|
 2010.05.14.
Váradi utcanevekről (is) Vilniusban
Magyar ügyek is
terítéken voltak a MIDAS nemzetközi újságírószervezet
kisebbségügyi konferenciáján, amelyen Rais W. István és
Szeghalmi Örs képviselte a Bihari Naplót május 6-9 között
Litvániában.
Évi vezetőtanácsi
ülését, illetve nemzetközi kisebbségügyi konferenciáját
tartotta a Kisebbségi Nyelvű Napilapok Európai Szövetsége
(MIDAS). Az idei tanácskozásnak Litvánia fővárosa, Vilnius
adott helyet, a házigazdák a litvániai lengyel nemzeti kisebbség
lapjának, a Kurier Wilenskinek a vezetői voltak. A MIDAS Európa
vezető kisebbségi napilapjait tömöríti, összesen 30 kiadvány
a tagja a kontinens minden részéről. Az idén 10 éves
szervezetben a romániai kisebbségeket három lap reprezentálja:
a németeket az Allgemeine Zeitung (Bukarest), a magyarokat pedig
a Szabadság (Kolozsvár) és a Bihari Napló (Nagyvárad).
Minket érintő témák
A tömörülés május 7-én kezdődött kisebbségügyi
konferenciáján számos felszólaló mellett előterjesztést
tartott a lengyel szenátus tagja, Barbara Boris-Damiecka. Ő azt
emelte ki, hogy nagyon kevés olyan nemzeti kisebbségi közösség
van a világban, amelynek ügyei teljesen és megnyugtatóan
rendezettek lennének.
Bojan Brezigar, a MIDAS vezetőtanácsi tagja prezentációjában
összefoglalta az európai nemzeti kisebbségek helyzetét. Rámutatott:
az EU-ban az összlakosság 10%-a, azaz mintegy 40 millió ember
tartozik valamilyen nemzeti kisebbséghez, ezért nemcsak fontos,
hanem természetes is, hogy e közösségek egyre markánsabban
hallatják hangjukat. Brezigar szerint tűrhető volt az a munka,
amit a romániai Leonard Orban végzett az EU multikulturalitásért
felelős biztosaként, viszont a kisebbségi ügyeket most más
szinten koordinálja az EU, „mégpedig egy Ciprusról származó
hölgy vezetésével, holott Ciprus nem a legjobb példája a
kisebbségvédelemnek”. Brezigar kiemelte, az EU törekvése
mindazonáltal, hogy minden uniós polgár legalább három
nyelvet beszéljen: az államét, az anyanyelvét, valamint egy
világnyelvet (lehetőleg az angolt). Amennyiben az anyanyelve
egybeesik az állam nyelvével, akkor a legközelebbi kisebbség
nyelvét lenne jó minden érintettnek megtanulni. A szakértő
hozzátette, hogy e törekvés gyakorlatba ültetése azonban nem
az unió, hanem az egyes tagállamok hatásköre, ezért nehézkesen
megy.
Láma és táblák
Az EURAC európai kisebbségkutató intézet elnöke, Werner
Stuflesser beszédében többek között kitért a dalai láma ügyére
is. Mint ismeretes, az aktuális fejlemények szerint a láma végül
nem jön Romániába, mert a román diplomácia finoman jelezte irányába,
hogy Bukarest az egységes Kínát ismeri el, s bár nem fogja
megakadályozni a láma látogatását, nem is csatlakozik a Tőkés
László által kezdeményezett meghíváshoz. Stuflesser a
konferencián kifejtette: az EURAC és a MIDAS is támogatja a
dalai láma misszióját világszerte, mi több, Tibet autonómiáját
is.
Az egyeztetésen több
szónok kitért a kétnyelvű utcanévtáblák ügyére, amely egyébként
Nagyváradon is épp aktuális. Például Renata Cytacka, Vilnius
regionális kormányzatának tagja elmondta: náluk a litván állam
tiltja, hogy lengyelül is megjelenjenek az utcanevek, sőt, a
Legfelső Bíróság is tiltást fogalmazott meg. Ennek nyomán
egyes városokban az önkormányzat leszereltette a kétnyelvű táblákat,
máshol meghagyták, s ez utóbbi önkormányzatok folyamatosan
fizetik az érkező bírságokat. Maga Cytacka is kapott már büntetést
a házán lévő kétnyelvű tábla miatt, de úgy véli, a harcot
folytatniuk kell, s a politikusoknak példát kell mutatniuk. Az
EURAC kutatója, Karina Zabielska elmondta: polgári engedetlenség
révén folytatódik a harcuk a kétnyelvű táblákért. Lapunk képviselőivel
folytatott beszélgetéseik során elmondták: ők nem annyira a tükörfordítások
használatának hívei, sokkal inkább a történelmi megnevezések
feltüntetését tartják fontosnak ott, ahol van ilyen.
Hogy vannak a barátaink?
Lengyel, magyar - két jóbarát. Így tartja a mondás. Láthattuk
ezt az európai kisebbségi napilapok szervezetének (MIDAS) litvániai
konferenciáján is, ahol lengyelek voltak vendéglátóink.
Arra törekszik a vezető európai kisebbségi nyelvű
napilapokat tömörítő szervezet, a MIDAS, hogy mindig a
kontinens olyan régióiban tartsa tanácskozásait, ahol kisebbségek
élnek. Így a szervezet idei konferenciáját és vezetőtanácsi
ülését Litvánia fővárosában, Vilniusban tartotta, ahol a
legnagyobb nemzeti kisebbséget a lengyelek alkotják. Ők voltak
vendéglátóink is, nevezetesen fő napilapjuk és hírportáljuk,
a Kurier Wilenski vezetői - s mint tapasztalhattuk, külön
figyelmet és érdeklődést mutattak a magyar küldöttek iránt.
Ugyanakkor - bár Litvánia joggal rokonszenves a világ
nagy részének, hiszen élenjáró rendszerváltó állam volt -
a kisebbségei mégsem maradéktalanul elégedettek. Az ottani
lengyel közösség gondjairól például a szóbanforgó kiadvány
főszerkesztője, Robert Mickiewicz tájékoztatott, valamint
Jaroslav Narkiewicz litvániai parlamenti képviselő, továbbá a
vilniusi lengyelek kulturális központjának irányítója, Artur
Ludkowski.
A gondjaikról
Mint elmondták, Litvániában ugyan Nyugatpárti, de
nacionalista erők vannak hatalmon, ezért a nemzeti kisebbségek
jogait sokszor megsértik. Mint feljebb is jeleztük, tiltják például
az utcaneveik használatát, ugyanakkor épp mostanában indítottak
eljárást egy vilniusi lengyel ellen a litván hatóságok, mert
üzletére kitűzte Lengyelország zászlaját. Ami a kisebbségi
lengyelek oktatását illeti, parlamenti képviselőjük, Jaroslav
Narkiewicz elmondta: furcsa módon pár éve még elégedettek
lehettek a litvániai iskolahálózatukkal, ám azóta maguk is
hozzájárulnak annak romlásához. Egyre kevesebb ugyanis a diák,
s ezen belül az olyan, akiket a szülei saját anyanyelvén taníttatnak,
lengyel iskolába iratnak, ezért elkezdődött a rendszer lebomlása.
Sajtójuk kapcsán vezető lapjuk, a Kurier Wilenski főszerkesztője
beszámolt róla, hogy médiájuk jelentős támogatást kap
Lengyelországtól. Például az említett kiadvány évente 200
ezer eurós Lengyelországból érkező támogatásból tartja
fenn magát.
Támogatás
A MIDAS vezetőtanácsi értekezletén aztán elfogadott egy
olyan dokumentumot is, amely a litvánaiai lengyel sajtó és
kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetésére szólít
fel. A litván titkosszolgálat pédául követeli, hogy az említett
lap hírportálja adja át mindazok IP-címeit, akik hozzászólásokat
eszközölnek a honlapon, ugyanakkor a vilniusi litván kormányzat
évek óta nem támogatja megfelelően a kisebbségi médiát, ráadásul
több uniós kisebbségvédelmi egyezményt sem tart tiszteletben.
A MIDAS által is támogatott, rendezést követelő állásfoglalást
eljuttatták Litvánia csúcsvezetőihez, továbbá az Európai
Parlament képviselőinek. Érdekesség, hogy az EP-ben a magyar képviselők
is támogatják a kisebbségi lengyelek ügyében született állásfoglalást.
(Forrás: erdon.ro)
|
