|
 2010.05.14.
Bugár: „Ha a macskán MKP-logó lenne,
a szlovákiai magyar őt is megválasztaná”
Három-négy vasat
is tart a tűzben. Csak Fico pártjával azonban nem lépne koalícióra,
szerinte Mečiar is kezelhető. Így kezdi választási interjú-sorozatát
a Hospodárske noviny napilap Bugár Béla Most-Híd-elnökkel. S
jól tette, hogy vele kezdte, legalább megismerhettük „imádott”
Bélánk igazi véleményét önmagunkról, szlovákiai magyar választókról.
Köszönjük, Béla!
A lap kérdezője kellemetlen. „Elhagyta az MKP-t, most
fennáll a veszélye, hogy sem a Híd, sem az MKP nem jut be a
parlamentbe. Nem bánta meg?” Bugár nem bánta meg, csak nem
tetszett neki az MKP-nak mért 7 százalék, és meg akarta
mutatni, hogy „lehet kicsit másként”, s ez szerinte addig
ment is, amíg az MKP nem kezdte támadni őket, s ők meg
viszont. Hogy érez-e legalább némi felelősséget, az egyenes választ
hárítja: ők csak visszatámadtak, reagáltak – állítja.
„Nagyjából egy hónappal a választások előtt a túlélésért
küzdenek” – mondja az újságíró, erre Bugár azt feleli:
dolgoznak is keményen, rájöttek bizonyos ellentétekre a Hídon
belül, s most ki akarják küszöbölni őket, de hogy miről is
van szó, nem kívánja elárulni. A lap szerint a Most-Hídnak
mintha választási témái sem lennének, de ezt Bugár kikéri
magának: ki kezdte a petíciót a csallóközi olajvezeték
ellen? „Az óriásplakátjaikon ott van, hogy „induló lakásokat”,
és ki gyűjtött 80 ezer aláírást a gyorsforgalmi útért?!”
– vág vissza Bugár, mire az újságíró sem marad adós: ha
van a Hídnak témája, eredménye, akkor a kommunikációja
rossz, mondja, de a pártelnök ezt is kizárja. „ A maga felfogóképessége
gyenge” (Slabo to vnímate vy.) – replikáz. „Mi lesz, ha
egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe?” – firtatja újra
az újságíró. „ Katasztrófa lenne! De én azt állítom, új
időszámítás kezdődik Dél-Szlovákiában a választások után
– fejtegeti Bugár. – Az emberek majd rájönnek, hogy másként
is lehet. Eddig úgy volt, hogy akár a macskára lehetett MKP-logót
pingálni, az emberek azt is megválasztották. Mert a cégér
volt a fontos. És így van ez most is. Akármilyen eredményt
hozzanak is a választások mind az MKP-nak, mind a Hídnak, mindkét
pártnak korrekcióra lesz szüksége. Épp azért, mert a hegemónia
eltűnt.” Hogy a korrekció újraegyesüléshez vezessen Bugár
kizárja, nem azért hagyták ott az MKP-t. Csáky és Duray vezetésével
olyan a párt politikája, amilyet ők (mármint Bugár és társai)
soha meg nem engedtek volna az MKP-nak. „Ha én így politizáltam
volna, soha nem kerülünk be az első vagy a második
Dzurinda-kormányba” – hangzik az „őszinte vallomás Bugártól.
S utána jön egy kis „magyarkártya”, együttműködősdi módra:
délen igenis ártott a Most-Hídnak, hogy a szlovákok pártja is
akarnak lenni, ám Bugár hisz ebben a gondolatban.
Egy másik elképzelése,
a nagy jobboldali összefogásról viszont bedőlt, mondja az újságíró,
aki – az olvasóval együtt nyomban megtudja Bugártól –
ennek is Csáky az oka. Mert Csáky el sem ment az első megbeszélésre,
ráadásul előre megmondta Dzurindának, ha összefogás, az csak
az SKDÚ-DS, a KDH és az MKP szövetsége lehet. A bűnös hát
az Bugár szerint, aki nem értette meg az idők szavát… Igaz,
itt már nem meri azt felelni a világos kérdésre, hogy az MKP a
bűnbak. Viszont: ugyanígy sajnálja, hogy később Sulík is
meggondolta magát, s így SaS-Most és „még egy szlovák párt”
koalíció sem lett. És ki lesz a bűnös Bugár szerint, ha az
összefogás elmaradása miatt veszít a jobboldal? Erre már
nincs válasz. „Ez a maga gondja, nem az enyém – feleli -,
nem az én stílusom bűnösöket keresni. Én megoldást fogok
keresni”. És akár Ficónál is, egy kormánykoalícióban a
Smerrel, és még valamelyik további, most ellenzéki párttal.
Hogy elemzők állítják, a Fidesz nagyarányú győzelme miatt
kell a Smernek az új kormányba egy magyar párt is, Bugár nem
hiszi. Ha mégis úgy adódna, hogy Bugár újra kormánytényezővé
válhatna, a meghirdetésre kerülő program tartalmához kötné,
megkötné-e a koalíciót. Egyelőre azonban 3-4 megoldási lehetőséget
is lát, igaz, ezekről konkrétan nem beszél.
A Most-Híd esélyeit
politológusok és szociológusok óvatosan becsülik fel. Kétségkívül
Bugár Béla miatt szavaznának a pártra a legtöbben, a kampány
is elsősorban rá épül. A nyilvánosság konfliktuskerülőnek
ismeri, akik dolgoztak vele, tudják, hogy kolerikus (D. Lipšic),
s ha kiborul, nagyon indulatos és haragtartó (R. Rafaj).
Miroslav Kusý előnyére írja, hogy megnyerő ember, hátránya
viszont, hogy már a harmadik pártját „fogyasztja”, ami a
„hűséges” szlovákiai magyar választók szemében köpönyegforgatóvá
teszi.
A reakciók szavai nem sokáig várattak magukra. Íme:
"A Nagy
Kaliberű Jánošík Imitátor ismét hallatott magáról. A több
millióért elherdált útszéli stílusú út széli óriásplakátok
látványa kapcsán akaratlanul is Ady verséből a Disznófejű
Nagyúr jut azok eszébe, akik nem a hibridhizlaldában, hanem a
magyar iskolában nevelkedtek. Mert azt azért látni kell, hogy
az MKP-ból elmenekült (ill. kiutált) szélhámosok MOST főleg
egy gerinctelenebb, műveletlenebb és megalkuvóbb réteget céloztak
meg programjukkal (látni is rendezvényeik nézőseregén), ami
egy demagóg jellemhez illik is alapjában, így a Nagyágyúk saját
pályájukon játszhatnak végre, mert az MKP-ban már szükség
lett volna némi intelligenciára, képzettségre is. No, de ennek
már szerencsére vége, s hiába hitte a mindenhol elnöki
posztra törtető, felfelé alázatos, lefelé gyalázatos
somorjai hoppmester, hogy ő a népe bölcs vezére, pedig csak
egy p… herélve. És még annál is inkább…
Ő, aki ezek előtt
szélesen vigyorgott a felvidéki magyarság támogatottságát
maga mögött gondolva, MOST levonta a konzekvenciát, hogy
„Eddig úgy volt, hogy akár a macskára lehetett MKP-logót
pingálni, az emberek azt is megválasztották.“ Ez bizony kemény
önkritika, mert az eddig valószínűleg azt az időszakot
jelentette, hogy amíg ő volt az elnök, és nem csupán a macskára,
de akár egy disznóra is érthette, olyanra, mint aki akkor elnök
volt...gondolom én, és bizony az is igaz, hogy „új időszámítás
kezdődik“ ezen a téren. Bizony az! Kihullott a salak, s remélhetőleg
valóban egy igazabb, nyíltabb, határozottabb és termékenyebb
magyar érdekképviselet jegyében jut be az MKP a parlamentbe.
Azt pedig, hogy a magyarok és szlovákok együttműködését és
megbékélését egyesek úgy képzelik el, hogy a szlovák médiákban
mélyen benyalnak a megtévesztett és tájékozatlan szlovák közvéleménynek
egy-egy jelenettel, hogy az „ÚJMAGYAROK“ már nem is szeretik
a magyar nemzetet, nem drukkolnak magyar focicsapatoknak, nem
akarnak hallani sem a magyar történelem dicső személyiségeiről
és eseményeiről, sem a nemzetünk ellen elkövetett bűntettekről.
Ők csak előre néznek, macskaeszű barmoknak titulálva népünket,
hogy ezen a szlovákok jót kacagjanak, hogy íme, ezt a majmot már
elég jól beidomítottuk, ezt kell tenni a többivel is, és
akkor majd, ha ketrecben lesznek, eljöhet a szép megbékélés.
Azt hiszem, hogy a józan szlovákok nem az ilyen kijelentéseken
röhögnek, hanem azon a bohócon, aki beöltözhet akár sligovicát
vedelő és sztrapacskát zabáló kecskepásztornak is, de a saját
nemzetüket leköpő gerinctelen szélhámosokra sehol sincs szükség.
Nos, Béla, ebből
nem kérünk, sem a pártodból, sem az ilyen jellemtelen kijelentésekből
és eszement nyilatkozatokból, sem az idióta ötleteidből! GYALÁZAT,
BUGÁR A NEVED !
Van miért szégyellened
magad...
Ideje takarodót fújnod
!"
Mihályi Molnár László
(Forrás: Kárpáti
Harsona/Felvidék Ma)
|
