vissza a főoldalra

 2010.07.16. 

Mérsékelt lengyel elnök

Ha nem is könnyen, de végül sikerült megválasztani a köztársasági elnököt: Lengyelországban Bronislaw Komorowski nyerte a választás július 4-én tartott második fordulóját, és ezzel ő lett az új államfő. Megbízatása öt esztendőre szól. A hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 53 százalékát szerezte meg, míg ellenlábasa, Jaroslaw Kaczynski 47 százalékot kapott. Komorowski a jelenleg kormányon lévő, mérsékelt konzervatívnak számító Polgári Platform jelöltje volt, Kaczynski pedig (az áprilisi szmolenszki légi szerencsétlenségben életét vesztett Lech Kaczynski ikertestvére) a konzervatív Jog és Igazságosság Párt színeiben indult. A 31 millió választásra jogosult állampolgár 55,3 százaléka járult az urnákhoz – ez magasabb az első forduló 53 százalékos részvételi arányánál, annak köszönhetően, hogy időközben levonult az Odera és a Visztula folyók áradását okozó víztömeg, elhárult a százezrek életét sújtó veszély.

A magyar média egységesen úgy tálalta az eseményeket, hogy a konzervatív Kaczynski és a liberális Komorowski vetélkedéséből az utóbbi került ki győztesen – vagyis a lengyel társadalom a liberalizmus mellett tette le a garast. Ahogy azt már az első fordulót követően hangsúlyoztuk, e felosztás kellőképpen megtévesztő, ugyanis a lengyel közéletben mást jelent a liberalizmus, mint a magyar politikai palettán. Az ottani lengyel besorolás szerinti „liberális” minősítés a magyar politikai gyakorlatban egyfajta mérsékelt konzervatív, középutas polgári irányultságnak felel meg – nem neoliberalizmus, de a szó valódi értelmében vett liberalizmus. Súlyos tévedés lenne azt hinnünk, hogy a lengyelek most „átmentek SZDSZ-esbe”. Ennek alátámasztására remek példával is szolgálhatunk, méghozzá Varsó egyik legelőkelőbb részéből, Wilanów kertvárosból. E százhetven hektáros területen húszezer lakos él, körülbelül a budai Rózsadomb megfelelője: úgy jött létre, hogy a rendszerváltást követően egy dúsgazdag befektető, Ryszard Krauze felvásárolta a negyedet, és egyfajta álomtelepüléssé fejlesztette. E szavazókörzetben az első forduló során Komorowski 72 százalékos eredménnyel nyert, egész Lengyelországban itt volt a legnagyobb fölénye Kaczynski mindössze 13 százalékával szemben. (Megjegyzendő továbbá, hogy e körzetben a részvételi arány 80 százalékos volt, amely országosan szintén a legmagasabb.) Ezen a helyen, ahol tehát a „liberális” Komorowski toronymagasan diadalmaskodott, mondhatni a lengyel liberalizmus fellegvárában mellesleg éppen az ország jelenlegi legnagyobb egyházi építkezése folyik: az Isteni Gondviselés szentélyének kialakítása. A június elején boldoggá avatott hős pap, a kommunista belügyis tisztek által 1984-ben agyonvert Jerzy Popieluszko csontereklyéjét is itt helyezték el a kanonizációs szentmisét követően, tizenkét kilométeres körmenet végállomásaként. A nagyszabású építkezés költségeit a helyi „liberális” üzletemberek és a lakosság adományaiból fedezik. Az elnökválasztási szavazóhelyiséget is e szentély területén alakították ki, a II. János Pál Intézet egyik termében – mivel ez a „liberális” negyed leglátogatottabb, legismertebb közintézménye…

Érdemes behatóan böngésznünk a választási eredményeket, mert számos érdekességgel szolgálnak. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy az előzetes közvélemény-kutatások ezúttal helyesnek bizonyultak. Az utolsó felmérések, az úgynevezett late poll adatok azt jelezték, hogy Komorowski megőrzi az első fordulóban szerzett ötszázalékos előnyét. Mint tudjuk, ez az előny végül hatszázalékosra duzzadt. Azért az összeszámlálás csempészett némi izgalmat a lefutottnak hitt versengésbe. A szavazatok 20 százalékának összesítése után Komorowski előnye csupán egy százalék volt. Több mint 50 százalékos feldolgozottság mellett Kaczynski hatvanezer vokssal, vagyis 0,8 százalékkal átvette a vezetést. „Ki tud itt aludni?”, tették fel rögvest a kissé hatásvadász kérdést az egyik legtekintélyesebb lengyel médium, a Gazeta Wyborcza internetes honlapján. A szavazatok 70 százalékának összeszámlálása után, a nagyvárosok eredményeinek beérkezésekor végül Komorowski felé billent a mérleg nyelve, kialakult a hatszázalékos különbség: a győztes 833 ezerrel több szavazatot gyűjtött, mint Kaczynski.

Területileg górcső alá véve az eredményeket máris nyilvánvaló, hogy a hatalmas ország úgymond két részre szakadt: az északi és nyugati vajdaságokban egységesen Komorowski lett a befutó, délen és keleten viszont kizárólag Kaczynski nyert. Nemek szerinti bontásban gyakorlatilag nincs különbség a két jelölt között: a nők 51, a férfiak 52 százaléka szavazott Bronislaw Komorowskira. Annál változatosabb az életkor szerinti részletezés: a 18–24 éves korosztályban Komorowski támogatottsága 53 százalékos, a 25–34 évesek körében már 58 százalék. A harmincas-negyvenes korosztályból kevesebben, 51 százaléknyian szavaztak Komorowskira – az ötven év fölöttiek között pedig Kaczynski hívei vannak többségben (51 százalék).

Lakóhely szerinti bontásban: a falusi lakosság körében Kaczynski 60 százalékot kapott – a százezer lakosnál kisebb városokban 55, a százezer fölötti lélekszámú városokban pedig 60 százalékot szerzett a győztes Komorowski. Iskolai végzettség szempontjából megállapítható, hogy az általános iskolát végzettek körében Kaczynski 62 százalékos támogatottságot élvez – a középfokú végzettségűeknél viszont Komorowski a nyertes a szavazatok 56, a diplomásoknál pedig 66 százalékával. Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk: az ötven év alatti, városokban lakó, közép- és felsőfokú végzettségű polgárok túlnyomórészt Komorowski hívei – az ötven év feletti, falusi, általános iskolai vagy szakmunkás végzettségű lakosság többsége pedig Kaczynski mögé sorakozott fel.

E statisztikai bölcselkedés látványosan megbukik, ha szemügyre vesszük a második forduló „rekordjait”. Komorowski legnagyobb arányú diadala ezúttal a belorusz határ melletti Czyzében, egy kis mezőgazdasági településen született: a leadott ezer szavazat 93 százalékát szerezte meg. A két és fél ezer fős faluban az emberek lengyellel kevert fehérorosz tájnyelvet beszélnek, és kilencven százalékuk ortodox vallású. A helyi iskola igazgatója úgy fogalmazott: „Nem kell erről túlságosan sokat beszélni – az a személy nyert, aki nem keres összeütközést a szomszédokkal. Az emberek a kisebb rosszat választották. Jobban szeretik a párbeszédet, mint a szüntelen háborúskodást.” Kaczynski legnagyobb arányú győzelmének helyszíne a Lublintól hetven kilométerre fekvő Chrzanów falu, ahol az emberek szintén mezőgazdasággal foglalkoznak (cukorrépát és málnát termesztenek). A néhai elnök ikertestvére itt a voksok 94 százalékát kapta, míg Komorowski csak hatot. „Na, és még ez a hat is túl sok – nyilatkozták az újságíróknak a helyi kisbolt előtt ácsorgó emberek. – Mert hát ugyan kicsoda is szavazhatna nálunk a Polgári Platformra? A tanár, az orvos, néhány önkormányzati vezető. De talán még közöttük is akadnak olyanok, akik a másik karikába tették az ikszet.”

A lengyel választási törvény értelmében nem kötelező az állandó belföldi lakóhely: azok a polgárok is szavazhatnak, akik tartósan külhonban élnek. Például Berlinben Komorowski kétszer annyi szavazatot szerzett, mint Kaczynski, de Kölnben, Münchenben, Nápolyban és Milánóban is ő győzött. Rómában viszont Kaczynskit támogatták többen. Számos Olaszországban élő lengyel akár négyszáz kilométert is utazott, hogy leadhassa voksát. A legnagyobb külhoni közösség Chicagóban található, ahol a lengyel negyedben több mint százezer lengyel él – sokan közülük az angol nyelvet sem beszélik, úgy laknak ott zárt tömbben, mintha csak Varsóban lennének. Az egységet az is jól mutatja, hogy a chicagói lengyelek nyolcvan százaléka Kaczynskira szavazott.

S ezzel máris megérkeztünk az elnökválasztás világpolitikai összefüggéseihez. E percben még nem tudható biztosan, hogy az egyes nagyhatalmak milyen érdekrendszer mentén kezelik majd az új államfő személyét. Annyi minden-esetre sejthető, hogy az Egyesült Államokban szívesebben fogadták volna Kaczynski megválasztását – a keleti végeken viszont feltehetően jobban örülnek Komorowski győzelmének. Az újdonsült elnök első nyilatkozatában kijelentette: új közmegegyezést akar teremteni. „Jöjjenek velem, mindenkihez szólok, akinek az álmai és elvárásai még nem valósultak meg.” Kampányfőnöke, Wladyslaw Bartoszewski pedig hangsúlyozta: „A lengyelek közmegegyezést szeretnének, a szolidaritás szellemében; együttműködést, a demokrácia szellemében.”

Végül két záró megjegyzés. A lengyel alkotmány, a prezidentális köztársasági államforma alapján az elnök széles jogkörrel rendelkezik. Erős vétójoga van az országgyűlés döntéseivel szemben, de a külpolitikába is jelentősen beleszólhat. Ezért is kiemelten fontos, hogy Bronislaw Komorowski milyen szemlélettel teljesíti majd elnöki küldetését. Ugyanakkor az ezúttal vesztes Jaroslaw Kaczynski is elégedett lehet: 47 százalékos eredménye a soron következő parlamenti választásokon nagy reményekre jogosítja őt és a mögötte álló Jog és Igazságosság Pártot.

Zsille Gábor