Függetlenség

2010.06.23.

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 25. száma!

Csurka István: A VB mint kultúra (2.oldal)

Régóta tudható, közismert a világbajnokság helyszíne, ideje és magyarnélkülisége is. Az is kétségtelen, hogy legalább két éve bizonyos a magyar választás ideje, várható eredménye pedig nagyon valószínű volt. Ha a kétharmados többség borítékolható nem volt is, a Fidesz-győzelem és az új kormány felállása úgyszintén. Előrelátó műsorkészítők megszervezhették – Baló és társai – ezt a túltengő közvetítést azért is, hogy a közönség kevésbé érdeklődjék a beállott változások, a következő nehéz feladatok, a szükséges személycserék iránt. El kell bagatellizálni a dolgot. Ezért adnak napi három közvetítést, ezért csinálnak szenzációt abból, aminek csak egy része szenzáció, a többi pedig sportszempontból is unalmas. A világban semmi sem történik hátsó szándékok nélkül. A magyarságot mindenképpen meg kell akadályozni abban, hogy himnuszképes magyar válogatottja legyen. Ez a gyenge, tornaórátlan iskola és a szörnyű népfogyatkozás ellenére lehetséges volna, ha sok diszkót, játéktermet bezárnának, ha az ifjúságot küzdelemre nevelnék.

Hatalomszerzésre szakosodtak (5.oldal)

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyilvánvalóvá tette röviddel az új parlament megalakulása után, hogy a számadást nem kerülheti el a szocialista-liberális hatalomgyakorló kör, s ha a vizsgálati eredmények szükségessé teszik, kizárólag törvényes eljárás keretében, de az igazságszolgáltatás kezére kerülnek azok, akik erre rászolgálnak. Hogy Agárdi Pétertől Kuncze Gáboron át Konrád György és Vásárhelyi Mária és a teljes valamikori Demokratikus Charta ideges lett, azt én egyszerű beismerésként értékelem. Hát nem Kuruc Gyula SZDSZ-alapító, most aláíró, mondta, sőt írta, hogy akarnokok dominálta zsarolók gyülekezete lett hőn szeretett pártja, hogy a nagytőke imádata, a korrupció és a kivagyiság jellemzi vezetőit? Nem ő kérdezte, mi lett barátunkból, Demszky Gáborból? Nem ők nyelték le szó nélkül Medgyessy Péter kijelentését, miszerint tele vannak eltussolt bűnügyekkel? Nem Katona Béla a közös MSZP-SZDSZ-kormány titokminisztere állította, hogy a szervezett politikai bűnözés elérte a politikai köröket? Nem Pető Iván jelentette ki: a politikai halott Demszky Gábor magával akarja rántani Magyar Bálintot? Azzal folytatta, hogy Retkes Attila antiszemita, Fodor Gábor pedig választási csaló. Miért nem akkor ugráltak a liberális elvtársak? Szeretném őket egyenként megkérdezni: Kell-e vizsgálni, hogyan kerülhetett a spontán privatizáció során annyi tőkeerős liberális és kommunista a piacgazdaság vadvizeire, kell-e vizsgálni, hogy a vezérlésük alatt működő médiamunkások miért mismásoltak oknyomozás helyett, bőszen hangoztatott és az ellenfeleikkel szemben gyakorolt kritikai alapállásukat feladva, miért zavarták össze szándékosan a közvéleményt?

Ragyogó elmék – hatalmas harcosok

Peter Kreeft: Angyalok és démonok (7.oldal)

A teológiának van egy tudománya: angelologia. Hát az meg mi fán terem? – kérdezi a szekularizált ember, aki mit sem akar tudni a világ teljességérõl. Ez a tudomány az angyalok létezésével, működésével és mibenlétével foglalkozó tan. Egy Peter Kreeft nevű amerikai filozófus professzor ellentmondást nem tűrő mondattal kezdi a könyvét: „Az angyalok valóban léteznek. Nemcsak a képzeletünkben vagy a mítoszainkban, nem csak a szimbólumaink között vagy kultúránkban. Éppen olyan valóságosak, mint a kutyánk, a nővérünk vagy az elektromos áram.” Azt mondja ez a Peter Kreeft, hogy az angyalok jelen vannak itt és most, közvetlenül melletted, és veled együtt olvassák ezeket a szavakat. Az angyalok hatalmas harcosok. „Valódi földönkívüliek, igazi szupermenek”, és tényleg egészen mások. Sokkal ragyogóbb elmék, mint Einstein. Képesek megmozgatni az eget és a földet, ha Isten megengedi nekik. Vannak gonosz, bukott angyalok: a démonok vagy ördögök. Ők sem mítoszok. Az angyalok tudnak rólunk. Kommunikálhatunk velük, szavak nélkül is beszélhetünk hozzájuk. Tényleg van saját őrző angyalunk. Mindenkinek van. Az angyalok gyakran álruhában jelennek meg. Az angyalok őrök, a keresztutaknál állnak, ahol élet és halál találkozik.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) Országos Tanácsa június 19-én rendkívüli ülésén értékelte a párt váratlan választási kudarcainak okait. A szombati eseményről Farkas Ivánt, az MKP Országos Tanácsának elnökét kérdezte Medveczky Attila (9.oldal)

Megmaradunk az egyetlen magyar pártnak a politika színpadán. A magyar közösség képviselete lesz az első számú célkitűzése a jövőben is. Ez az alapeszme. Ebben az MKP legtöbb politikusa egyetért. Azokat az eszközöket kell megtalálni, hogy parlamenten kívüli pártként miként tudjuk ezt az alapvető eszmét képviselni. Az is kérdés: milyen pártokkal és milyen formában tudunk a jövőben együttműködni.

„A Székely márka után itt a Góbé is. A turistáknak tetszik, a termékek fogynak, de a vállalkozók meg a politikusok nem bánnák, ha egy kicsit letisztulna a kép.” – olvasható az erdely.ma honlapon. Az elmúlt év folyamán két szervezet is jelezte, hogy használná a székelyföldi termék márkanevet – ami azóta per tárgyává vált a Hargita Megyei Önkormányzat és a Székelyföldi Termék Egyesület között. S az utóbbi szervezet vesztett. Minderről Gazda Zoltánt, a Székelyföldi Termék Egyesület sepsiszentgyörgyi elnökét kérdezte Medveczky Attila (9.oldal)

–Jómagam elleneztem ezt a pert, mert tudtam, hogy a politikai erőviszonyok kedvezőtlenek számunkra. Egy kis egyesület egy RMDSZ-es vezetőségű megyei önkormányzattal szemben úgysem nyerhet. A továbbiakról azért nem tudok beszélni, mert a közeljövőben lesz egyesületünk vezetőségi gyűlése, ahol dönteni fogunk a fellebbezésről. Azt fogom javasolni, hogy az első fokú bírósági döntést ne fellebbezzük meg, hanem inkább a megegyezésre törekedjünk. Ez a program induljon el, s még az sem baj, ha a megyei önkormányzat koordinálásával. Mert az a cél, hogy jelenjen meg a székelyföldi termékeken a székely márkanév, s együttműködve az önkormányzattal tudatosítsuk a vásárlókkal, hogy helyi, székely terméket vásároljanak.

Helyreállítjuk (10.oldal, Győri Béla)

– Alig háromhetes a kormány, és máris imponáló gyorsasággal helyreállították a közlekedést öt vasúti szárnyvonalon. Fónagy János államtitkár úrral beszélgetek.

–Évek óta mondjuk, mi több, ígérjük a magyar közönségnek, hogy azokon a vasúti mellékvonalakon, ahol ez műszakilag lehetséges, a hatalomra jutásunkat követően helyreállítjuk a forgalmat. Öt plusz két vasútvonalon vált ez most lehetségessé, kissé azért mondom ilyen bonyolultan, mert a Székesfehérvár, Komárom, Zirc, Veszprém, Karcag, Tiszafüred, Lajosmizse, Kecskemét, Pápa, Csorna vonalon július 4-ével indítani tudjuk a forgalmat. Az általunk eredetileg szándékolt Szilvásvárad-Putnok, Abaújszántó-Hidasnémeti vonalakon az elmúlt hetek időjárása nagy kártételeket okozott, kimosta a víz a sínek alól a töltést, amit előbb helyre kell állítani, de ahogy ez megtörténik, ott is indítjuk a forgalmat.

Ötven éve az „Ilyen nagy szerelem”-ben ismerkedtek meg

Ruttkai sosem hitte, hogy öngyilkos lett (11.oldal)

Ruttkai Éva így fogalmazott:

„…a házuktól a Balatonhoz a síneken keresztül vezet az út. Egy kereplőn kell keresztülmenni. Közel van az állomáshoz, itt mindig lassít a vonat, gyerekkorában többször elmesélte, mindig itt várták a járatot, a lassításkor felugrottak, és úgy mentek el az állomásig, ha arra volt dolguk. Ahogy én rekonstruálom az esetet: eljött otthonról, sétálni indult a Balaton felé. És akkor jött egy vonat, lassított, benne felsejlett valami gyerekkori emlék, benne volt az a bizonyos gyógyszer, amitől fel volt pörögve, nem érezte a veszélyt, képessége korlátait, és úgy, mint évtizedekkel korábban, megpróbált felugrani rá… és elvétette az ugrást… Hisz nem is elöl, hanem a harmadik vagy negyedik kocsi gázolta el. Nem a mozdony. Talán ez azt bizonyítja, hogy ugrani akart.”

Műveiben a kozmosz szólal meg

40 éve halott Fekete István (Medveczky Attila)

Fekete Istvánt valóban nagyon szerette a fiatalság. Szerette, mert akkor még olvastak a gyerekek, s nagyon szerették az író állattörténeteit. Sokan még most is abban a tévhitben élnek, hogy Fekete István ifjúsági író volt. Nem volt az. Az ’50-es évektől nem írhatta le, csak szimbólumokkal azt, amit gondol. Így az állatok birodalmába tette történeteinek színhelyét. Egy olyan birodalomba, ahol él még a „rókák szabad népe”, melynek nem szabad elpusztulnia. Akárhogyan is akarja azt a „sima bőrű”, és a szolgálatába álló kutyafalka. Aztán itt van a Tüskevár. Egy vár, amit véd a tüske, egy vár, egy föld, amit még nem hódított meg a társadalmi rendszer. Egy hely, ahol az ember része, s nem ostoba diktátora próbál lenni a természetnek. Természetesen ezek a történetek jobban megérintik a kisgyerekeket, mert az ő természetük még olyan romlatlan és háboríthatatlan, mint a Tüskeváré. De ettől függetlenül Fekete István nem volt ifjúsági író. Ahogy nem volt sem népi, sem urbánus. A népről írt, de nem naturalista módon, hanem úgy, hogy még a legszegényebb emberben is meglátta azt a tulajdonságot, ami által királlyá nemesül szemünkben.

Fél a szakma az újítástól (12.oldal)

Szappanos Tamás, a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes művészeti vezetője:

Nagyon jókat mondtak a Vérről a szakmai értékelésen, de a zsűri azt is hozzátette: ez az a koreográfia, amit nem díjaznak. Azt mondták: biztos van Magyarországon egy olyan hattagú zsűri, ami ezt díjazná, de ez nem az a hat ember. Előtte a műsort a közönség addig nem tapasztalható együttéléssel, közbetapsolással, jókedvvel, vastapssal méltatta, ám díjat nem kaptunk. Azt is a szemünkre vetették, hogy nincs megoldása a műnek. Nem is az volt a célunk.

Szőcs Zoltán: Anomális nemzedékek kora (15.oldal)

A lengyeleknek is van egy Biszkut idéző alakja: Jaruzelski tábornok. Igaz, ő egy évvel fiatalabb magyar kollegájánál, de önbizalomban, az önmagához való hűségben, aktivitásban, jelenlétben – ha lehet ilyet mondani – túl is tesz azon. „Döntéseimet vállalom” – dörgedelmezte oda a napokban az őt felkereső Magyar Nemzetes újságírónak. Ugyanakkor ellentmondásosabb figura is Biszkunál: lengyel arisztokrata származék, egyházi nevelést követően futott bele Sztalin Visszarionovics ölelő karjaiba, ahonnét végül Gorbacsov és Jelcin hatékony támogatásával sikerült messzire kerülnie. Jaruzelski a 180 fokos fordulatok döntéseit vállalja, miközben semmit nem tagad meg: amikor éppen valamit csinált, akkor az volt a jó, mert éppen azt kellett csinálni. Ilyen egyszerű. Kevesen tudják, hogy a világ egyik legdermesztőbb mészárosa, aki 1975 és ’79 között 3 millió kambodzsai honfitársát ölte meg a „Vörös Khmer” eszméje nevében, Párizsban szerzett diplomát a Sorbonne-on. Művelt, több nyelven beszélő ember volt, akinek még halála előtt fél évvel sem okozott gondot nyilatkozni a hongkongi székhelyű Far Eastern Economic Review nevű hetilapnak: „Azért léptem fel, hogy véghezvigyem a harcot, és nem azért, hogy embereket gyilkoljak. Lelkiismeretem tiszta és nyugodt.” (MTI)

Kovács Attila: Sportkórkép

I.rész – Módszeresen kivéreztetve... (18.oldal)

A sport mindennapi életünkben betöltött szerepét sokan elintézik egy kézlegyintéssel. Hangzatos szólamaik mellett és ellenére így tettek a rendszerváltás óta regnáló kormányok is. Egyedül 1998 és 2002 között volt észrevehető a tenni akarás a sport fellendítésére, ám akkor éppen a kinevezett sportminiszter személye és hozzá nem értése volt a gátja az érdemi előrelépésnek. Az elmúlt nyolc évben a helyzet tovább romlott, mert immár a tenni akarás is eltűnt… Pedig a sport számos pozitív hozadékot rejt magában. Erősíti a jellemet, növeli a kitartást, megtanít küzdeni a sikerért és emelt fővel veszíteni. A rendszeres testmozgás javítja a közegészségügyi helyzetet, a nemzetközi színtéren elért sportsikerek pedig pozitív hatással vannak az emberek hangulatára, növelik az adott nemzet önbecsülését.

Zsille Gábor írása: Új lengyel államfő: öt százalék, öt év (19.oldal)

A második forduló esélyeit boncolgatva megállapíthatjuk: immár semmi sem biztos. Június közepén sok szakértő azt fejtegette: Bronislaw Komorowski fölényes győzelme várható, a második fordulóra nem is lesz szükség – ezzel szemben a kialakult különbség csupán öt százalék… Döntő jelentőségű lehet, hogy a tizenhárom százalékot szerzett baloldali jelölt támogatói a második fordulóban kire szavaznak. Az ötvennyolc éves Komorowski mellett szól, hogy az áprilisi szmolenszki tragédiát követően (az alkotmány rendelkezésének eleget téve), az alsóház elnökeként ideiglenesen ő látta el az államfői teendőket. Ugyanakkor a légi katasztrófa rengeteg emberben ébresztett rokonszenvet a Kaczynski család iránt, ami a hatvanegy esztendős Jaroslaw Kaczynski esélyeit növeli. Kérdés persze, hogy e rokonszenv mire lesz elég. A legnagyobb példányszámú lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza alapítója, Adam Michnik közgazdász jóslata szerint „Komorowski csak akkor nyerhet, ha sikerül mozgósítania az embereket”. Márpedig az első forduló alig ötvenöt (54,9) százalékos részvételi aránya alacsonynak minősül. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az Odera és a Visztula folyók áradása miatt e napokban is százezrek életét az árvízi védekezés határozza meg. (Emiatt az is felmerült, hogy elhalasztják a választást.) Lengyelország államformája úgynevezett elnöki rendszerű köztársaság, vagyis a lengyel államfő jogköre szélesebb, mint például a magyaré. Ezért is különösen fontos számunkra, hogy július első vasárnapján milyen végeredmény születik: hiszen a külpolitikában (gondoljunk csak arra, hogy Orbán Viktor mostani első miniszterelnöki útja Varsóba vezetett) jelenleg egy Varsó–Budapest tengely formálódik – a lengyel–magyar történelmi barátságra alapozva.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy rendelje meg!

info@magyarforum.hu

Hallgassa meg interjúinkat a www.kincsemradio.hu honlapon.

A korábbi „művészinterjúk” a www.fuggetlenseg.hu „Monitor” rovatában olvashatók.