vissza a főoldalra

 2010.07.23. 

Az új kormányzat sportpolitikája

Az Országgyűlés Idegenforgalmi-, Turisztikai- és Sportbizottságának elnökét, Bánki Eriket kértük fel arra, hogy vázolja fel az Orbán-kormány sportot érintő terveit, elképzeléseit, célkitűzéseit.  

– Miként látja a sport helyzetét napjainkban? Honnan kell elindulnia az új kormányzatnak a sportot illetően?

 – Sajnos azt kell mondanom, hogy a helyzet katasztrofális. Azzal a képpel tudnám talán szemléletesen érzékeltetni, amikor egy úszni nem tudó ember beleesik a tóba, és kapálózik az életéért. A kapálózó ember, ha leér a tó aljára, elrugaszkodik, és megpróbál kiemelkedni, még mielőtt végleg elfogy az oxigén.

 – Pontosan mi okozta ezt a fulladás-közeli állapotot?

 – A fuldoklás oka abban keresendő, hogy az elmúlt 8 évben teljesen ki lett semmizve a magyar sport. Ez nemcsak anyagilag, hanem egyéb tekintetben is igaz sajnos. A magyar sport az első Orbán-kormány idején – mai értékén számolva – körülbelül 28 milliárd forintot kapott éves szinten a költségvetésből. Ez 2010-re 17 milliárd forintra csökkent le, majd később a Bajnai-kabinet még két részletben további 2 milliárd forintot kivett az eredetileg sportra szánt költségvetési pénzből. Így végül mindössze 15 milliárd forint jutott a sportra. Szintén az első Orbán–kormány idején önálló minisztériumot kapott ez az ágazat, amit a szociálliberális kormány szintén elvett a sporttól. Ez is hűen tükrözi az említett kisemmizést, valamint azt is, hogy a Gyurcsány-, majd később Bajnai-kabinet mennyire rangon alul kezelte a magyar sportot.

 – Nem is hagyták ezt szó nélkül az érintettek…

 – Soha nem volt még példa arra, hogy a különböző sportági szakszövetségek vezetői – pártállástól és egyéb elkötelezettségektől függetlenül – igen kemény bírálatot fogalmazzanak meg egy kormány sporttal kapcsolatos tevékenységéről. Ilyen előzmények után lett kormányerő a Fidesz, és ebből az alaphelyzetből kell újból felépítenünk a magyar sportot.

 – Milyen tervekkel látnak neki a munkához?

 – Már a kampányban is azt ígértük, hogy a Fidesz-kormány kiemelten kezeli majd a sportot. Ezt be is kívánjuk tartani. Ennek egyik jele, hogy rendkívüli döntéssel már megszavaztunk egymilliárd forintot a londoni olimpiai felkészülésre. A másik kézzelfogható jele pedig az, hogy Orbán Viktor személyes sporttanácsadónak kérte fel az egykori világbajnok öttusázót, Balogh Gábort, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának sportért felelős államtitkára pedig az atlantai olimpiai bajnok, Czene Attila lett. Változtatni kívánunk azon az elhibázott koncepción, ami eddig dívott, amikor is az állam akarta megmondani, mi a jó a sportban élőknek. Egyeztető fórumokat kívánunk szervezni, és azt akarjuk elérni, hogy maguk a szakszövetségek és a sportolók mondják meg, milyen változtatások történjenek.

 – Konkrétan ez mit jelent? Milyen módon kívánják bevonni ebbe a szakszövetségeket?

 – Orbán Viktor miniszterelnök úr még a kampányban felkereste a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségét és azt a kérést fogalmazta meg, hogy a különböző sportági szakszövetségek külön-külön készítsenek egy általuk elképzelt fejlesztési tervet. Ezeket a MOB bekéri, alaposan áttanulmányozza és a benne lévő ötleteket, elképzeléseket összegezni fogja. A különböző fejlesztési koncepciókat összegyúrják, és az abban foglaltak alapján készíti majd el a kormány a konkrét sportcsomagot, amelyhez a költségvetési igényeket is hozzá tudja majd rendelni.

 – A sportnak három fő ága van, a versenysport, az utánpótlás és a tömegsport. Mi lesz az új sportkormányzat prioritási elve, melyiket támogatja majd a legjobban?

 – Egy kicsit amolyan tyúk-tojás kérdés ez, mert örök dilemma, hogy az említett három terület közül melyik a fontosabb. Szerintem nem lehet és nem is szabad rangsort felállítani a sport három ága között. Mindegyik egyformán fontos, hiszen az élsportban elért eredmények ösztökélhetik az átlagembereket a sportolásra, az egészségesebb életmódra. A jól és szakszerűen folyó utánpótlás-képzés pedig, túl azon, hogy edzett fiatalokat nevel, előfeltétele a későbbi kimagasló sporteredményeknek is. Prioritásokról tehát nem szívesen beszélnék, mert az a meggyőződésünk, hogy a sportot komplex módon kell támogatni. A sport ugyanis valódi érték, számunkra, magyarok számára nemzeti érték, amelyet ennek megfelelően kívánunk kezelni kormányzásunk során.

 – Várható-e bizonyos sportágak, elsősorban a hagyományos magyar sikersportágak kiemelése, illetve ezen sportágak támogatásának növelése?

 – Igen, várható. Sportszakmai- és anyagi okok miatt egyaránt indokolt bizonyos sportágak előtérbe helyezése. Nyilvánvaló, hogy mindent nem lehet egyszerre és ugyanolyan mértékben támogatni, hiszen az költségvetési szempontból sem megoldható. Emellett az is érthető, hogy azon sportágak, amelyek évek-évtizedek óta bizonyítanak és sikerek egész sorát szállítják Magyarországnak, megérdemlik a kiemelt támogatást. Fontos azonban hozzátenni, hogy a kiemelési rendszer a MOB javaslatai alapján történik majd meg, tehát ebben sem közvetlenül a kormány kíván határozni.

 – A sportban járatos közgazdászok egybehangzó véleménye szerint – a Bajnai-kormány 15 milliárdja helyett – éves szinten legalább 30-40 milliárd forintnyi összegre lenne szüksége a magyar sportnak. Ezzel a számszerűsített összeggel egyetért?

 – Ez a 30-40 milliárdos összeg egy reális szám, ennyire biztosan szüksége lenne a magyar sportnak ahhoz, hogy a nemzetközi színtéren továbbra is versenyképes tudjon maradni. Összegszerűségtől függetlenül is kijelenthető, hogy középtávon jelentősen növelni kell a sportra szánt állami támogatások mértékét. Ennek első lépése a már említett egymilliárd forint is. Az ősz folyamán sor kerül a nemzeti sportstratégia újragondolására. Úgy gondolom, hogy a sport anyagi támogatása esetében minimum hatéves időszakban érdemes előre gondolkodni, hiszen 2016 ismételten olimpiai év lesz majd.

 – Ha jól tudom, éppen most került a Parlament elé az új adótörvény-csomag. Kérném, mondja el, milyen sportot érintő kitételek kerültek bele a tervezetbe?

 – A sport valamennyi területének erősítését, fejlesztését szolgálja a szóban forgó törvényjavaslat, amely társasági adókedvezményt biztosít azon cégeknek, amelyek az öt látvány-csapatsportág – a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, a vízilabda és a jégkorong – valamelyikét támogatják. Szintén lényeges eleme a csomagnak, hogy illetékmentessé válnak a sportcélú ingatlanvásárlások. Bízunk abban, hogy ennek révén javulhat a létesítmény-ellátottság is, hiszen üzletileg is jobban megéri majd ilyen jellegű befektetésbe kezdeni. Megszüntetjük azt a helyzetet, amely a különböző érmek-kupák, serlegek díjazásként történő átadását adókötelessé tették, így ezek ismételten adómentessé válnak majd. És ugyanígy lényeges elem, hogy végre rendezzük a sportolók munkajogi státuszát, méghozzá a teljes sportvertikum számára. Ezáltal megszűnnek a kiskapuk, valamint az, hogy különféle látszattevékenység ürügyén az illegalitás határát súroló módon legyenek honorálva az élsportban tevékenykedők.

 – Ha már a létesítményeket említette: aligha vitatható, hogy a stadionok, sportlétesítmények és a sportinfrastruktúra egyéb területei is komoly fejlesztésre szorulnak. Milyen sportot érintő beruházásokat tervez az Orbán-kormány?

 – Sajnos helytálló a felvetése, mert való igaz, hogy infrastrukturális szinten is nagyon rosszul áll a magyar sport. 2003-ban kifutottak azok a beruházások, amelyek még az előző Orbán-kormány regnálása alatt indultak meg, és érdemi fejlesztések, állami forrásokból, azóta sem igazán történtek. Ezen a téren is alapvető változásokat tervezünk. Új sportcsarnokoknak, uszodáknak kell épülniük, és napirendre kell kerülnie a stadionok fejlesztésének is.

 – A sportlétesítmények témájához tartozik egy néhány napos, friss hír, miszerint a Puskás Ferenc Stadion megújítására pályázatot írnak ki. Mi a pontos tervük: felújítás, vagy teljes újjáépítés?

 – Egyértelműen újjáépítésben gondolkodunk, hiszen ismerve a stadion jelenlegi állagát, a toldozás-foldozásnak nem lenne túl sok értelme. A Puskás Ferenc Stadion a nemzet stadionja kell, hogy legyen. Ezt szem előtt tartva kell újjáépíteni, mégpedig úgy, hogy megfeleljen a mai kor követelményeinek, és büszkék lehessünk rá.

 – Várható-e, hogy Magyarország pályázni fog kiemelt jelentőségű sportesemények rendezésére?

 – Igen, a kormány teljes mellszélességgel támogat minden olyan törekvést, amelyek sportesemények rendezésére irányulnak. Minden olyan világeseményt meg kell pályázni, amelynek rendezésére esélyünk lehet. Roppant nagy húzóereje van egy-egy sportos világeseménynek. Különösen az utánpótlásra igaz ez, hiszen ilyenkor a fiatalok testközelből láthatják az adott sportág világklasszisait, ami meghatározó lehet további pályafutásuk szempontjából. A sportértéke mellett pedig turisztikai jelentősége is van a nagy érdeklődésű sporteseményeknek, a pozitív ország-kép kialakítását is nagyban elősegíti egy-egy sikeres rendezés.