|
 2010.05.12.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
19. száma!
Csurka István: A folyamat elsőbbsége (2.oldal)
Különleges harci
terep most az MNB és a kormány közötti konfliktus is. Ma
mintegy tudomást sem véve az eseményekről, a közszolgálati tévé
és a rádió is arról mert beszélni – végeredményben meri félrevezetni
a közvéleményt –, hogy a leendő kormány és mai jegybank
elnöke közötti konfliktus ront az állam tekintélyén, kedvezőtlenül
befolyásolja hitelképességünket. Ez most a bűnös ál-elit
utolsó védvonala. Magyarok, éhezők, kistulajdonosok, éhenkórászok,
ha pénzt akartok, ne bántsátok a mi jegybank elnökünket –
és a többi off-shorost –mert nem kaptok pénzt. Holott hát mi
más volna egy nem idegen szolgálatban álló közszolgálati rádió
vagy tévé alapvető kötelessége, mint kimondani, hogy egy adóelkerülő
ne legyen, ne lehessen az MNB elnöke. De ezt véletlenül sem
ejti ki a száján. Ez gyalázat! Ilyen közszolgálatiság nem
kell. Ez a fajta pártatlanság menjen a fenébe. Csak egy igaz álláspont
lehetséges: off-shorlovag ne legyen bankelnök. Egyébként pedig
ez a jegybankelnök minden tettével, offshore-jával, alapkamat
emeléseivel és csökkentéseivel, egész szellemiségével a múlt
embere. Része annak az Európa népeit szipolyozó társulatnak,
amelynek a feje a Bilderberg-csoport, és amelyik most a görög válság
ürügyén, meg a többi még be sem következett dél-európai válság
ürügyén rávetette magát az európai és elsősorban a német
adófizetők pénzére.
Ingatlan- és közműpanama Törökbálinton? (3.oldal)
Sándor Péter: A Pest Megyei Főügyészség hűtlen kezelés
alapos gyanúja miatt nyomozást rendelt el a törökbálinti önkormányzatnál
az elmúlt években történt ingatlanértékesítés és közműberuházás
miatt. A korábban, értékére tekintettel „családi ezüstnek”
mondott ingatlant, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül
úgy értékesítette az önkormányzat 520 millió forint+áfáért,
hogy a szerződésben vállalt kötelezettség megvalósításának
ára meghaladta az egymilliárd forintot. A vállalás magában
foglalta a teljes közmű és útépítés munkálatait, valamint
a terület régészeti feltárását. A szerződés tartalmazta
azt is, hogy amennyiben záros határideig nem készül el a
munka, úgy az önkormányzat a vételár 10%-ának erejéig kötbért
fizet a vevőnek.
Az off-shore lovagkor vége
Boros Imrét kérdezi
Győri Béla (5.oldal)
–Igaz, hogy a Simorék ezt a gigantikus tartalékot külföldi
bankokban tartják?
–Hát hol tartanák?
Máshol nem is tudják tartani. Nem a Nemzeti Bank van tele
bankjegyekkel. Kiteszik rövidlejáratú betétekbe, ebbe- abba,
ahogy kiderült, egy kis görög papír is volt a portfóliójukba,
különböző állampapírokat veszegetnek belőle, ezek általában
inkább alacsonyabb hozamúak, tehát a forrás költségét sem
fedezik. Kérdés, hogy a forrásköltség direktbe náluk csapódik
vagy az államkasszát terheli? Ők igyekeznek minél előbb az államkasszába
zúdítani, de így is még marad bőven a jegybankban is veszteség.
Rosa Mistica
Joseph Ratzinger: Benedek Európája a kultúrák válságában (7.oldal)
(Győri Béla könyvismertetője)
Ilyenkor a virágillatú
májusi estéken, aki vágyakozik Isten világához, be-betér a
templomba, és hallgatja a májusi a lorettói litánia fohászait.
Hallgatja, és időnként maga is mondja. Elmondja az öreg
mamikkal együtt a tizedeket vagy csak egyet-kettőt. S amikor a
litániában odaérnek az imádkozók Mária dicséretében, hogy
Rosa Mistica, azaz magyarul Titkos értelmű rózsa, akkor szinte
megnyílik az ég, s valami különös, furcsa érzés árad el az
emberben. Szép a fohász latinul is, de legszebb magyarul. Ez a
mondat mélységes hitről árulkodik. A Titkos értelmű rózsa közbenjárását
kérik a hívek. Ez pediglen valóságos hit, hamisítatlan, erős,
nagy hit. Máriához szólnak, de Jézust keresik meg az Istent.
Istent pedig Európa világából mostanság kihagyták, elüldözték.
Az Európai Unió alkotmánya kihagyta Istent az alapokból. Válságban
van Európának nem az alkotmánya, mert az úgy rossz, ahogy van,
hanem maga Európa. Pápává választása előtt néhány hónappal
írta meg XVI. Benedek – akkor még Joseph Ratzinger – a
Benedek Európája a kultúrák válságában című könyvet.
Olvassuk a hiteles írást.
Orbán és Pintér Ózdon (9.oldal)
Orbán Viktor
kijelentette: nem adom föl az álmomat, hogy gyermekeim egy olyan
Magyarországon nőjenek fel, ahol nem kell áramot vezetni a kerítésbe,
hogy biztonságban tudjam a vagyonomat. Az elmúlt időszakban az
ország leköszönő vezetését nem érdekelte, hogy országvezetési
módszere káoszba taszította a közösséget, hogy a magánérdek
többször volt előbbre való, mint a közösség érdeke, hogy a
vezetők a törvények fölé helyezték magukat. Ezért engedte
meg magának a közember is ugyanezeket a törvénytelenségeket.
Magyarként a magyarokért Svédországban (10.oldal)
A Svédországi
Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) és a Száguldó Orfeum közös
szervezésben több svéd városban nagy sikerrel vendégszerepeltek
május elején a „Fizetek, főúr” c. produkció művészei:
Budai Beatrix, Agárdi László, Maros Gábor és Budai Béla. Erről
a rendezvénysorozatról és az SMOSZ működéséről, célkitűzéseiről
Bihari Szabolcsot, a szövetség elnökét kérdezte Medveczky
Attila.
Megénekelt hőseink (12.oldal)
Művészinterjú
Kuncz László énekművésszel
Később nagy
nehezen sikerült elintézni, hogy hivatalosan is a bécsi Zeneművészeti
Főiskola növendéke lehessek. A magyar államvédelmi hatóság
igyekezett persze beszervezni besúgónak, ügynöknek. Jelentenem
kellett volna az emigráns magyarokról. Próbáltam kibújni a
„feladat” alól, erre azt mondták: vagy aláírja a papírt,
vagy nem mehet ki többet Bécsbe! Ezt követően három éjjel
nem aludtam, majd közöltem a belügyesekkel: inkább nem megyek
ki, de nem leszek besúgó. Csodák csodája, aztán mégis
kiengedtek – talán féltek, hogy elhíresztelem a dolgot.
Szőcs Zoltán: MIÉP-es dohogásaim az új Országgyűléshez (15.oldal)
A magamfajta
bigott konzervatív számára nem éppen vonzó perspektíva a
forradalom, mint társadalmi metamorfózis, mégis őszintén kívánom
Orbán Viktornak és az ő kormányának, hogy politikai ígéreteik
– mint egykoron az Úr Igéje – váljanak tetté: ha ez kell a
magyar megmaradáshoz, hát legyen az újonnan alakult parlament
„forradalmi Országgyűlés”. Talán csak én hallom bele, régi,
MIÉP-es füleimmel, de úgy érzem, ebben a szokatlan, ellentmondásos
szókapcsolatban – „forradalmi Országgyűlés” –, amely
nem kevesebbet, mint kaotikus rendet jelent, van némi utalás
Csurka István visszatérő, sok év óta hangoztatott követelésére,
az alkotmányozó nemzetgyűlésre.
Kovács Attila: Magyar Fradi-edző kerestetik… (15.oldal)
Lipcsei, Détári,
Nyilasi. Három generáció jeles képviselője. Külön-külön,
vagy akár együtt, talpra állíthatnák a legnépszerűbb magyar
klub futballcsapatát! Bízzunk abban, hogy egy közepes képességű
külföldi edző helyett ebből a hármasból kerül majd ki az új
Fradi-edző…
Párhuzamos életutak
Moszkvai embereink (19.oldal)
Kovács Béla
2003-ban hazatér Moszkvából. 2005-ben csatlakozik az addig
teljesen szervezetlen Jobbikhoz. A 2006-os választásokig nem
aktivizálja magát, a Jobbik a választókerületek negyedében
sem képes jelöltet állítani, annak ellenére, hogy a közös
indulás miatt a MIÉP struktúráját is használják. A szétválás
után a Jobbik addigi vezetőit teljes csendben száműzik és
megjelenik Vona Gábor. A korábban kirúgásra ítélt Novák Előd
helyzete megerősödik, Szabó Gábor és Szegedi Csanád még a Móricz
Zsigmond körtéri pólóboltban kérdezik a betévedőket, hogy
miben segíthetnek. 2006 vége és 2007 vége között, tehát
Laborc megjelenésével és kinevezésével párhuzamosan, a
Jobbik hirtelen feltámad. Egyre gyakrabban jelennek meg a sajtóban,
az addig ismeretlen társaság országos ismertségre tesz szert.
Keresse a Magyar Fórumot
csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy: fizessen rá
elő!
info@magyarforum.hu
|
