|
 2010.06.16.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
24. száma!
Csurka István: Elbugázott választás
(2.oldal)
A
szlovákiai választást a magyarságtól ellopták, népiesen szólva
– elbugázták. A Magyar Koalíció Pártja nem jutott be a törvényhozásba,
de a Bugár Béla-féle nemzetközi vegyes, a szlovák, cigány,
zsidó és csak részben és csak névleg magyar, nyolc százalékkal,
igen. Ez, valljuk be, nagy pofon a szlovákiai magyarságnak, de még
nagyobb Magyarországnak és az éppen most kormányzását
megkezdő Fidesznek. Ezen nincs mit szépíteni. Bugár Bélát
ismerjük. Peter Weisz urat is, aki sokáig itt volt nagykövet és
volt alkalom megismerkedni a „Nyílt társadalommal” és főemberével,
Soros Györggyel. Bugár szellemileg annyira magyar, mint
amennyire egy Weisz szlovák. Az egyéves pártban 4 magyarnak
mondható alak díszlik és 7 szlovák. A liberális charta
szerint a cigány sem maradhat ki belőle. A Bugár Bélától,
azaz a szlovák érdeket kiszolgáló gyászmagyaroktól, liberálisoktól
megtisztított párt 4,3 százalékot kapott, annyit, amennyivel
mi kiestünk 2002-ben. De ez csak érdekesség. Itthon a média máris
őket ismeri el magyar pártnak, ez viszont nem érdekesség,
hanem liberális hazugság. Egyes magyar politikusok is tesznek
ilyen hülye kijelentéseket, kínjukban, de ostobán. Bugár Béla
pártja tipikus vazallus párt, rosszabb és nemzetietlenebb kiadása
a régi, a románokkal előnytelenül kiegyező, de románokat magába
soha nem foglaló – a románok is tartózkodtak a belépéstől
– RMDSZ-nek. Egy teljesen egyirányú híd két nemzet között,
csak a magyarságból a szlovákságba lehet közlekedni rajta. Ezért
csinálták. Szlovákia eddig nem volt liberális, hanem
Meciarosan nacionalista, soviniszta, Hlinkásan-Slotásan,
kalandosan nacionalista, mostantól szecskásan, rendetlenül
liberális lesz. Ha sikerül.
Interjú Duray Miklóssal, az MKP ügyvezető
elnökével (Medveczky
Attila, 5.oldal)
– Ki pénzeli Bugárékat?
–
Nagy szlovák vállalkozók és a Slovnaft, ami a Mol kezében
van. Tehát a Mol pénzelte a Hidat, hogy gyengítse a felvidéki
magyarság hiteles képviseletét. Sajnos azok a magyarországi vállalatok,
melyek Szlovákiában is terjeszkednek, nem képviselik a magyar
érdeket.
– Szintén érdekes a komáromi Trianon-emlékmű
esete, amit Slota felavatott, majd a választások előtti éjjelen
valaki megrongált. Miért pont akkor? Kinek az érdeke lehetett
ez az időzítés?
–Ez
eléggé gyanús eset. Egy térfigyelő kamera rögzítette a rongálást.
Nem úgy történt, hogy valaki odarohant, megrongálta az emlékművet,
aztán elszaladt. Éjjel egy ismeretlen odaállt autóval, szép
komótosan elővette a kalapácsot, s elkezdte az emlékművet
vele verni, majd mikor ezt megunta, beült az autójába, s továbbhajtott.
A rendőrség pedig csak 15 perc múlva érkezett a helyszínre,
pedig belügyi kameráról van szó. Azt viszont felelős
politikus nem mondhatja, hogy ezzel az akcióval direkt az MKP-nak
akartak ártani.
Szól a Csángó Rádió! (5.oldal,
Medveczky Attila)
Interjú Lőrinc Cselesztinnel, a rádió
szerkesztőjével
Nagyon
szeretném, ha munkámba bekapcsolódnának elsősorban csángó
munkatársak, mert a rádió jellegét így tudnám megőrizni.
Sajnos az első időszakban nem tudok fizetni, de a későbbiekben
fizetés ellenében kérem a munkát. Több műsorra gondoltam: népzeneire,
irodalmira, történelmire, kulturálisra. A csángó falvak életét
is be szeretném mutatni. Ez nagyon nagy munka és egyedül nem
lesz olyan jó a minősége, még akkor sem, ha ezt nagyon akarnám.
Azért gondoltam a külföldön élő csángókra, mint munkatársakra,
mert sok jót hallottam róluk, és bízom a segítőkészségükben,
és a becsületességükben. Nálam ez a két tulajdonság nagyon
sokat számít. Természetesen minden építő jellegű javaslatot
örömmel fogadok.
Se nem szép, se nem rút
Mikszáth Kálmán: A tisztelt ház c.
könyvét Győri Béla mutatja be (7.oldal)
No
de nemcsak léhűtő jelöltek csinálták a káoszt, a tisztelt házban
is voltak káoszkedvelők. Ugyanis azt írja Mikszáth Kálmán,
hogy „Egy ügyes fogás többet ér tíz beszédnél. Azaz hogy
a beszéd egy idő óta már éppen már semmit sem ér. Talán
ebben a véleményben volt Emich is. Amikor egyszerűen így szólt
leendő választóihoz:
–-
Én Emőkei Emich vagyok. A többit majd elmondja tisztelt barátom,
Ország Sándor.”
Se
szeri se száma a tisztelt házban zajlott mulatságos történeteknek.
„Tisza
Kálmán, a későbbi generális beszédje közben friss pápaszemet
váltott.” Tiszának az volt a szokása – mármint Kálmánnak
–, hogy egyszerre két szemüveget hordott magával. De egyszer
otthon hagyta az egyik szemüveget.
„Mosásban
van – mondták tréfásan a parlamenti gúnyolódók.”
Körültekintően
széjjelnézhetünk az Országgyűlés színhelyén, annak folyosóján.
„Egy
évtized parlamenti története tehát még a Sándor utcai országházban
játszódik le, melyhez két évtized emlékei tapadnak, s melyet
már megszoktak a honatyák, kiknek nehéz érzés lesz
elhurcolkodni. (Ez az épület ma is megtalálható a Bródy Sándor
utcában, ebben lakik az Olasz Intézet.)”
Teljesült Kallós Zoltán régi vágya: május 21-én megnyílt
Válaszúton a róla elnevezett múzeum és népművészeti központ.
Az épület valaha a Kallós családé volt, amit persze a háború
után elvett a román állam. A gyűjteményről és a Kallós
Alapítványról Kallós
Zoltán pedagógust, néprajzkutatót kérdezte Medveczky Attila.
(9.oldal)
Gasparovic megdicsérte a pártütőket (10.oldal)
Miként
kommentálták a szlovákiai lapok, politikai elemzők a június
12-ei országgyűlési választást? –kérdezte Medveczky Attila
Karaffa Attilát, a Felvidék.ma
szerkesztőjét.
– Mennyire lepte meg ez az eredmény?
Gondolta, hogy Most-Híd és a Szabadság és Szolidaritása (Sas)
ilyen sok voksot fog kapni?
–Nem
a szlovák pártok eredménye, hanem a Magyar Koalíció Pártja
sikertelensége volt számomra meglepő. A Most-Híd nevezetű
hibrid párt megosztotta a magyarságot, sajnos sikerült a média
ilyen irányú agymosása, így több felvidéki magyar is rájuk
szavazott. A Most öndefiníciója szerint egy szlovák–magyar
polgári párt, tehát nem került be magyar politikai erő a törvényhozásba.
A Sas eredménye nem lepett meg, mert az előrejelzések azt
mutatták, hogy jól fognak szerepelni a választáson. A szlovákiai
lapok egyöntetűen változásról, jobbközép koalícióról
beszélnek, Fico hatalmának végét jósolják, s kiemelik: a
szlovákiai magyarság nemet mondott a radikalizmusra és a Most-
Hidat választotta. Ez a kijelentés nem helytálló, mert az MKP
nem egy hagyományos radikális párt.
Kitörni a szellemi drogok rabságából
(11.oldal, Medveczky Attila interjúja)
Horváth Lajos, festőművész: Nem
hiszem, hogy ami Nyugaton kellő propagandával létrejött, az számunkra
feltétlenül egy igazodási pont. Itt nem arról van szó, hogy
ne figyeljünk a világ művészeti törekvéseire, de képesek
legyünk eldönteni azt: mit kell ezekből átvennünk. Sokkal több
olyan irányzat jelent meg a 20.században Nyugaton, melyekre nem
kellett volna reagálnunk. Sajnos mi szinte minden módosítás nélkül
átvettük ezeket az izmusokat, mert arra gondoltunk: ezt kívánja
a korszerűség parancsa. Itt érkeztünk el a korszerűség kérdéséhez.
Az F-csoport tagjait konzervativizmussal vádolják, azzal, hogy
nem korszerűek. Ha valaki kellő figyelemmel nézi a festményeimet,
akkor rá kell jönnie: a mai kor szellemiségéről „beszélek”
hangulati, érzelmi megfogalmazásokon keresztül. Színnel, színformával
dolgozom, szerkesztek, rajzolok, de mindig egy nemes cél érdekében.
Születésnapját ünnepli az Újpesti TE – Kovács
Attila írása (12.oldal)
Az
Újpesti Torna Egylet mind az olimpiai aranyérmek, mind pedig az
olimpiai pontok számát tekintve a legeredményesebb magyar
sportegyesület! Jelenleg huszonnégy szakosztállyal rendelkezik
az ÚTE, amelyek között a klasszikus magyar sikersportágak
(kajak-kenu, birkózás, vízilabda, vívás, öttusa), a népszerűségben
élen járók (labdarúgás, jégkorong) és a kevésbé ismertek
(sí, modellező, kerékpár) egyaránt képviseltetik magukat. A
klub tizenhárom örökös bajnokot választott eddig saját
egykori sportolói közül.
Szőcs Zoltán: Sajátságos nemlátó
szemekkel (15.oldal)
Néhány
év türelem – sugalmazta Fock elvtárs – és rossz álommá válnak
a megyényi területet elöntő árvizek. Nos, ami azt illeti, az
árvizek rossz álommá válási metamorfózisa elmaradt, de
nemcsak Fock elvtárs hivatali ideje alatt, hanem az őt követő
minden magyar kormány következetes és nyomatékos ígérgetései
ellenére is. Voltak itt ilyen tervek, meg olyan tervek – a
rendszerváltozást követően szavakban a jobb- és baloldal egyként
egyet is értett velük –, de tavasszal vagy ősszel
menetrendszerűen jöttek az árvizek – láttam Hornot, Orbánt,
majd Gyurcsányt gumicsizmában pózolni a gát tetején – és
az illetékes szakemberek mindig nagyon meg voltak lepődve, s
hogy ezt valahogy leplezzék, cikornyás nyilatkozatokban foglalták
össze, hogy mit kellett volna tenni tavaly, tavalyelőtt és az
előtt, hogy a „védművek” megszülessenek, és hogy mindezt
miért nem tették meg.
A templom, és aki felszenteli
Interjú Dr. Veres András püspökkel (19.oldal,
Győri Béla)
Győri
Béla: Június 19-én, szombaton 17 órakor Dr. Veres András megyéspüspök
szenteli föl a magyarföldi ökumenikus templomot. Dicsértessék
a Jézus Krisztus.
Dr.
Veres András: Mindörökké, ámen.
Gy.
B.: Ez egy szép hír. De mégiscsak van egy kérdésem: van
katolikus vallás és egyház, van evangélikus, meg református
is, de ökumenikus vallás nincs. Hogy állhat össze mégis egy
ökumenikus templom?
V.
A.: Mindenképpen jó hír a templom megépülése, bármennyire
– hála Istennek – napjainkban ideológiai, politikai oka
nincs annak, hogy templomot építsünk, nem volt ez így mindig,
tudjuk. Mégis rendkívülinek számít egy ilyen templom, mert
nem valamely felekezethez tartozó templom lesz, hanem egy ökumenikus
kápolna, sőt valójában tulajdonjogilag egy településnek,
vagyis egy alapítványnak a település javára létrejött alapítványnak
a temploma lesz ökumenikus használatra fogjuk fölszentelni. A
helybeli polgármester gondolt egy nagyot: azon a településen,
ahol ő nagyon szeret lenni, és ahol polgármesterré választották,
emberemlékezet óta templom nem volt és ezért elhatározta,
hogy megajándékozza a közösséget vele. De mivel a környéken
más felekezetűek is élnek, döntően evangélikusok, ezért azt
a vágyát fogalmazta meg, hogy olyan templomot szeretne, amit
mind a három felekezet szükségszerűen alkalomszerűen használni
tud, így kerül sor arra, hogy mind a három felekezet jelen lesz
a templom megáldásánál és miután a polgármester úr felkért,
hogy szenteljem fel a templomot, örömmel vállalkoztam rá.
25 éve volt a monorierdei találkozó (20.oldal)
Két
generáció nőtt fel azóta, hogy Csurka István író vitaindító
előadása elhangzott Monorierdőn. A rendszerváltoztatás igényével
született tanulmány lényeglátását és tartalmának valódi súlyát
a pártállam utódainak szócsövei ma is szeretnék kisebbíteni,
jelentéktelennek bemutatni. Az akkor elhangzottakat felidézve (a
lényegi mondanivalót nem érintő rövidítésekkel) végigkísérhetjük
a Csurka István által kultúrbugrisoknak nevezett réteg mesterséges
megteremtését, a nemzetfenntartó parasztság hagyományos kultúrájának
szétverését és helyette az önmagát újratermelő kvázikultúra
kialakítását.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az
újságárusoknál!
Vagy fizessen rá elő!
info@magyraforum.hu
|
