vissza a főoldalra

 

 

 2010.06.25. 

Milliók állnak Bugár mögött

A szlovákiai választásokon a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 4,33%-ot kapott, így kiesett a parlamentből. Az eredményt követően ülést tartott a párt elnöksége. A tanácskozást követően Csáky Pál elnök nyilvánosságra hozta, hogy a teljes pártelnökség lemond tisztségéről. Június 19-én pedig összeül a párt Országos Tanácsa. Duray Miklóst, a párt ügyvezető elnökét kérdezzük.

 – Meddig lesz hivatalban az elnökség?

 – Ameddig az MKP kongresszusa nem választ egy újat helyébe, hiszen a pártot nem lehet gazdátlanul hagyni. Bejelentettük a lemondást, de gyakorlatilag a kongresszus napjáig tart a jelenlegi elnökség mandátuma.

 – Az elnökség lemondásával elismerik a felelősségüket, amiért a párt vereséget szenvedett, vagy egy politikai gesztusról van szó?

 – A tisztesség és a felelősségtudat kívánta azt, hogy lemondtunk. Azt is látni kell, hogy ez a választási eredmény nem egy-két hónapnak, hanem több év politikájának keserű gyümölcse.

 A szlovák közvélemény-kutatások, sőt az exit poolok szerint is az MKP-nak be kellett volna jutnia a törvényhozásba.? Hová voksoltak, vagy tán passzívak voltak az MKP szimpatizánsai? Vagy mi történt?

 – Nem egyszerű erre a kérdésre válaszolni, mert egészen pontos adatok nem állhatnak erről rendelkezésünkre. Azt pontosan tudjuk, hogy az MKP mennyi szavazatot kapott, de azt nem, hogy más pártra hány magyar szavazott. Becslésekből tudunk csak kiindulni, mely szerint: 250 ezer magyar szavazót sikerült mozgósítani, de az ő voksaikból nem egészen 110 ezret szerzett meg az MKP. A többi magyar szavazó tehát szlovák pártokra szavazott.

 – Az a meglátásom, hogy az MKP-t nemigen ajnározta a felvidéki magyar média. Gondolok itt az egyetlen magyar nyelvű napilapra, s az internetes portálok többségére. Sajtóháttér nélkül pedig igen nehéz előrejutni egy kampányban.

 – Az Új Szó az egyetlen magyar „jelekkel” írt napilap. A magyar szellemiség viszont hiányzik belőle. A mostani Új Szó a valamikori kommunista napilap utódja, csak annyi változás történt a szerkesztőségben, hogy a fiatalokkal a neoliberalizmus uralkodik az újságnál.

 – Tehát önöknek maradt a Szabad Újság hetilap és a Felvidek.ma internetes portál.

 – A Felvidek.ma egyértelműen magyar elkötelezettségű hírportál, ahogy a Szabad Újság is hasonló szellemiségű. Ezeken kívül még létezik két hírportál, az egyik, a Paraméter, ami egy trágárabb változata az Új Szónak. Magyar szellemiségű ember, ha egy kicsit is ad magára, csak akkor olvassa ezt a médiumot, ha sajtófigyelést végez. A Bumm már egy kétkulacsos internetes újság, de azt nem mondhatom el róla, hogy ellenséges lett volna velünk.

 – Pedig úgy vettem észre, hogy inkább a Most- Hídhoz állnak közel.

 – Esetükben pénzkérdésről van szó. Aki fizet, az kap médiát.

 – Mi a véleménye arról a vádról, amit Balóné pártja, a Jobbik fogalmazott meg, miszerint azért estek ki a törvényhozásból, mert választási kampányukban saját program hirdetése helyett inkább főbb riválisukat szapulták, s a választási vitákat rendre elkerülték?

 – Ez hazugság. Az MKP nem folytatott gyűlöletkampányt. Véleményeztük a kormány és a többi párt munkáját, célját, ideológiáját. A kormánnyal kapcsolatban azt a véleményt mondtuk, hogy le kell váltani, mert az elmúlt négy év a rendszerváltástól eltelt húsz év legrosszabb időszaka volt. Egyértelművé tettük azt is, hogy csak egy magyar párt van Szlovákiában. A másik párt, amit a szlovákiai és a magyarországi médiumok is előszeretettel neveznek magyar pártnak, nem az, csupán vannak magyar tagjai és magyar jelöltjei. Jó példa: Bugárék 14 mandátumot szereztek, s ezzel 7 szlovák jelöltjük is bekerült a parlamentbe. Nem az a fő probléma, hogy szlovákok is vannak ebben a pártban, hanem az, hogy ez a tömörülés nem alkalmas a magyar érdek megjelenítésére. Nyolc éven keresztül voltam pártelnöke az egykori Együttélésnek, melyben voltak lengyelek, németek, ukránok, rutének, és megmutatkozott, hogy lehet közösen, nem kizárólag egy nemzetiséget megcélozva érdeket érvényesíteni és a demokratikus kereteket bővíteni. Sőt magyar szavazattal juttattunk be két lengyel jelöltet a prágai parlamentbe. Bugár pártjával az a gond, hogy ő egy sértődött ember, sértődékenységből adta a fejét pártütésre.

 – Annak idején a magyarországi nemzeti oldal ellen létrehozták a Jobbikot, nagy baloldali sajtósegítséggel. S baloldali átszavazással bekerült a Jobbik a parlamentbe. Mintha az MKP-val és a Most-Híddal hasonló forgatókönyvet alkalmaztak volna.

 – Hát persze, csodák nincsenek. A Híddal kapcsolatban is kimondhatjuk: megalakulása és térnyerése egyértelműen egy szlovák hatalmi politikai érdek volt. A cél: meggyengíteni a magyar érdekképviseletet.

 – Ez Fico érdeke volt?

 – Természetesen a legnagyobb kormánypárt mozgatta a szálakat, de minden szlovák pártnak az érdeke, hogy minél gyengébb és manipulálhatóbb legyen a magyar érdekképviselet. Bugár pedig sértődöttségében pszichésen alkalmas volt arra, hogy erre a célra felbéreljék.

 – Ki pénzeli Bugárékat?

 – Nagy szlovák vállalkozók és a Slovnaft, ami a Mol kezében van. Tehát a Mol pénzelte a Hidat, hogy gyengítse a felvidéki magyarság hiteles képviseletét. Sajnos azok a magyarországi vállalatok, melyek Szlovákiában is terjeszkednek, nem képviselik a magyar érdeket.

 – Szintén érdekes a komáromi Trianon-emlékmű esete, amit Slota felavatott, majd a választások előtti éjjelen valaki megrongált. Miért pont akkor? Kinek az érdeke lehetett ez az időzítés?

 – Ez eléggé gyanús eset. Egy térfigyelő kamera rögzítette a rongálást. Nem úgy történt, hogy valaki odarohant, megrongálta az emlékművet, aztán elszaladt. Éjjel egy ismeretlen odaállt autóval, szép komótosan elővette a kalapácsot, s elkezdte az emlékművet vele verni, majd mikor ezt megunta, beült az autójába, s továbbhajtott. A rendőrség pedig csak 15 perc múlva érkezett a helyszínre, pedig belügyi kameráról van szó. Azt viszont felelős politikus nem mondhatja, hogy ezzel az akcióval direkt az MKP-nak akartak ártani.

Mondják, Komáromban erős a Bugár-tábor.

 – Ez így egyáltalán nem igaz. A város politikailag teljesen szétzilálódott. Az elmúlt 10-12 évben mind a köz, mind a politikai erkölcsi állapotok egyre jobban romlottak. Nem kedvelik Bugárt, de sajnos nincs politikai arculata Komáromnak.

 – Slota szerint a magyarok és a homoszexuálisok fogják irányítani az államot. A Most párt magyarságát már elemeztük. Kikre gondolt a pártvezér a homoszexuálisokkal kapcsolatban?

 – A Szabadság és Szolidaritásra, akik bekerültek a törvényhozásba. Ez a párt az egyneműek házasságának elismerését hangoztatta programjában. Azt már nem hiszem, hogy kormánypártként ezt a kérdést előveszi, mert akkor szétesik a kormánykoalíció. Ráadásul azt mondják, hogy egy jobbközép kormánya lesz Szlovákiának, abba pedig nem fér be az említett elgondolás.

 – Készül az önkormányzati választásokra az MKP?

 – Azzal, hogy nem jutottunk be a törvényhozásba, a regionális politikával kell foglalkoznunk. Sajnos az elmúlt években eléggé elhanyagoltuk a helyi politikát, így meglehet, hogy kellemetlen meglepetés fogja érni az önkormányzati választásokon a pártot. Még van néhány hónapunk ahhoz, hogy újra erőnket a regionális politikára összpontosítsuk.

 – Bugárék elszívhatnak-e tagokat a magyar koalíciótól? Átugrathatnak- e tagokat a Hídra?

 – Arra számíthatunk, hogy a helyhatósági választások előtt néhány MKP-s polgármestert és jelöltet át akarnak csábítani Bugárék. Bár, szerintem, akiknek ez volt a céljuk, azok megtették ezt az elmúlt egy-két évben. Ha az MKP egyértelművé tudja tenni az alapvető kérdésekben a véleményét, s a magyar érdek megjelenítését, az önkormányzatiság megerősítését, vagy akár az autonómiát tűzi a zászlajára, akkor meg tudja tartani táborát.

 – Miért nem tette eddig?

 –Tette, de nem olyan erősen. Mi a parlamentben egy „követő” politikát folytattunk, s nem önszántunkból. Nekünk mindig védekezni kellett. Védeni a magyarságot a kormány kisebbségellenes törvényeivel, határozataival szemben. S közben nem jutott időnk, energiánk a pártépítésre, hiszen állandóan a sarokba akartak szorítani minket. De nem adjuk fel, s jómagam is minden erőmmel a felvidéki magyarságért szeretnék tenni, küzdeni.

 

Medveczky Attila