vissza a főoldalra

 2010.05.07. 

Veszélyben Kárpátalja gyermeklapja

Veszélyben Kárpátalja egyetlen magyar gyermeklapja, az Irka. Idén is megtartották a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az immár hagyományos húsvéti rendezvényt, amely jó példával szolgált arra, hogy miként lehet ápolni s ismét a hétköznapok részévé tenni hagyományokat. A vásár jótékonysági célt is szolgált. A tojáseladásból befolyt 877 hrivnyát a lap megsegítésére ajánlották fel.

 – Mire elegendő, ez a hozzávetőlegesen 22 ezer forint? – kérdeztem P. Punykó Mária néprajzi gyűjtőt, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség gyermeklapjának, az Irkának főszerkesztőjét.

 – Egy lapszám nyomdaköltsége 15 ezer hrivnya, ami kb. 400 000 forintnak felel meg, így a 877 hrivnya jelképes összeg, ám mégis nagyon örülünk a magyar tanszék kezdeményezésének. Hadd éljek egy „hazai” példával. Kedves folyónk, a Tisza az én szülőföldemen ered. Ha felkapaszkodunk a Fekete-Tisza forrásához, láthatjuk, amint egy kőedénybe csöpög a Tisza… Elindul az erecske, s 50 méternyi út után már megizmosodva találkozik a Fehér-Tiszával, s Tiszaként fut le az Alföldre. Hátha csatlakoznak más erecskék is ehhez a 877 hrivnyás pénz-erecskéhez! Az Irka 5000 példányban jelenik meg. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség juttatja el a magyar iskolákba, óvodákba, ahol egy-egy helyi pedagógus terjeszti.

 – Jelenleg milyen időközönként jelenik meg a lap?

 – A lap általában évi 4-5 alkalommal jelenik meg a támogatástól függően. Korábban fő támogatónk az Illyés Alapítvány volt, annak megszűnése után a Szülőföld Alap.

 – Miért nem támogatja önöket a Szülőföld Alap?

 – Annak, hogy a Szülőföld Alap rendre úgy érzi, nem érdemli meg az Irka a támogatást, sok oka lehet. Az elutasítást ugyanis nem indokolják. Talán nem tekintik értéknek, megőrzendőnek, továbbadónak mindazt, amit ez a gyermeklap képvisel.

 – Beszéljünk a lap tartalmáról, rovatairól. Gyerekek írásait is megtalálhatjuk az Irkában?

 – Az Irka hagyományos gyermeklap. Szépirodalmi gyermeklapként indult, de az évek során egyre több foglalkoztató, ismeretterjesztő anyagot is közlünk, ám mindmáig elsődleges célunk az olvasóvá nevelés, az anyanyelvápolás, s ezek által az azonosságtudat kialakítása, illetve elmélyítése, – s bár ez nagyon szerénytelen kijelentés, mégis megkockáztatom – szeretnénk hozzájárulni a gyerekek otthonvilágának kialakításához is. Mivel Kárpátalján ez az egyetlen magyar nyelvű gyermeklap, minden korosztályhoz szólnunk kell. 28 állandó rovatunk van: Versforgó, Meskete, Útravaló, Kalendárium, Olvastad-e?, Tündérujjak, Aranykapu, Postabontás, Irkafirka. Utóbbiban a gyerekek írásait, verseit közöljük. Külön rovata van az Óvodásoknak, a Döngicsélő. Gyakran hirdetünk pályázatokat. Most a Vannak vidékek legbelül pályázat „fut”, a szeptemberi számban dupla oldalon hozzuk majd a beküldött fogalmazásokat, rajzokat. A szeptemberi számban jelenik meg egy népi gyermekjátékkal kapcsolatos pályázat. Még nem tudom, lesz-e szeptemberi lapszám, de nekem már minden kész van, akár holnap vihetném a nyomdába. Ugrásra készen állok, nehogy olyan helyzet álljon elő, hogy meg van a forrás, de nincs „nyersanyag”.

 –Felvetődik a kérdés, hogy olvasnak-e a gyerekek ilyen hagyományos értékrendű újságot, vagy csak a képregények, és a Barbie-s magazinok fogják meg őket?

 – Nem olyan intenzitással, mint én szeretném, de olvassák a gyerekek az Irkát. Ezt igazolják a szerkesztőségbe küldött levelek. Mi nem tudunk és nem is akarunk versenyezni a színes magazinokkal. Már a kétszínnyomás is nagyon drága. Szemléletben sem kívánom követni a Barbie-világot. Úgy érzem, egyetlen magyar gyerek sem nőhet fel Benedek Elek, Móra vagy Fekete István olvasása nélkül, s természetesen Lázár Ervint, Csukás Istvánt, László Noémit vagy épp a svéd gyermekverseket is megtalálják a lapban. Igyekszem mindenből kínálni, amit értéknek tartok, döntse el a gyerek, mi az, ami őt leköti, amihez szívesen nyúl.

 – Magyarországon elég rémisztő adatokat lehet olvasni a diákok szövegértésével kapcsolatban. Kárpátalján jobb a helyzet?

 – A szövegértéssel nálunk is vannak gondok, de mintha nem lenne annyira ijesztő a helyzet, mint Magyarországon. S talán épp a mi „vidékiességünknek” köszönhetően nem. Itt még beszélgetnek a családban, a szomszédokkal, még olyanról is tudok (!), hogy az apa esténként felolvas a Bibliából s megbeszélik azt. Persze, ez már nálunk is ritka, mint a fehér holló.

 – Kárpátalján szórványban a legnagyobb lélekszámban a Felső-Tisza-vidéken élnek magyarok, a jelenlegi közigazgatási felosztás alapján a Huszti, a Técsői és a Rahói járásban, vagyis az egykori Máramaros megyében. Az ott élő gyermekek mennyire beszélik jól őseik nyelvét?

 – A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulása óta foglalkozik a szórványban élő magyar gyerekekkel. Az egykori Máramaros megyében Rahón, Kőrösmezőn, Gyertyánligeten, Nagybocskón találunk elsősorban magyarokat. De a magyar nyelv többnyire az idősek nyelve, s nekik is a második nyelv. A Pedagógusszövetség próbálkozik a nyelvélesztéssel. Több mint húsz településen szerveztünk vasárnapi iskolát, vannak intézményes oktatási intézmények is. Táborokat, szavalóversenyeket szervezünk, a tanárok számára továbbképzéseket, módszertani segédanyaggal igyekszünk segíteni áldozatos munkájukat. A beregszászi főiskola végzősei vállalják a tanítást a végeken. Nemrég épp két szórványtelepülésen jártam, a Felső-Tisza-vidéken és a Latorca völgyében. Április 16-án Aknaszlatinán, ahol a Kárpát-medencei Bolyai-iskolák matematikaversenye és találkozója volt, 17-én pedig a hagyományos szolyvai szavalóversenyen. Aknaszlatina is szórvány település, de jó hírű, kiváló magyar középiskolája van, a gyerekek anyanyelvként használják a magyar nyelvet. Szolyván nagyon kevés a magyarok részaránya, nyolc éve elemi magyar iskola nyílt a városkában. Itt a gyerekek küzdenek a magyar nyelvvel, mert a legtöbb családban már senki nem beszél magyarul. Az idősek meghaltak, s magukkal vitték a magyar szót is. Mi a szórvány-vidékre is eljuttatjuk az Irkát, igaz, néha késve, mert a postaköltség olyan tetemes összeg, hogy inkább „kézből kézbe adjuk”. Bízom benne, hogy a következő magyarországi kormány jobban fogja támogatni az értékközvetítő határon túli magyar lapokat és könyveket.