|
 2010.06.11.
Megérett az MVH tevékenysége a felülvizsgálatra
Fiatal Gazdák
Magyarországi Szövetsége –Agrya üdvözli a Nemzeti Együttműködés
Programját, amely a magyar mezőgazdaság és vidék megújulásának
egyik kulcskérdéseként kezeli a generációs ügyeket. Az elmúlt
nyolc év agrárpolitikájáról és a jövőről a szervezet elnökével,
Mikula Lajossal beszélgetünk.
– Miért kulcskérdés a generációs ügy?
– Mert, ha nem lesz fiatal magyar gazdálkodói utánpótlás,
akkor igen nagy bajba kerül a mezőgazdaságunk. A generációváltás
természetes folyamat, ami sajnos sem nálunk, sem az EU többi államában
nem problémamentes. A fiatal gazdák támogatása létszükséglet,
de önmagában nem elég.
– A mezőgazdaság hosszú távon megélhetést kell
biztosítson az abból élőknek. Ekként kezeli az új kormány
programja ezt a fontos ügyet?
– Az, ami a kormányprogramban szerepel, nagyban rímel az
EU-s agrárpolitika várható változásaira. Speciális tevékenységet
folytató rétegről van szó, tagjait nem lehet az ipari termelésben
megszokott mércével mérni. Biztató, hogy hosszú távon kiszámítható
támogatási és szabályozási rendszert garantál. Az előző
kormány programjában a fiatal gazdák kérdését elintézték
azzal, hogy őket majd az EU-s támogatási rendszerek működtetésével
fogják segíteni. Ez édes kevés. Ha ez a kormány biztosítja a
mezőgazdaságból való megélhetést, akkor lesznek majd
fiatalok is, akik ezzel a területtel foglalkoznak.
– Ma a jobb megélhetés reményében költöznek a faluból a városba
a fiatalok.
– Sajnos, az a világ már elmúlt, amikor a mezőgazdaság
tömegeket tudott foglalkoztatni, hiszen a gépesítés mértéke
igen erősödik. Reményeink szerint viszont lesznek akik mezőgazdaságból
kívánnak majd megélni, ha a kormányprogram megvalósul,
azonnal elindítják saját gazdaságukat. Ez egy szép feladat,
hiszen minden gazdának komoly felelőssége van abban, milyen minőségű
élelmiszer kerül az asztalra és, hogy meg tudjuk-e őrizni a
természeti erőforrásainkat a jövő generációinak. A hagyományos
vidéki tevékenységet végző gazdák szerepe felértékelődik
a családi gazdálkodói réteg helyzetének megerősödésével,
a falusi közösségek újjáéledhetnek, aminek egyenes következménye,
hogy meg tudjuk őrizni
kultúránk, hagyományaink jelentős részét. Az Agrya az előbbiek
miatt nagy jelentőségűnek érzi, hogy a mezőgazdaságot
perspektivikus, a gazdáknak hosszú távon megélhetést biztosító
ágazatként kezeli az új kormány programja. A világos víziók,
a jövőbe vetett hit, elengedhetetlen feltétele a magyar mezőgazdaságban
a fiatal generációk megjelenésének.
– Ez a kormányprogram a családi gazdaságoknak kedvez, s az előző?
– Ők nem tartották fontosnak a családi gazdálkodókat,
ezért olyan EU-s projekteket hirdettek meg, amelyek elérhetetlenek
voltak egy családi gazdálkodás számára. Aztán itt volt az
SPS –, ami az összevont területalapú támogatás, a kormány
itt is megmutatta, hogy nem éppen a családi gazdálkodói réteg
érdekeit tartja szem előtt. Az SPS azáltal, hogy a támogatások
jelentős részét történeti bázishoz köti, különösen hátrányos
a meglévő, fejlődőképes kis- és középbirtokok, valamint a
gazdaságukat újonnan felépíteni törekvő fiatal gazdák számára.
Mindezek ellenére az EU-csatlakozás óta jelentős növekedést
csak a kisebb és közepes méretű családi gazdaságok tudtak elérni.
Az EU területalapú támogatásokra vonatkozó statisztikai
adatai szerint a birtokkoncentráció nyertesei egyértelműen a
családi gazdaságok voltak és nem a több ezer hektárt művelő
társas vállalkozások. Ez a növekedés tehát annak ellenére következett
be, hogy az elmúlt időszak kormányzatai idején egyáltalán
nem volt kiemelten, célzottan támogatott a családi gazdálkodói
réteg.
– Mi ennek az oka?
– Egyértelműen az életképesség. Az adatok jól mutatják,
hogy mekkora erő van a családi gazdálkodásban, az önálló és
felelős gazdákban. A gazda egyszemélyben vállalkozó, gazdálkodó,
növényvédő, kereskedő, munkaügyes, ügyvéd, sőt pszichológus
is. Aki tehát családi gazdálkodóként meg tud maradni, az egy
nagy tudású személyiség. Mára egyre nő a bizalom a családi
gazdálkodók iránt, hiszen az ő életük ott zajlik a falu társadalma
előtt. Mindenki tudja, ki a jó munkáltató, ki a megbízható
üzleti partner. Akármit is mondanak a nem konzervatív
politikusok, igenis egy életképes gazdálkodói rétegről van
szó. Eddig tehát politikai ellenszélben dolgoztunk, s ha a jövőben
csak szélcsend lesz, már akkor fellendülnek a családi gazdálkodások.
– Olvastam, hogy jogsértő módon késlekedik a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összességében mintegy 400
millió forintnyi támogatás kifizetésével 400 fiatal gazdának.
Történt valami előrelépés ebben az ügyben?
– Azóta kiderült, hogy nem 400, hanem 288 gazdáról van
szó. A 2007-ben meghirdetett első körös fiatal gazda támogatás
második részletének igénylésére 2010. január 1-31. között
volt lehetőség. Ezzel a lehetőséggel közel 288 fiatal gazdálkodó
élt és kérelmezte a fennmaradó 10%-nyi, hozzávetőleg 1-1
millió forint támogatás kifizetését. Ehhez csatolta a jogszabály
és a kapcsolódó MVH közlemény által előírt dokumentumokat,
formanyomtatványokat. Az MVH-nak a vonatkozó jogszabály szerint
45 munkanapja lett volna a kérelemről döntést hozni. Ezen határidő
letelte előtt egységesen minden kérelmezőnél újabb 22
munkanappal meghosszabbították az eljárási határidőt. Ezt a
végső határidőt már nem lehetett volna újra meghosszabbítani.
Így okkal várták az érintett gazdálkodók május elején az
immár érdemi döntést tartalmazó, a kifizetést engedélyező
levelet az MVH-tól. Ehelyett egy újabb végzés érkezett,
amelyben a hivatal „határozatlan időre” felfüggeszti az eljárást,
mert indoklásuk szerint „más szerv álláspontjának be-szerzése”
is szükséges. Annyit sikerült május közepe óta elérni, hogy
már tudjuk, június30-ig ezt a pénzt meg fogják kapni a fiatal
gazdák. Jól mutatja a rendszer működését, hogy egy sajtóbotrányra
volt szükség ahhoz, hogy az MVH elismerje: jogsértő módon
cselekedett, mikor ezt a végzést kiadta. Az MVH a rendelkezésére
álló idő alatt semmit nem csinált. Az MVH működési zavarai
mára már elérték azt a pontot, amelyek komolyan befolyásolják
az egyes gazdaságok fejlesztését, a versenyképességük erősítését.
Szinte nincs olyan támogatási forma, amelyet sikerülne ésszerű
határidőn belül lezárni, a támogatási kérelmeket elbírálni.
Ezek a késlekedések nem egy esetben a tervezett beruházások
elmaradásához, jelentős csúszásához vezetnek. Az MVH ellenőrzési
rendszere nem ritkán öncélú, túlbuzgó, túl akarja teljesíteni
az EU jogszabályokban rögzített kereteket. Az új MVH-nak meg
kellene találnia azt az egyensúlyi pontot, ahol már megfelel a
minimális EU-elvárásoknak, de még nem ró felesleges
adminisztratív terheket a gazdákra. Annak is örülünk, hogy a
kormányprogram szerint egy ügyfélközpontú, egyszerű, valóban
szolgáltató közigazgatási rendszert akarnak megteremteni, s
visszaszorítják a gazdák életét megkeserítő bürokráciát.
Medveczky Attila
|
