vissza a főoldalra

 

 

 2010.07.23. 

Disznóságok

„Vírusos malacok érkeznek Hollandiából. Évente nagyjából egymillió holland malac érkezik hazánkba, jelentős részük vírussal fertőzött. A magyar piacra ellenőrizetlenül behozott és áron alul, gyakran feketén értékesített állatok jelentősen rontják a hazai sertéstenyésztők helyzetét”- olvasom az egyik hazai napilapban.

– Lehet-e azt pontosan tudni, hogy mennyi fertőzött malac érkezik be Hollandiából? – kérdeztem Fekete Balázs urat, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének (MFSE) elnökét.

 – Sajnos erről nincs pontos információnk, csak becsülni lehet. Annyit tudunk, hogy igen nagy számról van szó. A malacrakományt sem kereskedelmi tételként, sem hízóként, alapanyagként nem is lehet korlátozni, mert az EU-ban nincsenek határok. Egy hatósági állatorvos elindítja a rakományt Hollandiából – bár meg kell jegyezni, nem csak onnét érkeznek fertőzött malacok – , s mivel már a határokon nincsenek állategészségügyi vizsgálati állomások, az beérkezik Magyarországra, s nem mindig tudjuk pontosan, hová is kerül.

 – Lehet-e általánosítani? Mondhatjuk-e: ami hollandiai sertés, az mind vírusos?

 – Nem lehet ilyet mondani. A volt uniós tizenöt állam szinte 100%-osan fertőzött ezzel a PRRS-es betegséggel. Ennek ellenére azért vannak olyan állományok, melyek védettek, s ahol kezelve tartják a malacokat. A fertőzött állományokat viszont legtöbbször olcsón adják.

A fertőzésekkel kapcsolatban a PRRS-vírust emlegetik. Mit okoz ez a vírus az állatnál, s mennyire veszélyes a fogyasztóra?

 – A fogyasztóra veszélytelen. A sertésnél kétféle problémát okoz: légzőszervit és szaporodásbiológiait. Ha a vemhes koca ezzel a vírussal megfertőződik, akkor elvetélhet. Akár 50%-os vetélés is előfordulhat. A malac pedig egy olyan lázas, étvágytalansággal járó légzőszervi betegségben szenved, melyben 50%-os az elhullási arány.

 – A PRRS-sel kapcsolatban megdöbbenve olvastam, hogy 2004-ben levette a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek listájáról ezt a vírust az akkor regnáló kormány. Tud arról közelebbit, hogy ezt külső nyomásra tette, vagy teljes dilettantizmusból?

 – Minden bizonnyal külső nyomásra. Hozzávetőlegesen 2000-ig Magyarország mentes volt ettől a vírustól. Ezt követően jelent meg a PRRS Magyarországon. Akkor kimondták: bejelentési kötelezettség alá tartozik ez a betegség. Uniós csatlakozásunk idejére, az addigi tizenöt PRSS-sel fertőzött államnak érdeke volt, hogy hazánk is megfertőződjön. Ha ez megtörténik, akkor ők is hozhatnak ilyen malacot hazánkba. Fertőzéstől mentes országba ilyen rakományt nem lehet szállítani.

 – Jól értem? Direkt megfertőzték az állományunkat, hogy aztán behozzák ide a vírusokat hordozó malacokat?

 – Azt, hogy direkt, azt nem mondom, nem mondhatom! Azt mondjuk: érdeke volt a tizenöt uniós államnak, hogy Magyarország se legyen fertőzésmentes terület.

 – Egyesek nagyon sokat vártak az EU-s csatlakozástól. Azt remélték, hogy az elismerten jó minőségű magyar árukkal elárasztják Európát. Ezzel szemben nem tudtunk kilépni a nyugati piacra, nem mi exportálunk Európába, hanem fordítva. Mi ennek az oka? A versenyhátrány?

 – Tény, hogy a nyugati piacra nem tudunk exportálni. Ettől függetlenül még lennének lehetőségeink Közép-és Kelet-Európában. Tudunk tenyészállatot értékesíteni Ukrajna, Oroszország és a Balkán államai felé. Ám az ezirányú kivitelünk is veszélyeztetett pont az említett fertőzéssel kapcsolatban. Ha még jobban fertőzött lesz az állományunk, akkor a keleti piac kapuja is bezárul előttünk.

 – Az elmúlt 17 év legfontosabb hazai szakmai eseményévé vált az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. A tavasszal megrendezett kiállítás a megszokott magas színvonalat hozta mind a bemutatott tenyészállatok, mind a kiállítás szervezése tekintetében. A rendező Hód-Mezőgazda Zrt., valamint a társszervező Magyar Állattenyésztők Szövetsége és tagszervezetei a magasan tartott elvárásokkal vívták ki az elismerést, mely szerint Hódmezővásárhelyen rang megjelenni és itt részt kell vennie minden valamit is magára adó állattenyésztőnek, cégnek, iparágnak. Az említett két szervezetnek is ön a vezetője. Mi a tapasztalata: vannak még olyan gazdák, akik nem hagyják az értéket kárba veszni még a rossz gazdasági helyzetben sem?

 - Pontosítsunk: a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek egy vezetője van, Antal Gábor vezérigazgató úr. Jómagam a cég állattenyésztési igazgatója vagyok. Hála Istennek még nagyon sok elméleti tudással és sok éves gyakorlati tapasztalattal rendelkező elhívatott tenyésztő és gazda munkálkodik Magyarországon. Az ő munkájukra sokkal jobban kéne alapozni, mert ők ma is fenntartják törzstenyésztéseiket, akkor, mikor sajnos az általuk előállított tenyészállatok nagy része vágóhídon, hízóként értékesül. Tehát csak kis arányban veszik meg őket tenyészállatként. Az előzőt nem is nevezhetjük értékesülésnek, mert tenyészállatokat nem volna szabad levágni. Ezek a gazdák viszont elhivatottságuk, szakmai önbecsülésük miatt még ma is foglalkoznak a törzstenyésztés komoly munkájával, ha ez magasabb költséggel is jár, mint egy hízótelep működtetése. Az elhivatott tenyésztők olyan típusú állományt tartanak fenn, amelyek Nyugat-Európában is megtalálhatók. A duroc, a pietrain, a hampshire itt van Magyarországon, sőt a nagyfehér és a magyar lapály is, melyeket Európában is ismernek. Ezeket a fajtákat jobban el kéne terjeszteni. Szintén lényeges, hogy ezek az állományok még mentesek a már említett betegségektől, ezért is kéne rájuk alapozni.

 

Medveczky Attila