és Sajtóbizottsága kormánypárti elnökét kérdezi Medveczky
Attila
Novák
Előd azt akarta, hogy hívjuk be a bizottság elé számonkérésre
Biszku Bélát. Ennek nem láttam értelmét. Egy parlamenti
bizottság bárkit elhívhat kötelező jelleggel az ülésére,
de ha valaki megtagadja a részvételt, nem tudunk mit tenni, a távolmaradás
nem szankcionálható. Úgy gondolom: nekünk a jogalkotás a
feladatunk és nem az ítélkezés és a pellengérre állítás.
Olyan törvényeket kell hozni, melyek lehetővé teszik a már
említett nyilvánosság megteremtését, másrészt az előző
rendszer bűnöseinek bíróság elé állítását. A Biszku-lányokkal
kapcsolatos megjegyzés akkor hangzott el, mikor arról
vitatkoztunk a bizottsági ülésen, hogy a lányok nem járultak
hozzá az apjukról szóló film levetítéséhez. Akkor mondtam:
együtt tudok érezni azokkal a gyerekekkel, akik adott esetben szégyellik
az apjukat. Még a diktátorokat, a gyilkosokat is szereti valaki.
Ezért megértettem a lányok első reakcióját, ami a film vetítésére
vonatkozott. Azt viszont nem állítottam, hogy együtt éreznék
a diktatúra szereplőivel. Minden fórumon ezt hangoztatom: fel
kell tárni a múltat, s ha elegendő a bizonyíték, akkor el
kell ítélni a bűnösöket. A rendszerváltás egyik nagy
deficitjének tartom, hogy elmaradt a számonkérés. Nem citálták
bíróság elé azokat, akik a kommunizmus évtizedeiben sok-sok
ember haláláért, személyes tragédiájáért felelősek. Ezt a
hiányt korrigálni kell, ha lehet, de csakis jogállami keretek között,
s nem úgy, hogy bíróságot kreálunk egy parlamenti bizottságból.
A Magyar Köztársaság Parlamentjének tekintélyét ne romboljuk
tovább, hanem erősítsük!
– Lehet-e azt
pontosan tudni, hogy mennyi fertőzött malac érkezik be Hollandiából?
– kérdezte Medveczky Attila Fekete
Balázs urat, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének
(MFSE) elnökét. (5.oldal)
–
Sajnos erről nincs pontos információnk, csak becsülni lehet.
Annyit tudunk, hogy igen nagy számról van szó. A malacrakományt
sem kereskedelmi tételként, sem hízóként, alapanyagként nem
is lehet korlátozni, mert az EU-ban nincsenek határok. Egy hatósági
állatorvos elindítja a rakományt Hollandiából – bár meg
kell jegyezni, nem csak onnét érkeznek fertőzött malacok – ,
s mivel már a határokon nincsenek állategészségügyi vizsgálati
állomások, az beérkezik Magyarországra, s nem mindig tudjuk
pontosan, hová is kerül.
A kicsi, mérges öregúr
Barta János: Arany János és kortársai (Győri
Béla, 7.oldal)
Barta
tanár úr először Budapesten tanított, a kereskedelmi akadémián.
Aztán a háború után Debrecenbe került, ahol egy sajátos
szellemi közeg fogadta. Ahogyan végigolvastam a kétkötetes
tanulmánykötet Arany Jánosról szóló fejezeteit, meggyőződhettem
róla, hogy páratlan kincs a Barta-életmű a magyar irodalomban.
Természetesen korábban is ismertem őt debreceni diákéveim
alatt. Ebben az időszakban az irodalomtörténetben és
irodalomban a népi, a népies, a nemzet, és a magyar kultúra
fogalmairól ő beszélt a legtöbbet. Gondoljunk bele, milyen hatást
válthatott ki a kora kultúrájának marxista ihletettségű
irodalmi világában. Ekkor volt kézikönyv Lukács György műve,
„Az ész trónfosztása”. A mű a fasizmus születéséről
beszélt, meg annak az eluralkodásáról, meg arról, hogy a nép,
a népies, a folk egyenes következménye itt Magyarországon a
Volksbund. Innen már csak egy ugrás maga Hitler és hitleráj.
Ez Bartát nem zavarta, mert tudta, hogy gyökér hülyeségről
van szó.
Diszkrimináció és versenyhátrány (9.oldal)
Június
18-án Párkányban tanácskoztak a szlovákiai magyar televíziós
újságírók és szerkesztők, értékelték munkavégzésük
feltételeit, lehetőségeiket és a szlovákiai magyar közösség
szükségleteinek megfelelő televíziózás létrehozása érdekében
megalakították a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségét(SZMTSZ).
A szlovákiai magyar televíziózás jelenlegi helyzetéről
Czibula Csabával, a szövetség elnökével beszélgetett
Medveczky Attila.
Szellemisége magyar, színvonala európai (11.oldal)
Nyolcadik
ülését tartotta meg július 1-je és 4- e között a Külhoni
Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK). Az erdélyi,
horvátországi, muravidéki és vajdasági újságírók, az
anyaországi kollégáikkal kiegészítve, a Vajdasági Magyar Újságírók
Egyesületének (VMÚE ) szervezésében, ezúttal Csókán gyűltek
össze. A találkozóról, a magyar médiastratégiának a külhoni
magyar újságírásra vonatkozó részéről Tóth Líviát, a VMÚE
elnökét kérdezte Medveczky Attila.
Trója Komáromban (12.oldal)
Pintér Tibor, színművész, énekes, a Lovas
Színház művészeti vezetője: Tehát
rendkívül
tönkreteszi
az internet hibás felhasználásának módja a fiatalok lelki és
testi életét. Azt hiszik, hogyha ebben a művi világban hősök,
akkor az életben is azok. Ennek a következménye, hogy érték nélküli
emberek élnek a földön. Alig vannak hősök, nem csak világot
rengető, de hétköznapi értelemben sem. Felépítenek egy kis
világot a számítógépen, külön jellemet, karaktert választanak
maguknak, s azt hiszik, hogy olyanok, mint a netes világban,
pedig az életben vesztesek, jellemtelenek. Pedig az az igazi hős,
aki jelleme szerint cselekszik. Tehát egy hatalmas pótcselekvésről
van szó.
Szőcs Zoltán: Egy nem méltányolt teljesítmény
(15.oldal)
A
baloldali politika oxigénhiányos, minden eredetiségtől és
szellemi elitizmustól rettegő, csak a szürkeséget, az átlagost
támogató értékrendje immár hat évtizede nyomorgat bennünket.
(Nem tévedés, ugyanis a rendszerváltás e területen nem hozott
új körülményeket.) Nagy kár, ugyanis Cicero szerint az erény
egyetlen fizetsége az elismerés lenne. Ha lenne. És bizony ez
az elismerés a 75. születésnapjára készülődő Kiss Dénes költővel,
a magyar nyelv legavatottabb boncnokával és leírójával még
csak köszönő viszonyban sincs. Pedig nem mindennapi az a
grammatikai teljesítmény, amit Kiss Dénes letett a nagy közös,
nemzeti asztalra: a nyelv keletkezésének forrásait, a magyar
nyelv belső építkezésének rejtett logikáját nála eredményesebben
senki sem tudta feltárni.
Kovács Attila: Sportkórkép
IV. rész – Az új kormányzat sportpolitikája
(18.oldal)
Az Országgyűlés Idegenforgalmi-,
Turisztikaiés Sportbizottságának elnöke, Bánki Erik:
Orbán Viktor miniszterelnök úr még a kampányban felkereste a
Magyar Olimpiai Bizottság elnökségét és azt a kérést
fogalmazta meg, hogy a különböző sportági szakszövetségek külön-külön
készítsenek egy általuk elképzelt fejlesztési tervet. Ezeket
a MOB bekéri, alaposan áttanulmányozza és a benne lévő ötleteket,
elképzeléseket összegezni fogja. A különböző fejlesztési
koncepciókat összegyúrják, és az abban foglaltak alapján készíti
majd el a kormány a konkrét sportcsomagot, amelyhez a költségvetési
igényeket is hozzá tudja majd rendelni.
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
